életfelfogás szinonimái

főnév
  • életszemlélet, életelv, életfilozófia, világnézet, gondolkodásmód, életérzés (választékos), mentalitás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hátrafordul

ige
  • visszafordul, visszatekint, hátranéz, visszanéz

melléklépcső

főnév
  • cselédlépcső, hátsó lépcső
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a életfelfogás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyszólamú

melléknév
  • homofon (szaknyelvi), monofonikus (szaknyelvi), unisono (szaknyelvi)

csiszolópapír

főnév
  • csiszolóvászon, dörzsölőpapír, dörzspapír, kovapapír, üvegpapír, smirgli

cselekmény

főnév
  • tett, tevékenység, cselekedet, cselekvés, eljárás, művelet, ténykedés, intézkedés, beavatkozás, cselekvény (régies), akció, aktus
  • történet, történés, előrehaladás, előremenet, mese, meseszövés, bonyodalom, sztori

bokszer

főnév
  • bokszológyűrű

elcsavarog

ige
  • elkóborol, elkószál, elcselleng

előreenged

ige
  • előrebocsát, előreereszt, előreküld

mankó

főnév
  • segítség, támasz
  • istáp (régies), hónaljgamó (tájnyelvi), gajmó (tájnyelvi)
  • (szleng): puska, gépágyú (szleng), sorozatlövő (szleng)

bedöglik

ige
  • elromlik, meghibásodik, felmondja a szolgálatot, lerobban (szleng), megadja magát (tréfás), bemondja az unalmast (szleng), kifingik (szleng), kipurcan (szleng), beadja az ipart (szleng), beadja a kulcsot (szleng), bekrepál (szleng)
  • (bomba, gránát) befullad, csütörtököt mond
  • meghiúsul, megbukik, kudarcba fullad, csődöt mond, füstbe megy, befellegzik (valaminek), befuccsol (bizalmas)

bánik

ige
  • viselkedik (valakivel), foglalkozik (valakivel), nevel, eljár (vkivel szemben), viseltetik (valaki iránt)
  • kezel, használ, alkalmaz, működtet, dolgozik (valamivel), manipulál, (fegyvert) forgat

belekapaszkodik

ige
  • belefogódzik, belefogódzkodik, megfog, belekarol, megmarkol, megragad, megszorít, belecsimpaszkodik, belecsimpajgózik (tájnyelvi), belecsimpajkodik (tájnyelvi)
  • beleköt, beleakaszkodik, fennakad

ige
  • elvisz, elsöpör, elhord, elfúj, elmos
  • félretaszít, feldönt
  • (vmilyen élmény): magával ragad, elragad, hatalmába ejt
  • (tájnyelvi): (hajat) elválaszt
  • (tájnyelvi): (tésztát) kinyújt

erősítés

főnév
  • roborálás (szaknyelvi), roboráció (szaknyelvi), edzés
  • támasz, támaszték, dúc
  • utánpótlás

goromba

melléknév
  • durva, kíméletlen, modortalan, erőszakos, bárdolatlan, faragatlan, neveletlen, nyers, paraszt, udvariatlan, otromba, ledorongoló, ordináré, bumfordi (tájnyelvi), iromba (tájnyelvi), közönséges, útszéli, csiszolatlan, darabos, pórias (régies), ripők (régies), pallérozatlan, illetlen, tapintatlan, bugris, barbár, bunkó, vulgáris, indiszkrét (választékos), ildomtalan (tájnyelvi), parlagi, barátságtalan
  • (tájnyelvi): érdes, durva tapintású
  • (régies): oktalan, meggondolatlan

felüdít, fölüdít

ige
  • felfrissít, felpezsdít, rekreál (szaknyelvi), pihentet, regenerál

életközösség

főnév
  • együttélés, házasság
  • szimbiózis (szaknyelvi), biocönózis (szaknyelvi)

egy-kettő II.

módosítószó
  • azonnal, rögtön, rögvest, tüstént

elmagyaráz

ige
  • megmagyaráz, kifejt, elmond, megvilágít, értelmez
  • fényt derít (valamire), világosságot derít (valamire) Sz: szájába rág

felsorol, fölsorol

ige
  • felemlít, előszámlál, felsorakoztat, elősorol, sorra vesz, egyenként megnevez, részletez, kifejt, tételekre bont, elmond, lajstromoz, katalogizál, regisztrál, specifikál (idegen), felszukszemál (tájnyelvi)

elhamvaszt

ige
  • eléget, elemészt (választékos), felperzsel, porrá éget
  • kremál (szaknyelvi)

csoszog

ige
  • cammog, slattyog (bizalmas), botorkál, botladozik, húzza a lábát, vánszorog, totyog, bandukol, taslog (tájnyelvi), csötönöz (tájnyelvi), koszorog (tájnyelvi), csosztat (tájnyelvi), csoszrog (tájnyelvi), csöszög (tájnyelvi), sifitel (tájnyelvi), krasnyog (tájnyelvi), csetlik-botlik

élő I.

melléknév
  • életben lévő, eleven, létező, viruló
  • érvényes, működő, aktív, tevékeny, termékeny, ható, hívó (szokás), tartózkodó, tenyésző
  • lakó
  • élethű, valós, valóságos, reális, életszerű
  • (adás): egyenes, helyszíni

feltételez, föltétel

ige
  • feltesz, valószínűsít, elképzel, gondol, hisz, gyanít, sejt, szupponál (régies), preszupponál (idegen), vélelmez (szaknyelvi), posztulál (szaknyelvi)
  • követel, megkövetel, kiköt, megkíván