hájfejű szinonimái
melléknév
- (szleng): kövér, dagadt, hájas, tunya, böhönye (tájnyelvi)
- buta, ostoba, mamlasz, málé, tökkelütött, hígagyú, vízfejű
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
gyenge, gyönge I.
melléknév
- erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
- vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
- munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
- korai, fiatal, zsenge, tejes
- puha, lágy, finom
- erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
- befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
- gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
- hatástalan, ügyetlen
- (szél): enyhe, mérsékelt
- (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
- (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen
előretol
ige
- előretaszít, tuszkol, előrevesz, előrehoz, előretesz
- (előretolja magát): tolakodik, nyomakodik
- előmozdít, előtérbe helyez, elősegít, előrelendít, pártol, támogat, pártfogol
bizonygat
ige
- erősítget, erősködik, kitart (valami mellett), fogadkozik, esküszik, esküdözik, fenntart, mondogat, kardoskodik, hangoztat, érvel, állít, bizonykodik (tájnyelvi)
helyőrség
főnév
- védőrség (régies), garnizon (régies), garnizonőrség (régies)
- laktanya, katonai állomáshely
kinyal
ige
- kiürít, kitisztít
- elfogyaszt
- (kinyalja magát): kicsinosítja magát, kicsípi magát, kiöltözik
hajlam
főnév
- vonzódás, vonzalom, hajlandóság, kedv, készség
- adottság, rátermettség, tehetség, érzék, véna (választékos), talentum (régies), alkat, jellem, természet, vérmérséklet, beállítottság, diszpozíció (szaknyelvi)
- fogékonyság, hajlamosság, inklináció (szaknyelvi)
fokozat
főnév
- mérték, árnyalat, fok, szakasz, stádium, szint, lépcső
- rang, beosztás, grádus (régies), cím, kategória, osztály, csoport