gusztustalan szinonimái

melléknév
  • utálatos, undorító, undort keltő, visszataszító, taszító, ellenszenves, gyűlöletes, ocsmány, förtelmes, ízléstelen, visszatetsző, étvágyrontó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

semmittevő

melléknév, főnév
  • dologtalan, tétlen, léha, tétlenkedő, léhűtő, mihaszna, naplopó, henye, lusta, tunya, semmirekellő, ingyenélő, hétlusta, here (pejoratív)

összeráncol

ige
  • ráncokba szed, behúz, ráncokba von, összekorcol (tájnyelvi), redőkbe von, redőz, pliszíroz (szaknyelvi)
  • gyűr
  • (szemöldököt): összevon, összehúz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gusztustalan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gégészet

főnév
  • laringológia (szaknyelvi)

felszed, fölszed

ige
  • felvesz, felemel, felvisz, felkap
  • levesz, leszed
  • összegyűjt, összeszed, kiás, kihúz, kiemel, betakarít, összemarkol, felolvas (tájnyelvi)
  • (kötőtűre fonalat): ráakaszt, ráhurkol
  • meghízik, gyarapodik, gyarapszik, kikerekedik
  • (betegséget): megkap, elkap, összeszed
  • (tudást): megszerez, elsajátít
  • (bizalmas): felcsíp (szleng), ismeretséget köt (valakivel), megismerkedik (valakivel)

felken, fölken

ige
  • odaken, ráken
  • felszentel, felavat

értelmetlen

melléknév
  • nehéz felfogású, nehézfejű, fafejű, oktalan, értetlen, korlátolt, buta, tahó (bizalmas), mucsai (durva), bunkó
  • céltalan, tartalmatlan, ostoba, oktalan, esztelen, hiábavaló, fölösleges, hiú (remény), illuzórikus, képtelen, abszurd, irracionális, badar
  • érthetetlen, zagyva, artikulálatlan (idegen), összefüggéstelen, se füle, se farka, zűrzavaros

goromba

melléknév
  • durva, kíméletlen, modortalan, erőszakos, bárdolatlan, faragatlan, neveletlen, nyers, paraszt, udvariatlan, otromba, ledorongoló, ordináré, bumfordi (tájnyelvi), iromba (tájnyelvi), közönséges, útszéli, csiszolatlan, darabos, pórias (régies), ripők (régies), pallérozatlan, illetlen, tapintatlan, bugris, barbár, bunkó, vulgáris, indiszkrét (választékos), ildomtalan (tájnyelvi), parlagi, barátságtalan
  • (tájnyelvi): érdes, durva tapintású
  • (régies): oktalan, meggondolatlan

hallgatóság

főnév
  • közönség, vendégkoszorú, publikum, nyilvánosság, jelenlevők
  • diákság, diáksereg

páfrány

főnév
  • ördögborda (tájnyelvi)

ellentétes

melléknév
  • ellenkező, szembenálló, antagonisztikus, antonim (szaknyelvi), poláris (szaknyelvi), differens (szaknyelvi), disszonáns (szaknyelvi), kontroverz (régies)
  • összeférhetetlen, összeegyeztethetetlen, ellenkező(választékos)
  • fordított, inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi), ellentett (szaknyelvi)

elhull

ige
  • elszóródik, kiesik, kipotyog, elpereg
  • (levél, virág): lehull, lepereg
  • (állat): meghal, elesik, elpusztul, kimúlik, megdöglik (durva), felfordul (durva), meggebed (durva)

benzin

főnév
  • üzemanyag, hajtóanyag, kakaó (szleng), motalkó (bizalmas), nafta (szleng), szaft (szleng), nyál (szleng)

előretol

ige
  • előretaszít, tuszkol, előrevesz, előrehoz, előretesz
  • (előretolja magát): tolakodik, nyomakodik
  • előmozdít, előtérbe helyez, elősegít, előrelendít, pártol, támogat, pártfogol

hányad

főnév
  • rész, osztályrész, köteles rész (szaknyelvi), adag, darab, törtrész, töredék
  • dézsma, járandóság, kontingens, részesedés
  • arány, részarány, számarány, kvóta (szaknyelvi), ráta (idegen)
  • mérték, mennyiség, hányados, viszonyszám

hidrogén

főnév
  • köneny (régies), könlég (régies)
  • hidrogén-peroxid (szaknyelvi), szőkítő

kiátkoz

ige
  • kiközösít, átokkal sújt, exkommunikál (idegen), egyházból kivet, kirekeszt, kiűz, indexre tesz
  • kitaszít, kizár

járóbeteg-rendelés

főnév
  • ambulancia (szaknyelvi)

gyakorlat

főnév
  • elsajátítás, gyakorlás, tanulás, edzés, trenírozás, tréning
  • jártasság, gyakorlottság, szakavatottság, képzettség, rutin, készség
  • úzus (régies), szokás
  • tapasztalat
  • praxis, tevékenység
  • feladat, lecke, penzum (régies)
  • fegyvergyakorlat

gátlás

főnév
  • korlátozás, akadályozás, akadály, elzárás
  • csillapítás, mérséklés
  • elfojtás, tartózkodás, félszegség, feszélyezettség, gátlásosság, aggály, szorongás, represszió (idegen), inhibíció (szaknyelvi)

hadjárat

főnév
  • hadművelet, háború, hadviselés, hadjárás (régies), táborjárás (régies), táborozás (régies), expedíció (régies)
  • kampány

ítélethirdetés

főnév
  • ítélethozatal

gyerekeskedik

ige
  • bolondozik, idétlenkedik, haszontalankodik, szeleburdiskodik, komolytalankodik, éretlenkedik

felüt, fölüt

ige
  • kinyit, felcsap
  • (tojást): feltör
  • (alkalmi építményt): felállít, összeállít, felver, felhúz

hajózás

főnév
  • hajóközlekedés, kabotázs (szaknyelvi), navigáció (szaknyelvi), navigálás (szaknyelvi)
  • tengerhajózás, tengerészet
  • vitorlázás, evezés
  • léghajózás, repülés

japánakác

főnév
  • olvasófa, szofóra