hellyel-közzel szinonimái

határozószó
  • helyenként, elszórtan, szórványosan, itt-ott, néhol, hellyel-hellyel (tájnyelvi), szemül-szemül (tájnyelvi)
  • időnként, időközönként, hébe-hóba, néha-néha, olykor-olykor, esetenként, elvétve, ritkán

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

aprólékos

melléknév
  • részletes, részletező, részletekbe menő, akkurátus, kimerítő, mélyreható, alapos, tüzetes, minuciózus (idegen), szubtilis (választékos), babra (tájnyelvi)
  • pedáns, a nyúl farkán csomót köt, hajszálat hasogat

ökörszem

főnév
  • királyka, diómadár (tájnyelvi), földicsuka (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): tükörtojás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hellyel-közzel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

harsona

főnév
  • puzon (idegen), pozaun (idegen), trombon (szaknyelvi), fanfár
  • kürt

gerincvelő

főnév
  • gerincagy

fűszeres II.

főnév
  • fűszerkereskedő, fűszerboltos, fűszerész, szatócs (régies), specerájos (idegen), epicier (idegen), pecerájos (tájnyelvi)

feltámaszt, föltámas

ige
  • megtámaszt, alátámaszt, aládúcol, felpolcol, felpockol (tájnyelvi), feltombol (tájnyelvi)
  • életre kelt, megelevenít, újjáéleszt, feléleszt, életre támaszt (régies)
  • felelevenít, felébreszt, felpezsdít, újrakezd

házaspár

főnév
  • pár, emberpár, férj és feleség, házastársak

huny

ige
  • lehuny, suny (régies)
  • elalszik, álomba merül, durmol, szunyál (szleng), szunyókál

rabbi

főnév
  • zsidó pap, rabbinus (régies), (izraelita) lelkész, hittudós, mester (régies)

étkeztetés

főnév
  • kosztoltatás (bizalmas), ellátás, élelmezés

értelmetlen

melléknév
  • nehéz felfogású, nehézfejű, fafejű, oktalan, értetlen, korlátolt, buta, tahó (bizalmas), mucsai (durva), bunkó
  • céltalan, tartalmatlan, ostoba, oktalan, esztelen, hiábavaló, fölösleges, hiú (remény), illuzórikus, képtelen, abszurd, irracionális, badar
  • érthetetlen, zagyva, artikulálatlan (idegen), összefüggéstelen, se füle, se farka, zűrzavaros

cigányzenész

főnév
  • szaloncigány (régies), muzsikus cigány

farkatlan

melléknév
  • csonka, suta (tájnyelvi)

idén

határozószó
  • ez évben, ebben az évben, folyó évben

izé I.

főnév
  • dolog, izémizé (bizalmas), bigyó (bizalmas), hogyishívják (bizalmas), minekhívják (bizalmas), micsoda, miskulancia (bizalmas), nyavalya, vacak
  • valami, valaki, akárki, akármi

kórokozó

főnév
  • baktérium, bacilus, baci (bizalmas), vírus, patogén (szaknyelvi), kórcsíra (régies)

kézzelfogható

melléknév
  • nyilvánvaló, konkrét, tényleges, valóságos, érzékelhető, anyagi, megfogható, megtapintható, érinthető, manifeszt (idegen), plasztikus, materiális, reális, kézenfekvő, evidens, percipiálható (idegen), adatszerű, pozitív, szemléletes, érthető, világos, természetes

helytáll

ige
  • kitart, küzd, megállja a helyét, állja a sarat, kiállja a próbát, elvisel, elbír, kitesz magáért, bírja idegekkel, bírja cérnával (szleng) Sz: lyukra áll; ember a gáton
  • jótáll, felel, kezeskedik, kiáll (valakiért)
  • megfelel a valóságnak

harcos I.

melléknév
  • harcias, harckedvelő, katonás, támadó, marcona, agresszív
  • kötekedő, civakodó, házsártos
  • kitartó, szívós, kemény, küzdő

homokóra

főnév
  • fövenyóra (régies)

készültség

főnév
  • készenlét, készület
  • képzettség, felkészültség, tudás

hideg II.

főnév
  • fagy, cidri, zimankó, csikor (tájnyelvi)
  • kamra, spájz, hűtő, frizsider, jég
  • (szleng): börtön, fogház, kaptár (szleng), kóter, sitt (szleng), jég (szleng)
  • fázás, reszketés, borzongás, remegés, vacogás, didergés, lúdbőrözés, fagyoskodás
  • (régies): hideglelés

gondosan

határozószó
  • figyelmesen, rendesen, lelkiismeretesen, aprólékosan, óvatosan, körültekintéssel, pontosan, vigyázva, alaposan, behatóan, töviről hegyire, tüzetesen, precízen, akkurátusan (régies), pedánsan (idegen)

hozzájárulás

főnév
  • adomány, támogatás, dotáció, ajándék, donáció (régies), alamizsna, felajánlás
  • beleegyezés, konszenzus (szaknyelvi), jóváhagyás, helybenhagyás, engedély, helyeslés, egyetértés

kézen-közön

határozószó
  • szőrén-szálán, tisztázhatatlanul, kideríthetetlenül, nyomtalanul