megnősül szinonimái

ige
  • megházasodik, házasságot köt, egybekel (választékos), megesküszik (valakivel), frigyre lép, családot alapít, feleséget vesz (tájnyelvi), megfeleségesedik (tájnyelvi) Sz: asszonyt visz a házhoz, belép a becsületes emberek sorába; igába fogja magát

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hatványkitevő

főnév
  • hatvány, kitevő, exponens (szaknyelvi)

letör

ige
  • (virágot): leszakít, leszakaszt, leszakajt (tájnyelvi), letép
  • (lázadást): elfojt, megdönt, elnyom, megfékez, szétver, eltipor, vérbe fojt, széjjelzúz, tönkrezúz
  • megszüntet, véget vet, felszámol,
  • elcsüggeszt, elszomorít, elbúsít, lesújt, lehangol, megrendít, porba sújt, letaglóz, megsemmisít, lever, megráz, földhöz vág, deprimál, indiszponál (idegen), elkedvetlenít, elszontyolít, porig sújt, kedvét szegi (valakinek), kedvét veszi (valakinek), lehervaszt (szleng), lelomboz (szleng), lepadlóz (szleng)
  • (árat): mérsékel, csökkent
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megnősül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megfogalmazás

főnév
  • megszerkesztés, megszövegezés, szavakba öntés, szavakba foglalás
  • kompozíció

lényegtelen

melléknév
  • mellékes, jelentéktelen, másodrendű, másodrangú, harmadrendű, harmadrangú, huszadrangú, elhanyagolható, imponderábilis (idegen), irreleváns (szaknyelvi), formális, érdektelen, tárgytalan, közömbös, almás (szleng)
  • apró-cseprő, kisszerű, csip-csup, piszlicsáré (bizalmas), piti, pitiáner (bizalmas), vicik-vacak, szir-szar (durva)
  • kicsi, elenyésző, parányi, szemernyi, mákszemnyi, mákszem, csepp, cseppnyi, csipet, csipetnyi, fikarc, fikarcnyi, szikrányi, hajszál, hajszálnyi, paraszthajszálnyi, árnyalatnyi, gondolatnyi
  • csekély, csekélyke, minimális

légnemű

melléknév
  • gáznemű, illó
  • gázszerű

körmondat

főnév
  • periódus (szaknyelvi)

megkeresztelkedik

ige
  • felveszi a keresztséget, keresztvíz alá hajtja a fejét
  • kikeresztelkedik, áttér

mennyi

névmás
  • hány
  • amennyi

vízszintes

melléknév
  • fekvő, horizontális

kimerültség

főnév
  • fáradtság, gyengeség, elerőtlenedés, erőtlenség, kimerülés, összetörtség, bágyadtság, elcsigázottság, fásultság, letörtség, levertség, tompultság, elesettség, elkényszeredés (régies), aszténia (szaknyelvi), exhaustió (idegen)

kígyóvonal

főnév
  • hullámvonal, szerpentin (idegen)
  • meander (idegen)

hangadó II.

főnév
  • vezér, fővezér, főkolompos (pejoratív), előcsahos (tréfás), korifeus (régies), bandavezér

kiszámít

ige
  • kiszámol, meghatároz, megállapít, felbecsül, felmér, kiértékel, számot vet, összegez, összeszámol, megfejt, megold, kalkulál
  • kikövetkeztet, megjósol, jövendöl, jelez, megtervez

metszéspont

főnév
  • döféspont

művezető

főnév
  • munkavezető, üzemvezető, műhelyfőnök, mester

civódik

ige
  • civakodik, veszekedik, marakodik, összekap, pöröl, torzsalkodik

pitvar

főnév
  • előház, tornác, előtér, előterem, pitar (tájnyelvi)
  • szívüreg, átrium (szaknyelvi)

öcs

főnév
  • testvéröcs, öcskös (bizalmas), öcsi (bizalmas)
  • férfi testvér, fitestvér, fivér, egytestvér, testvér szerint való atyafi (régies)
  • unokaöcs
  • (tájnyelvi): húg

megnyitás

főnév
  • átadás, fölavatás, fölszentelés, megkezdés, kezdet
  • (szaknyelvi): kezdés, szerva (idegen), adogatás

megfagy

ige
  • befagy, jéggé fagy, felreccsen (tájnyelvi), jéggé válik
  • összefagy, átfagy, megdermed, meggémberedik, didereg, vacog a foga, megveszi az isten hidege
  • elfagy, kifagy, tönkremegy

megvétóz

ige
  • vétót emel, óvást emel, megakadályoz, ellenez, megfellebbez

országút

főnév
  • közút, úttest, műút, derékút (régies)

megrökönyödik

ige
  • elképed, megdöbben, megütközik, odavan, megijed, megriad, megrémül, megszeppen, meghökken
  • (tájnyelvi): befülled, bepállik

leszámolás

főnév
  • számvetés, zsirófizetés, kiegyenlítés, kalkuláció
  • számonkérés, megtorlás, visszaütés, visszavágás, bosszúállás, bosszú

méltatlankodás

főnév
  • elégedetlenség, nemtetszés, neheztelés, visszatetszés, ellenérzés, fölzúdulás, bosszankodás, felháborodás, indignáció (idegen), dohogás (bizalmas), böstörgés (tájnyelvi)

óvadék

főnév
  • kaució (régies), letét, biztosíték, pénzbiztosíték, kezesség, garancia, szavatolás, jótállás, bánatpénz, obligó (régies), zálog