megrándít szinonimái

ige
  • (vállat): felhúz, meghúz, megránt
  • (bokát): megerőltet, kificamít, kifordít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

leginkább

határozószó
  • elsősorban, főként, főképp, főképpen, jobbára, különösen, túlnyomórészt, főleg, leggyakrabban, kiváltképpen, mindenekelőtt, többnyire, nagyrészt, fölötte, dandárján (tájnyelvi), nagyobbadán (tájnyelvi)

levélhordó

melléknév, főnév
  • postás, kézbesítő, levélkézbesítő, küldönc
  • levélvivő (tájnyelvi), levélhordozó (tájnyelvi), levélhurcoló (tájnyelvi), kurrens (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megrándít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

meghatározás

főnév
  • kijelölés, megállapítás, körülírás, értelmezés, magyarázat, kiszabás, kitűzés, célkitűzés, fixálódás (idegen)
  • szómagyarázat, definíció, értély (régies), megállapítás, determináció (idegen)

leszáll

ige
  • leereszkedik, földet ér, landol, lerepül
  • (járműről): lelép, lejön, leugrik, lekászálódik
  • lemegy, lenyugszik, leáldozik, lebukik, lehanyatlik, nyugovóra tér, lesuvad (tájnyelvi), elszentül (tájnyelvi), esteledik, alkonyul, szürkül
  • beáll, bekövetkezik (sötétség)
  • leülepedik, leülepszik, lesüllyed, lerakódik, letisztul, megtelepszik, szedimentálódik (szaknyelvi)
  • csökken, mérséklődik, esik, alábbszáll, apad, fogy, kisebbedik
  • lealacsonyodik, megalázkodik, leereszkedik, lehajol

lejárat1

ige
  • megszégyenít, eláztat (szleng), leéget (szleng), blamál (bizalmas), dezavuál (idegen), diszkreditál (idegen), kompromittál (idegen) Sz: kínos helyzetbe hoz; rossz hírbe hoz
  • (lejáratja magát): megszégyenül, leég (bizalmas), lebőg (szleng)

kötnivaló

főnév
  • akasztófáravaló, akasztófavirág, gazember
  • gézengúz, gazfickó

megmásít

ige
  • megváltoztat, módosít, helyesbít, átalakít, átformál, modifikál (szaknyelvi), transzformál, reformál
  • érvénytelenít, visszavon, visszaszív (bizalmas), revideál
  • meghamisít, átkölt, elferdít, félremagyaráz, átigazít

mese

főnév
  • fabula, rege, história, monda, mítosz
  • cselekmény, sztori (bizalmas), történet, meseszövés
  • (bizalmas): kibúvó, mesebeszéd, dajkamese, mellébeszélés, hanta (szleng), hamuka (szleng), kamu (szleng)

xilofon

főnév
  • facimbalom

kipalléroz

ige
  • kicsiszol, kiművel, képez, oktat, tanít, kikupál (bizalmas)

kikerül

ige
  • megkerül, elkerül, kitér, elhajlik, (sugár) megtörik
  • kivéd, kitér, felfog, elhárít, kisiklik, kihúzza magát, elejét veszi, megelőz, megakadályoz, hatástalanít
  • elnéz, elkerüli a figyelmét, elmellőz (tájnyelvi)
  • túljut, kijut, megmenekül, megúszik (bizalmas), kikecmereg, kievickél, kivergődik, kivacáholódik (tájnyelvi), kivackolódik (tájnyelvi)
  • kitelik, futja, kijön
  • összeáll, összetevődik, származik, összejön, áll (valamiből)

harácsol

ige
  • szerez, gyűjt, elvesz, zsákmányol, elbitorol, összeszed, összekapar (bizalmas), behajt, összehord, zabrál (szleng), halábol (tájnyelvi)

kitoloncol

ige
  • eltávolít, kiutasít, kitilt, kitelepít, kilakoltat, kitesz, száműz, számkivet, kizsuppol, zsuppon visz ki (régies), deportál, internál (idegen)

mindegy

módosítószó
  • közömbös, érdektelen, lényegtelen, egykutya, egyre megy, egyfene (tájnyelvi), nyolc (szleng), egál (bizalmas), gancegál (bizalmas) Sz: ahogy lesz, úgy lesz; akár ide, akár oda; akár zuhog, akár puhog; egy dolog, akár ég, akár pokol; akár túrják, akár gyúrják; az egyik kutya, a másik eb; eb vagy kutya, mind egy tatár; egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz; eben guba, mind egyforma, mind egykutya; nem tesz semmit; nem változtat a leányzó fekvésén; nem oszt, nem szoroz; olezánc, mint a német tánc; se nem árt, se nem használ
  • ugyanaz

csalétek

főnév
  • csali, maszlag (bizalmas), csele (tájnyelvi), étető (tájnyelvi), mézesmadzag

polémia

főnév
  • vita, nézeteltérés, nézetkülönbség, véleménykülönbség

önkényes

melléknév
  • önhatalmú, zsarnoki, despotikus

megrémít

ige
  • megijeszt, megzavar, megrémiszt, megriaszt, megrettent, felkavar, feldúl, meghökkent, elborzaszt, megfélemlít, rémületbe ejt, sóbálvánnyá mereszt, felzaklat, terrorizál

meggyorsít

ige
  • siettet, sürget, szorgalmaz, előmozdít, felgyorsít
  • sarkall, serkent, nógat, ösztönöz, hajszol

mellkas

főnév
  • mell, felsőtest, kebel (választékos), mellkosár (tájnyelvi), thorax (szaknyelvi)
  • szügy

óvadék

főnév
  • kaució (régies), letét, biztosíték, pénzbiztosíték, kezesség, garancia, szavatolás, jótállás, bánatpénz, obligó (régies), zálog

megszokik

ige
  • hozzászokik, hozzáedződik, hozzáidomul, beleszokik, beletörik (valamibe), belejön, betörik, megbarátkozik
  • rászokik, szokásává válik Sz: hozzászokott, mint a szamár a böjthöz
  • megmelegedik, megmelegszik, akklimatizálódik, meghonosul, alkalmazkodik, beilleszkedik, beízeledik (tájnyelvi), megjuhodzik (tájnyelvi)

levegőtlen

melléknév
  • szellőzetlen, fülledt, dohos, áporodott, fojtott, pállott, állott
  • zsúfolt, tömött, áttekinthetetlen

menü

főnév
  • étrend, étlap, menükártya
  • ételsor

önellátó

melléknév
  • autark (idegen), önálló, maga ura