jellemző I. szinonimái

melléknév
  • tipikus, jellegzetes, sajátos, sajátságos, velejáró, ráillő, rá valló, specifikus, egyéni, egyedi, individuális, karakterisztikus, markáns, megkülönböztető

jellemző II. szinonimái

főnév
  • jegy, adat, paraméter (szaknyelvi), kritérium, érték

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

amerikai

melléknév, főnév
  • amerikánus (bizalmas), ami (bizalmas), amcsi (szleng), jenki (pejoratív)

termő

melléknév
  • termékeny, művelésre alkalmas, zsíros, növést segítő
  • dús, produktív, gyümölcsöző
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jellemző szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

irtó II.

határozószó
  • nagyon, éktelenül, szörnyen, roppantul, irtózatosan, bosszantóan, iszonyúan, rettenetesen

hézag

főnév
  • nyílás, lyuk, rés, lakúna (idegen), spácium (szaknyelvi), hasadék, nyiladék, híjadék (tájnyelvi), hézaték (tájnyelvi), repedés, fuga (szaknyelvi), tűrés (szaknyelvi), ereszték (szaknyelvi), űr, térköz, szakadás, diasztéma (idegen), apertúra (szaknyelvi)
  • fogyatékosság, tökéletlenség, elégtelenség, csonkaság, gyengeség, hiányosság
  • hangrés, hiátus (szaknyelvi)
  • (szleng): hiba, kívánnivaló, probléma, nehézség, akadály, difi (bizalmas), balhé (szleng)

házbér

főnév
  • lakbér, bérleti díj

gyerekjáték

főnév
  • semmiség, könnyű dolog, potomság, potyaság (bizalmas), tánciskola (szleng)

jármű

főnév
  • közlekedési eszköz, szállítóeszköz, járgány, járómű (régies), tragacs (pejoratív)

kegyetlen

melléknév
  • kíméletlen, irgalmatlan, könyörtelen, krudélis (régies), embertelen, embernyúzó, inhumánus (idegen), bestiális, szívtelen, lelketlen, pogány (tájnyelvi), gonosz, sátáni, barbár, tirannikus (idegen), vandál, brutális, vérszomjas, tigrisszoptatta (tájnyelvi)
  • vad, durva, cudar, bitang (tájnyelvi), kuruc (tájnyelvi)
  • erős, szörnyű, ádáz, iszonyú, förtelmes, bősz

specialitás

főnév
  • jellegzetesség, sajátság
  • különlegesség, ételkülönlegesség, attrakció, főszám (bizalmas)
  • érdekesség, nevezetesség, furcsaság

folytatódik

ige
  • továbbhalad, továbbmegy
  • átöröklődik, fennmarad, hagyományozódik
  • terjed, elterül, átnyúlik

fiúcska

főnév
  • kisfiú, fiacska (tájnyelvi), kölyök, lurkó, gyerkőc, gyerkőce (tájnyelvi), bubi (bizalmas), pubi (bizalmas)

egyértelmű

melléknév
  • világos, félreérthetetlen, kétségtelen, helyes, igazi, kifejezett, érthető, vitathatatlan, tagadhatatlan, cáfolhatatlan, vitán felül álló, nyilvánvaló, kézenfekvő, szemmel látható, kézzelfogható, adekvát, egzakt, evidens, határozott, szabatos, nyílt, tiszta
  • trágár, obszcén, drasztikus, vaskos, nyomdafestéket nem tűrő
  • egyjelentésű

funkcionál

ige
  • működik, üzemel, dolgozik, tevékenykedik, ügyködik

képmutató

melléknév
  • alakos, alakoskodó, színlelő, színlelt, színeskedő (régies), színmutató (régies), tettető, megjátszott, komédiás, komédiázó, szemforgató, szenteskedő, kegyeskedő, álszent, álszenteskedő, álbuzgó, ájtatos, alázatoskodó, kenetteljes, sunyi, kétszínű, kétkulacsos, köpönyegforgató, hipokrita, farizeus, álnok, hazug Sz: bort iszik, vizet prédikál; más a képe, más a lépe; szentfazék, csak a füle kormos

kihelyez

ige
  • kitesz, kirak, kipakol, kirámol
  • kölcsönad, bérbe ad, befektet, kiad

levegős

melléknév
  • tág, tágas, széles, szellős
  • (selejt): légbuborékos, kriccleres (szaknyelvi)

követ2

főnév
  • megbízott, meghatalmazott, küldött, közbenjáró
  • nuncius (szaknyelvi), legátus (régies)
  • (régies): országgyűlési képviselő
  • (régies): előjel

jelzés

főnév
  • jeladás, inger (szaknyelvi)
  • tünet, szimptóma (szaknyelvi)
  • útmutatás, avizó (régies)
  • figyelmeztetés, intés, utalás, célzás, előjel, ómen
  • jel, szimbólum, ábra, felirat, márka, védjegy, szignatúra (idegen)
  • szignál (idegen)
  • jelzet, katalógusszám (szaknyelvi)

írásjel

főnév
  • írásjegy, betű, betűjegy
  • központozási jel

káprázat

főnév
  • látomás, vízió, álom, érzékcsalódás, tünemény, szemfényvesztés, illúzió, kápra (régies), képzelődés, ábrándkép, csalkép (régies)
  • (régies): bűvölés, varázslás, varázslat

körmenet

főnév
  • processzió (régies), felvonulás, menet

jön

ige
  • közeledik, közeleg, tart (valamerre)
  • érkezik
  • folyik, szökik, tolul
  • tart (valakivel), kísér, követ
  • származik, ered, fakad, kerül
  • terjed, nyúlik, vezet
  • bekövetkezik, történik, megtörténik, megesik, előáll, adódik
  • keletkezik, támad, küszöbön áll
  • soros, következik, sorra kerül
  • (valamihez): járul, csatlakozik, kapcsolódik
  • kerül (valamennyibe), kóstál (bizalmas)
  • (valakinek): adós, tartozik, sáros (valakinek) (szleng), lóg (valakinek) (szleng)

hirdetés

főnév
  • közzététel, közlés, népszerűsítés, hírverés, propagálás, reklámozás, kidobolás (tájnyelvi), kikürtölés, propaganda
  • felhívás, közlemény, hirdetmény, reklám, reklámcédula, falragasz, plakát, szórólap, prospektus

kása

főnév
  • pép, habarcs (régies)
  • nyák, püré
  • köles
  • rizs
  • dara

kötetlen

melléknév
  • szabad, fesztelen, informális (idegen), magánjellegű, felszabadult
  • prózai
  • bekötetlen
  • felkötözetlen (szőlő)