kénytelen szinonimái
melléknév
- (állítmányként): muszáj, köteles, szükséges, kikerülhetetlen, elkerülhetetlen
- (régies): kényszerű, erőltetett, szükséges, kényszeredett
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
belevág
ige
- beleaprít, belevagdal, beledarabol
- beleszúr, beledöf, belemárt, belemélyeszt, belesuttyant (tájnyelvi)
- megvág, megsért, felsebez, belemetsz, belenyisszant
- beledob, belehajít
- (villám): beleüt, belecsap
- (fájdalom): belehasít, belenyilallik
- belekezd, hozzáfog, nekirugaszkodik, nekiveselkedik, nekivág
- belebeszél, közbevág, közbeszól, megakaszt, félbeszakít, belekottyanik (tájnyelvi)
igazít
ige
- állít, szabályoz, adjusztál (szaknyelvi), idomít, javít, átállít, applikál (idegen), helyesbít, jobbít (régies), kijavít, beállít, igazint (tájnyelvi)
- alakít, módosít
- irányít, küld
kedvezményes
melléknév
- engedményes, leszállított, jutányos
- kiváltságos, kivételes, protekciós, preferenciális (idegen), kedvezményezett
kihány
ige
- kivet, kidob, kiszór, kihajít, kipenderít, kilapátol, kidobál
- kiokád, kiad, kiöklendez, visszaad, kirókáz, viszontlát (bizalmas), kibuk (tájnyelvi)
- (tájnyelvi): sujtásoz, cifráz, kivarr
szemellenzős
melléknév
- (sapka): ellenzős (tájnyelvi), simléderes (tájnyelvi)
- szűk látókörű, elfogult, korlátolt, rövidlátó, begyepesedett, vaskalapos, provinciális (idegen), vidékies
gonoszkodik
ige
- kötődik, incselkedik, huncutkodik, csintalankodik, mókázik, heccelődik, cicázik, évődik, ingerkedik, enyeleg, böllenkedik (tájnyelvi), latorkodik (régies), tolvajkodik (régies)
- bánt, kínoz, gyötör
gyenge, gyönge I.
melléknév
- erőtlen, elesett, legyengült, leromlott, energiátlan, bágyadt, fáradt, pilledt
- vézna, nyápic, csenevész, törékeny, beteges, fejletlen, nyamvadt, nyiszlett (bizalmas), venyige (szleng), hadibéna (szleng), halnivaló (tájnyelvi), nyüszüge (tájnyelvi)
- munkaképtelen, hasznavehetetlen Sz: a szél is elfújja; alig áll a lábán; elfújja, mint aszott szénát a szél; erős, mint a kócmadzag; erős, mint aki csutkán telelt; erős, mint a sörecet; erős, mint az oláh ecet, két liter egy főzet; erőtlen, mint a bőréből kivetkezett kígyó; erőtlen, mint a tót kaszás; gyenge lábon áll; gyenge, mint a puliszka; gyenge, mint a bőrehagyott kígyó; gyenge, mint a pókháló; gyenge, mint a harmat; gyenge, mint az őszi légy; hálni jár belé a lélek; jó húsban van, fél kézzel eszi a nápolyit; majd elfújja a szél; olyan erőtlen, még a lehelet is árt neki; olyan, mint a váltott gyerek; olyan, mint az árnyékon nőtt bodza; rossz bőrben van; szédeleg, mint az őszi légy
- korai, fiatal, zsenge, tejes
- puha, lágy, finom
- erélytelen, puhány, elpuhult, határozatlan, gyengekezű, tehetetlen, gyámoltalan, pipogya
- befolyásolható, ingatag, bizonytalan, habozó
- gyatra, silány, elégtelen, vacak, jelentéktelen, csekély, gyér, szerény
- hatástalan, ügyetlen
- (szél): enyhe, mérsékelt
- (ebéd): könnyű, sovány, tartalmatlan, híg
- (hang): halk, suttogó, fályolos, fakó, erőtlen
kimagasló
melléknév
- kiváló, kitűnő, kiugró, kiemelkedő, jelentékeny, jeles, jelentős, eredményes, páratlan, legelső, legnagyobb, rendkívüli, óriási, fontos, tekintélyes, neves, hírneves, nagyhírű, közismert, utolérhetetlen, összehasonlíthatatlan, elsőrangú, illusztris, domináns (idegen), prominens, eminens, excellens (régies)
kólint
ige
- (fejbe kólint): fejbe üt, lecsap, somodorint (régies)
- (fejbe kólint): meglep, megdöbbent, elképeszt
megbírál
ige
- elbírál, kritizál
- kiveséz, kizsigerel (bizalmas), megkritizál, szétszed (bizalmas), ízekre szed, darabokra szed, bírálat tárgyává tesz, megítél, minősít, recenzeál (szaknyelvi), lehord (bizalmas), leránt (bizalmas)
lecsillapodik
ige
- lehiggad, lelohad, lenyugszik, megnyugszik
- megenyhül, megcsendesedik, megbékül
- kijózanodik
- mérséklődik, elcsitul, alábbhagy
- megjuhászodik, megkanászodik (tájnyelvi), megkezesedik (tájnyelvi), megszelhül (tájnyelvi)
kibicsaklik
ige
- megrándul, kificamodik, kicsuklik (tájnyelvi), kimegy, kifordul, kimarjul (tájnyelvi)
- elakad, megbotlik
látás
főnév
- a szeme világa (valakinek), látóképesség
- szemlélet
- tekintet, szem (tájnyelvi), visus (idegen)
- (régies): látvány, látomás, látat (régies), jelenés, tünet
- (választékos): látásmód