készség szinonimái

főnév
  • hajlam, hajlandóság, szándék, fogékonyság, diszpozíció (szaknyelvi), inklináció (szaknyelvi), kedv
  • jóakarat, szolgálatkészség, előzékenység, udvariasság
  • ügyesség, képesség, tehetség, talentum (idegen), érzék, adottság, gyakorlat, gyakorlottság, rutin, jártasság, rátermettség, tudás, hozzáértés, perfekció (idegen)
  • jogosultság, képesítés, képzettség, szakismeret
  • (régies): fölszerelés, készlet, állomány

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elkerül

ige
  • kitér, kikerül, bújik, bujkál, elmellőz (régies)
  • kivéd, megelőz, elhárít, kibújik (valami alól), megúszik (bizalmas)
  • megakadályoz, meggátol
  • eljut, elmegy, elérkezik, elvetődik
  • elsodródik, elszármazik

lakás

főnév
  • lakóhely, otthon, hajlék, bérlemény, kégli (szleng), keglevics (szleng)
  • szállás, menedék, lak, tanya, zug, kvártély (tájnyelvi), fészek (bizalmas), odú (szleng), lyuk (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a készség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kegyes

melléknév
  • kegyteljes (régies), nagylelkű, jóságos, jótevő, szíves, humánus
  • leereszkedő, engedékeny
  • vallásos, szenteskedő, kenetes, kenetteljes, istenfélő, jámbor, ájtatos, hű, buzgó, malasztos, religiózus (régies), pietás (régies)
  • (régies): piarista, kegyesrendi
  • (régies): kegyelmes, irgalmas, könyörületes
  • (régies): kedves, szép, gyönyörű (nő)

ing1

főnév
  • pendely (tájnyelvi), ümög (tájnyelvi), imeg (régies), kantus (régies)
  • blúz
  • hálóing

igazgatóhelyettes

főnév
  • aligazgató

házfelügyelő

főnév
  • házmester, házgondnok

kerékpáros

főnév
  • biciklis, biciklista, bicajos (bizalmas), bringás (szleng), velocipédista (régies), cangás (szleng)

kinti

melléknév
  • kint levő, külső, külszíni, felületi, felszíni, külsőleges, kül-, távoli, kívülálló, kívülről jövő, szélső, periferikus (idegen), periferiális (idegen)
  • külföldi, külországi, idegen

szertelen I.

melléknév
  • nagyfokú, extrém, túlfűtött, túlhajtott, túlzott, mértéktelen, határtalan, korlátlan, tomboló, végtelen, szélsőséges
  • aránytalan, túlméretezett, enormis (idegen)
  • heves, erős
  • csintalan, pajkos, oktalan, rakoncátlan, fegyelmezetlen
  • féktelen, zabolátlan, egzaltált (idegen), heves, szenvedélyes

gyapot

főnév
  • gyapotcserje, pamutcserje, pamutnövény
  • pamut, fagyapot, bablon (régies)
  • vatta

gömbkaktusz

főnév
  • tengerisün-kaktusz

elomlik

ige
  • szétomlik, szétmállik
  • (régies): összeesik, összerogy, összeroskad

ha

kötőszó
  • hogyha, amennyiben, hacsak, föltéve, hogy
  • amikor, valahányszor

kísértés

főnév
  • csábítás, ámítás, megrontás, kedveskedés, hízelgés
  • ösztönzés, sugallat, sugalmazás, kísértet (régies)

korlátozott

melléknév
  • korlátolt, meghatározott, behatárolt, véges, megszorított
  • mérsékelt, csökkentett, csekély
  • részleges

megfontolt

melléknév
  • meggondolt, céltudatos, ésszerű, átgondolt, higgadt, bölcs, józan, komoly, előrelátó, körültekintő, érett, alapos, óvatos, elővigyázatos, fontolva haladó, kiszámított, kimért, éber, okos, értelmes, belátó, eszélyes (régies), józan ítéletű Sz: kétszer mér, egyszer vág; méri a vizet maga előtt

lekopik

ige
  • lefoszlik, lemegy, levásik, lenyúzódik, lerongyolódik, ledörgölőzik
  • (szleng): elmegy, eltávozik, elkotródik (bizalmas), lelécel
  • lemorzsolódik, kimarad, kibukik (iskolából), elmarad, kikopik (bizalmas)

kétell

ige
  • kételkedik, kétkedik, tamáskodik, hitetlenkedik, kéteskedik (tájnyelvi), kétségeskedik (régies), megkérdőjelez, vitat, kétségbe von, bizalmatlankodik, aggályoskodik, kötve hiszi

kavics

főnév
  • sóder, kő, kövecs (választékos), murva, kőtörmelék, kőzúzalék, zúzottkő, zúzalék (szaknyelvi), morzsalék, kőszar (tájnyelvi)

kihasznál

ige
  • él (valamivel), felhasznál, hasznosít, utilizál (idegen), kiaknáz, javára fordít, megragad, kap az alkalmon, élvez
  • kimerít Sz: üstökén ragadja az alkalmat; él az alkalmatossággal
  • kizsákmányol, kiuzsoráz, kizsarol, lenyúz, kizsigerel, megfej, pumpol (bizalmas), leszedi a zsírját, leszedi a fölét, kiszipolyoz, élősködik (valakin), a nyakán él (valakinek), vérét szívja (valakinek), zsírján él (valakinek), a zsírján hízik (valakinek) Sz: más üszőjén szántogat; vele kapartatja ki a gesztenyét; a hátán kapaszkodik fel

légnemű

melléknév
  • gáznemű, illó
  • gázszerű

kiadós

melléknév
  • bőséges, gazdaságos, jókora, gazdag, dús, laktató, bővelkedő, tápláló, pazar, bőven elég, szapora (tájnyelvi), hastömő (tájnyelvi)
  • szigorú, kemény, alapos, fárasztó

iparkodik

ige
  • igyekszik, törekszik, dolgozik, szorgoskodik, töri magát, serénykedik, buzgólkodik, rákapcsol, fáradozik, rajta van, robotol (bizalmas), mozog (bizalmas), kapaszkodik (bizalmas), habódzik (tájnyelvi), iperedik (tájnyelvi), keccsöl (szleng), gyűri az ipart (szleng), güzül (szleng), körmösködik (régies), markoskodik (régies), szepelkedik (tájnyelvi) Sz: nem lép kétszer egy nyomba

kilátástalan

melléknév
  • reménytelen, értelmetlen, hiábavaló, üres, kettétört, romba dőlt, szétfoszlott, csüggesztő, kétségbeejtő, távlattalan, jövő nélküli, perspektívátlan (idegen)
  • sziszifuszi

lejárat1

ige
  • megszégyenít, eláztat (szleng), leéget (szleng), blamál (bizalmas), dezavuál (idegen), diszkreditál (idegen), kompromittál (idegen) Sz: kínos helyzetbe hoz; rossz hírbe hoz
  • (lejáratja magát): megszégyenül, leég (bizalmas), lebőg (szleng)