készség szinonimái
főnév
- hajlam, hajlandóság, szándék, fogékonyság, diszpozíció (szaknyelvi), inklináció (szaknyelvi), kedv
- jóakarat, szolgálatkészség, előzékenység, udvariasság
- ügyesség, képesség, tehetség, talentum (idegen), érzék, adottság, gyakorlat, gyakorlottság, rutin, jártasság, rátermettség, tudás, hozzáértés, perfekció (idegen)
- jogosultság, képesítés, képzettség, szakismeret
- (régies): fölszerelés, készlet, állomány
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
betilt
ige
- (könyvet): elkoboz, indexre tesz
- (egyesülést) feloszlat
- feloszlat, elhallgattat, elfojt, lever, megszüntet
kegyes
melléknév
- kegyteljes (régies), nagylelkű, jóságos, jótevő, szíves, humánus
- leereszkedő, engedékeny
- vallásos, szenteskedő, kenetes, kenetteljes, istenfélő, jámbor, ájtatos, hű, buzgó, malasztos, religiózus (régies), pietás (régies)
- (régies): piarista, kegyesrendi
- (régies): kegyelmes, irgalmas, könyörületes
- (régies): kedves, szép, gyönyörű (nő)
kerékpáros
főnév
- biciklis, biciklista, bicajos (bizalmas), bringás (szleng), velocipédista (régies), cangás (szleng)
kinti
melléknév
- kint levő, külső, külszíni, felületi, felszíni, külsőleges, kül-, távoli, kívülálló, kívülről jövő, szélső, periferikus (idegen), periferiális (idegen)
- külföldi, külországi, idegen
szertelen I.
melléknév
- nagyfokú, extrém, túlfűtött, túlhajtott, túlzott, mértéktelen, határtalan, korlátlan, tomboló, végtelen, szélsőséges
- aránytalan, túlméretezett, enormis (idegen)
- heves, erős
- csintalan, pajkos, oktalan, rakoncátlan, fegyelmezetlen
- féktelen, zabolátlan, egzaltált (idegen), heves, szenvedélyes
kísértés
főnév
- csábítás, ámítás, megrontás, kedveskedés, hízelgés
- ösztönzés, sugallat, sugalmazás, kísértet (régies)
korlátozott
melléknév
- korlátolt, meghatározott, behatárolt, véges, megszorított
- mérsékelt, csökkentett, csekély
- részleges
megfontolt
melléknév
- meggondolt, céltudatos, ésszerű, átgondolt, higgadt, bölcs, józan, komoly, előrelátó, körültekintő, érett, alapos, óvatos, elővigyázatos, fontolva haladó, kiszámított, kimért, éber, okos, értelmes, belátó, eszélyes (régies), józan ítéletű Sz: kétszer mér, egyszer vág; méri a vizet maga előtt
lekopik
ige
- lefoszlik, lemegy, levásik, lenyúzódik, lerongyolódik, ledörgölőzik
- (szleng): elmegy, eltávozik, elkotródik (bizalmas), lelécel
- lemorzsolódik, kimarad, kibukik (iskolából), elmarad, kikopik (bizalmas)
kétell
ige
- kételkedik, kétkedik, tamáskodik, hitetlenkedik, kéteskedik (tájnyelvi), kétségeskedik (régies), megkérdőjelez, vitat, kétségbe von, bizalmatlankodik, aggályoskodik, kötve hiszi
kavics
főnév
- sóder, kő, kövecs (választékos), murva, kőtörmelék, kőzúzalék, zúzottkő, zúzalék (szaknyelvi), morzsalék, kőszar (tájnyelvi)
kihasznál
ige
- él (valamivel), felhasznál, hasznosít, utilizál (idegen), kiaknáz, javára fordít, megragad, kap az alkalmon, élvez
- kimerít Sz: üstökén ragadja az alkalmat; él az alkalmatossággal
- kizsákmányol, kiuzsoráz, kizsarol, lenyúz, kizsigerel, megfej, pumpol (bizalmas), leszedi a zsírját, leszedi a fölét, kiszipolyoz, élősködik (valakin), a nyakán él (valakinek), vérét szívja (valakinek), zsírján él (valakinek), a zsírján hízik (valakinek) Sz: más üszőjén szántogat; vele kapartatja ki a gesztenyét; a hátán kapaszkodik fel
kiadós
melléknév
- bőséges, gazdaságos, jókora, gazdag, dús, laktató, bővelkedő, tápláló, pazar, bőven elég, szapora (tájnyelvi), hastömő (tájnyelvi)
- szigorú, kemény, alapos, fárasztó
iparkodik
ige
- igyekszik, törekszik, dolgozik, szorgoskodik, töri magát, serénykedik, buzgólkodik, rákapcsol, fáradozik, rajta van, robotol (bizalmas), mozog (bizalmas), kapaszkodik (bizalmas), habódzik (tájnyelvi), iperedik (tájnyelvi), keccsöl (szleng), gyűri az ipart (szleng), güzül (szleng), körmösködik (régies), markoskodik (régies), szepelkedik (tájnyelvi) Sz: nem lép kétszer egy nyomba
kilátástalan
melléknév
- reménytelen, értelmetlen, hiábavaló, üres, kettétört, romba dőlt, szétfoszlott, csüggesztő, kétségbeejtő, távlattalan, jövő nélküli, perspektívátlan (idegen)
- sziszifuszi
lejárat1
ige
- megszégyenít, eláztat (szleng), leéget (szleng), blamál (bizalmas), dezavuál (idegen), diszkreditál (idegen), kompromittál (idegen) Sz: kínos helyzetbe hoz; rossz hírbe hoz
- (lejáratja magát): megszégyenül, leég (bizalmas), lebőg (szleng)