kézjegy szinonimái

főnév
  • aláírás, szignó (bizalmas), szignatúra (idegen), manu propria (idegen), m. p., névjel, paraf (régies), monogram, kézjel, névjelzés, firma (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ködösít

ige
  • leplez, takargat
  • homályosít, megtéveszt, félrevezet, mellébeszél, elken (szleng), misztifikál (választékos), rizsázik (szleng)

létkérdés

főnév
  • életkérdés, élet-halál kérdése, sorsdöntő kérdés, kulcskérdés, kardinális kérdés, sorskérdés, létfontosságú kérdés, életbe vágó kérdés, lét vagy nemlét kérdése
  • létszükséglet, életszükséglet, létfeltétel, életfeltétel
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kézjegy szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kénytelen

melléknév
  • (állítmányként): muszáj, köteles, szükséges, kikerülhetetlen, elkerülhetetlen
  • (régies): kényszerű, erőltetett, szükséges, kényszeredett

irányít

ige
  • céloz, irányoz, megcéloz, rászegez, ráirányít, fordít
  • címez, útbaigazít, orientál
  • elvezényel, küld
  • igazgat, rendelkezik, vezet, vezényel, parancsol, menedzsel, utasít, vezérel, kézben tart, koordinál, irányt mutat, navigál (szaknyelvi), felügyel, megszab, szabályoz, dirigál, parancsolgat, szervez
  • elvezet, terel, mozgat, térít, kalauzol
  • idomít, formáz, alakít, intéz

illő

melléknév
  • alkalmas, való, jó, kellő, megfelelő, rendjén való, megérdemelt (büntetés), szabatos, konveniens (idegen), testhezálló, előnyös, oké (szleng), illős (tájnyelvi), beillendő (tájnyelvi)
  • elvárható, kívánatos, illendő, ildomos, megengedhető, helyénvaló, helyes, szabályos, üdvös, méltányos

hellyel-közzel

határozószó
  • helyenként, elszórtan, szórványosan, itt-ott, néhol, hellyel-hellyel (tájnyelvi), szemül-szemül (tájnyelvi)
  • időnként, időközönként, hébe-hóba, néha-néha, olykor-olykor, esetenként, elvétve, ritkán

később

határozószó
  • majd, utóbb, utána, aztán, későbben, későbbet (tájnyelvi), máskor, utólag, utólagosan, utóbban (régies), utóbbat (régies), azután, majdan, nemsokára, sokára, idővel

kisebbít

ige
  • csökkent, mérsékel, csillapít, tompít, enyhít, gyengít, elvesz erejéből, kevesbít, csonkít, csorbít, apaszt, fékez, leszállít, leértékel, rövidít, lefokoz, korlátoz (hatáskört), megnyirbál, redukál, degradál (idegen), diminuál (idegen)
  • (tájnyelvi): becsmérel, ócsárol, rempel (régies), dehonesztál (idegen), gyaláz

szidalom

főnév
  • szidás, szidalmazás, dorgálás, korholás, szapulás, fejmosás (bizalmas), becsmérlés

gyolcs

főnév
  • patyolat, batiszt

gusztustalan

melléknév
  • utálatos, undorító, undort keltő, visszataszító, taszító, ellenszenves, gyűlöletes, ocsmány, förtelmes, ízléstelen, visszatetsző, étvágyrontó

előrejut

ige
  • előbbre halad, előrenyomul, előretör, előremegy, előreszalad
  • sikert arat, beérkezik, érvényesül, gyarapszik, boldogul, terjed, tért hódít, kiművelődik, virágzik, virul

hájfejű

melléknév
  • (szleng): kövér, dagadt, hájas, tunya, böhönye (tájnyelvi)
  • buta, ostoba, mamlasz, málé, tökkelütött, hígagyú, vízfejű

kitár

ige
  • kinyit, megnyit, kibont, szétnyit, széttár, szétterjeszt, kiterjeszt, szétterpeszt, széthajtogat, kigombol, kicsatol
  • felfed, feltár, leleplez, kiderít
  • közzétesz, napvilágra hoz, nyilvánosságra hoz
  • (szívet) kiönt, kitereget, kifecseg

köhögés

főnév
  • köhécselés, köhintés, fulladozás, keh (régies)

megigazít

ige
  • helyretesz, helyreigazít, visszaállít, helyrerak, helyre illeszt, elrendez, beállít, rendbe hoz, eligazgat, irányoz (tájnyelvi)
  • átalakít, kiigazít, kijavít, ráilleszt, rászab, megjobbít (régies), megtataroz (régies), megriktol (régies), adjusztál (szaknyelvi)

lenyűgöz

ige
  • (régies): leköt, lekötöz, odakötöz, odaköt
  • elbűvöl, bűvöletbe ejt, elbájol, lebilincsel, megfog, meghódít, gyönyörködtet, megbabonáz, megigéz, elragad, magával ragad, megejt, rabul ejt, elvarázsol, megszédít (bizalmas), delejez (régies), hipnotizál (idegen)
  • kifektet (szleng), kiüt (szleng), meghidaltat (szleng)

kiadatlan

melléknév
  • ki nem nyomtatott, kéziratos

kémia

főnév
  • vegytan, vegyészet, vegytudomány (régies), bűztan (szleng), kémcsi (szleng), leukémia (szleng), vegyi (szleng)

kilengés

főnév
  • kitérés, elmozdulás, kibillenés, elhajlás, elongáció (idegen)
  • ingás, hintázás, himbálózás
  • eltérés, deviáció (szaknyelvi)
  • kimaradás, mulatozás, dorbézolás
  • rendzavarás, rendbontás, zavargás
  • túlkapás, önkényeskedés, kihágás, excesszus (idegen)

lekötelez

ige
  • lekenyerez, angazsál (régies), kaptivál (idegen), obligál (idegen)

kiegyenesít

ige
  • kifeszít, egyenget, kinyújt, kihúz, kikalapál, planíroz (régies)

ismételget

ige
  • gyakorolgat, verkliz (bizalmas), visszhangoz, hajt, hajtogat, szajkóz, kérődzik (bizalmas), győztet (tájnyelvi)

kinyújt

ige
  • kiad, kitesz, kihelyez, kirak, kitol, kinyom, kilök, kidug, (nyelvet) kiölt, (mellkast) kifeszít, (testet) kinyújtóztat, (kart) kitár
  • kiegyenesít, meghúz, feszít, húz, feszesre húz
  • kiszélesít, kibővít, megnövel, kitágít, megnagyobbít, kisodor (tésztát), hengerel, ellapít (régies), laposít (tájnyelvi), (tésztát) elsikál (tájnyelvi), (pulóvert) kitágít
  • (időtartamot): meghosszabbít, prolongál

lendületes

melléknév
  • energikus (idegen), dinamikus (idegen), életerős
  • határozott, erőteljes, erélyes, kemény
  • tüzes, élénk, friss, eleven lelkes, lelkesítő