megreped szinonimái
ige
- elpattan, megpattan, megroppan, meghasad, felhasad, eltörik, rian, rivall, kiposszan (tájnyelvi), megpercen (tájnyelvi), megcserepesedik
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
fánk
főnév
- forgácsfánk, csöröge, tarkedli (idegen), kráfli (idegen), pampuska (tájnyelvi), pánkó (tájnyelvi), siska (tájnyelvi), lapótya (tájnyelvi), herőce (tájnyelvi)
meghonosít
ige
- behoz, bevisz, bevezet, elterjeszt, áttelepít, betelepít, honossá tesz, letelepít, átvesz, alkalmaz, megtenyészt (régies), akklimatizál (idegen)
- átültet, meggyökereztet, megismertet, elindít, megindít, közkeletűvé tesz, kezdeményez, életbe léptet, rászoktat, elkezd, elfogadtat
lekopik
ige
- lefoszlik, lemegy, levásik, lenyúzódik, lerongyolódik, ledörgölőzik
- (szleng): elmegy, eltávozik, elkotródik (bizalmas), lelécel
- lemorzsolódik, kimarad, kibukik (iskolából), elmarad, kikopik (bizalmas)
követel
ige
- parancsol, megkíván, igényel, elvár, sürget, igényt tart, jogot tart (valamire), vindikál (idegen), kikényszerít, kierőszakol (valamitől)
zajló
melléknév
- hullámzó, háborgó, morajló
- nyugtalankodó, békétlen, zajongó
- mozgalmas, zajos
- történő, folyó
kirabol
ige
- kifoszt, kirámol, megkopaszt (bizalmas), megrövidít, megkurtít, kipakol (szleng), kizsebel (bizalmas), kicsontoz (szleng), lepúrol (szleng), prédát tesz (valamiben) (régies)
kikötő
főnév
- kikötőhely, kikötőváros, rév, hajórév, révhely, tengeröböl, hajóállomás, horgonyzóhely, rakpart, rakodópart, kirakodóállomás, kirakodóhely, kiszálló (régies), móló, dokk, stég
- repülőtér, reptér
- menedék, enyhely (régies), búvóhely
- nyugalom, béke
haraszt
főnév
- avar
- erdő, csalit, cserjés, bozót (tájnyelvi), pagony, csepőce (régies, tájnyelvi), cseprente (tájnyelvi), csutaj (tájnyelvi), ciher (tájnyelvi), eresztvény (tájnyelvi), bige (tájnyelvi), csere (tájnyelvi)
kiutasít
ige
- kitilt, kitoloncol, relegál (régies), kizsuppol
- kiküld, kitessékel, kizavar, kikerget, kiűz, kidob, kipenderít, kiebrudal, kihajít, kitoloncol, kiteszi a szűrét, ajtót mutat (valakinek), kitranszportál (régies)
mindennapi
melléknév
- naponkénti, mindennapos
- banális, köznapi, szimpla (bizalmas), hétköznapias, lapos, szokott, szokásos, közönséges, prózai, profán (idegen), konvencionális, vulgáris, ordináré, általános, szokványos, megszokott, hétköznapi, átlag, tucat, semmitmondó, elkoptatott, közhelyszerű, elcsépelt, kicsinyes, átlagos, sablonos, elnyűtt, triviális
csapadék
főnév
- permet, permeteg (választékos), precipitátum (szaknyelvi), csapadékvíz (szaknyelvi)
- eső, zápor, hó, hódara
- lecsapódás, kicsapódás, üledék, reziduum (szaknyelvi), borseprő, alj
- iszap, salak
poloska
főnév
- polos (bizalmas), féreg, bodobács, csimasz (tájnyelvi), bence (régies)
- (szleng): lehallgatókészülék
önszántából
határozószó
- önként, szabadon, készakarva, kéretlenül, magánszorgalomból, magamagától, magától, benevolenter (idegen)
megromlik
ige
- megrohad, megbüdösödik, megavasodik, megbuggyan, megzápul, megposhad, megerjed, megsavanyodik, megecetesedik, megpenészedik, megcsiccsed (tájnyelvi), megtörik, megpimpósodik (tájnyelvi), megzákányosodik (tájnyelvi)
- elromlik, csődöt mond, tönkremegy
meghajol
ige
- bókol, hajlong, hajbókol, meghajlik
- meghajtja magát, megsüvegel, kalapot emel
- tisztel, tiszteleg, tiszteletet ró le
- beadja a derekát, enged, fejet hajt, elfogad, meghódol
méltatlankodás
főnév
- elégedetlenség, nemtetszés, neheztelés, visszatetszés, ellenérzés, fölzúdulás, bosszankodás, felháborodás, indignáció (idegen), dohogás (bizalmas), böstörgés (tájnyelvi)
öcs
főnév
- testvéröcs, öcskös (bizalmas), öcsi (bizalmas)
- férfi testvér, fitestvér, fivér, egytestvér, testvér szerint való atyafi (régies)
- unokaöcs
- (tájnyelvi): húg
megszüntetés
főnév
- beszüntetés, megsemmisítés, eltörlés, eloszlatás, berekesztés, lezárás
- érvénytelenítés, hatálytalanítás, hatályon kívül helyezés
- orvoslás
lever
ige
- leüt, lelök, ledönt, lesodor, letaszít
- lekatancol (tájnyelvi), lekavar (tájnyelvi), lezuhít (tájnyelvi), leberhel (tájnyelvi)
- legyőz, megsemmisít, szétver, szétzúz, szétmorzsol, megdönt, elpusztít, elnyom, eltipor, eltapos, elfojt, vérbe fojt, diadalt arat (valaki fölött)
- elcsüggeszt, elszomorít, elbúsít, lesújt, letör, lehangol, megrendít, porba sújt, letaglóz, megráz, földhöz vág, elkedvetlenít, kedvét szegi (valakinek), kedvét veszi (valakinek), elszontyolít, indiszponál (idegen), deprimál, lehervaszt (szleng), lelomboz (szleng)
- (tájnyelvi): rávesz, lábáról levesz
- lebeszél
- (földbe): rögzít, leüt, ledöngöl (tájnyelvi), lesulykol, ledöböcsköl (tájnyelvi), lesupál (tájnyelvi), lezuhol (tájnyelvi)
- (figurát): kiüt, leszed, levesz, leüt
- (eső növényt): megdönt, földre dönt, megtör
- (árat): lecsökkent, lenyom, leszorít
- (bizalmas): legépel, lekopogtat, lepötyögtet, leír
mérce
főnév
- mérőeszköz, mérőműszer, mérőedény, mérőléc, mérőrúd, mérővessző, colstok, méterrúd, méter, szintmérő, vízállásjelző, vízállásmérő, ugrómérce, kitűzőrúd
- (régies): mérő, gabonamérték
- mérték, igény, követelmény, szint, kánon (szaknyelvi), norma, etalon (szaknyelvi)