lakásszentelő szinonimái

főnév
  • lakásavató, házavató, házszentelő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

képmutatás

főnév
  • alakoskodás, alakosság, színlelés, színeskedés, színjátszás, tettetés, megjátszás, álarcoskodás, álorca, álozás, tetszelgés, mesterkéltség, szemforgatás, szenteskedés (pejoratív), álszenteskedés, kétszínűsködés, kétszínűség, hipokrízis (idegen), farizeizmus (idegen)

egyetemleges

melléknév
  • egyetemes, általános, univerzális, generális, átfogó, teljes, összes, egész, kiterjedt, világméretű, széles körű, messzeható, sokrétű, totális, ökumenikus, enciklopédikus
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lakásszentelő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

közösülés

főnév
  • nemi aktus, szeretkezés, ölelkezés, együttlét (választékos), érintkezés, nász, egyesülés, paráználkodás, elhálás (régies), koitusz (szaknyelvi), nőszés (régies), kefélés (szleng), kúrás (szleng), dugás (szleng), numera (szleng), löket (szleng), kettyintés (szleng), gyakás (tájnyelvi), toszás (szleng), baszás (durva)
  • párzás, ívás (halé), görgés (sertésé), búgás (sertésé), fedezés (lóé), dürgés (fajdkakasé)

kisebbség

főnév
  • nemzetiség, nemzeti kisebbség, minoritás (idegen), etnikum
  • ellenzék, ellenpárt, ellenlábas
  • (tájnyelvi): kár, hátrány
  • (régies): kudarc, szégyen, gyalázat, pironság (tájnyelvi)

kilátástalan

melléknév
  • reménytelen, értelmetlen, hiábavaló, üres, kettétört, romba dőlt, szétfoszlott, csüggesztő, kétségbeejtő, távlattalan, jövő nélküli, perspektívátlan (idegen)
  • sziszifuszi

kastély

főnév
  • palota, vár, várkastély, várlak (régies), váracs (régies), úrlak (régies), lakomány (tájnyelvi), udvarház (régies), kúria
  • villa

kútostor

főnév
  • kankalék (régies), kútsudár (tájnyelvi), sudár (tájnyelvi)

lerohan

ige
  • leszalad, lefut, lenyargal, lerobog, leszáguld, levágtázik, levágtat
  • (valamit, valakit): megtámad, megszáll, legyőz, elfoglal, okkupál (régies), meghódít, bevesz, leigáz, igába hajt, igába kényszerít, igába vet, meghódoltat, uralma alá hajt
  • lehengerel, letöröl a pályáról (szleng)

trónörökös

főnév
  • királyi herceg, koronaherceg, koronaörökös, királyfi, várományos
  • cárevics
  • (bizalmas): fiúgyermek, fiú utód, elsőszülött

ingerkedik

ige
  • tréfálkozik, kötözködik, kötekedik, bolondozik, ugrat, mókázik, pajkoskodik, csipked, huncutkodik, csipkelődik, bizgelődik (tájnyelvi), bojtorkodik (régies), pántolódik (tájnyelvi), frocliz (bizalmas), szurkapiszkál, baszkurál (szleng)
  • dévajkodik, évődik, pajzánkodik, enyeleg, böllenkedik (tájnyelvi)

így II.

kötőszó
  • tehát, eszerint, következésképp, ennélfogva, ezért, ennek következtében, ezenest (tájnyelvi)
  • például

felzavar, fölzavar

ige
  • felkavar, felkever, felkorbácsol
  • felkelt, felébreszt, felriaszt, felver, felráz, kiugraszt az ágyból

ítélkezik

ige
  • ítél, bíráskodik, törvénykezik, ítéletet hoz, igazságot szolgáltat, törvényt ül, igazságot tesz, törvényt lát (régies)
  • ítéletet mond, véleményt mond, véleményt alkot, dönt
  • elítél, pálcát tör (valami felett)

levelezőlap

főnév
  • lap, képeslap, levlap (bizalmas), üdvözlőlap, anziksz (idegen), anzikszkártya
  • fénykép (szaknyelvi)

bajtárs

főnév
  • katonatárs, fegyvertárs, küzdőtárs, szövetséges, harcostárs
  • (tréfás): házastárs
  • barát, sorstárs, pajtás, cimbora, társ, kamerád (régies), koma (tájnyelvi), kenyeres (régies)
  • versenytárs, sporttárs

nudli

főnév
  • krumplinudli, angyalbögyörő (tájnyelvi), angyalbögyöllő (tájnyelvi), cicinka (tájnyelvi)
  • (szleng): semmi, nulla (bizalmas), túró (szleng)

mérce

főnév
  • mérőeszköz, mérőműszer, mérőedény, mérőléc, mérőrúd, mérővessző, colstok, méterrúd, méter, szintmérő, vízállásjelző, vízállásmérő, ugrómérce, kitűzőrúd
  • (régies): mérő, gabonamérték
  • mérték, igény, követelmény, szint, kánon (szaknyelvi), norma, etalon (szaknyelvi)

lakkozás

főnév
  • fényezés, politúrozás (idegen)

közhangulat

főnév
  • közvélemény, közfelfogás, légkör, közérzület (régies)

lehorgaszt

ige
  • leszeg, lehajt, lesuny

méltatlankodás

főnév
  • elégedetlenség, nemtetszés, neheztelés, visszatetszés, ellenérzés, fölzúdulás, bosszankodás, felháborodás, indignáció (idegen), dohogás (bizalmas), böstörgés (tájnyelvi)

látszik

ige
  • érzékelhető, látszódik (tájnyelvi), mulatozik (tájnyelvi), feltetszik (tájnyelvi)
  • (valamilyennek): mutatkozik, tűnik, fest, tetszik, bizonyul

kiszenved

ige
  • meghal, elpusztul, kimúlik, kileheli lelkét
  • elvisel, kiáll, elszenved, átszenved

lelohad

ige
  • leapad, lelappad, lelankad, alábbhagy, megkókad (tájnyelvi), petyhüdik
  • süllyed, leereszkedik, mérséklődik, visszamegy, lemegy
  • lecsillapodik, lehiggad

menü

főnév
  • étrend, étlap, menükártya
  • ételsor