gyolcs szinonimái

főnév
  • patyolat, batiszt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

különbözet

főnév
  • különbség, differencia, eltérés
  • többletjövedelem
  • különbözeti vizsga

visszatart

ige
  • visszahúz, feltartóztat, visszafog, tartogat (tájnyelvi), megakaszt, lefékez
  • marasztal, tartóztat
  • megakadályoz, meghiúsít, hátráltat
  • megzaboláz, korlátoz, sakkban tart
  • gátol, útját állja, elhárít
  • visszafojt, magába fojt, elnyom, lenyel (bizalmas), türtőztet, moderál (bizalmas), temperál (idegen)
  • (fizetést, bért): lefog, letilt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyolcs szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gonoszkodik

ige
  • kötődik, incselkedik, huncutkodik, csintalankodik, mókázik, heccelődik, cicázik, évődik, ingerkedik, enyeleg, böllenkedik (tájnyelvi), latorkodik (régies), tolvajkodik (régies)
  • bánt, kínoz, gyötör

fenyegetődzik, fenye

ige
  • fenyeget, fenekedik (régies), acsarog, acsarkodik

felsorakoztat, fölso

ige
  • sorba állít, sorba rak, glédába állít, felállít, elrendez
  • felvonultat, összetoboroz, mozgósít, összevon, gyülekeztet, egybehív, összehív, összecsődít
  • felsorol, összeír, számba vesz, részletez

étkeztetés

főnév
  • kosztoltatás (bizalmas), ellátás, élelmezés

gyanakodik, gyanaksz

ige
  • gyanút táplál, gyanúsít, gyanít, gyanúba fog, gyanúperrel él, gyanúskodik (tájnyelvi)
  • tamáskodik, bizalmatlankodik, rossz sejtelmei vannak(valaki iránt)

harapás

főnév
  • falás, falat, falatka, darab, darabka, katona (bizalmas), harapat (tájnyelvi)
  • marás, csípés
  • kapás

parázna

melléknév
  • erkölcstelen, kicsapongó, buja, szemérmetlen, szégyentelen, házasságtörő, bűnös, kéjelgő, fajtalan (régies), kurva (durva), kanfurgyi (tájnyelvi)

előkelő II.

főnév
  • előkelőség, notabilitás

ellentétes

melléknév
  • ellenkező, szembenálló, antagonisztikus, antonim (szaknyelvi), poláris (szaknyelvi), differens (szaknyelvi), disszonáns (szaknyelvi), kontroverz (régies)
  • összeférhetetlen, összeegyeztethetetlen, ellenkező(választékos)
  • fordított, inverz (szaknyelvi), reciprok (szaknyelvi), ellentett (szaknyelvi)

betart

ige
  • beletart, benyújt
  • (szabályt): megtart, figyelembe vesz, követ, teljesít, igazodik (valamihez), alkalmazkodik, engedelmeskedik, eleget tesz, tartja magát (valamihez), ragaszkodik (valamihez), hű (valamihez), szót fogad
  • (valakinek) (szleng): akadályoz, gátol, gáncsol, hátráltat, késleltet, lassít, nehezít, feltartóztat, visszatart, útját állja, betesz (valakinek) (bizalmas)
  • (labdarúgásban) megakaszt, akaszt

elszigetelődik

ige
  • elhatárolódik, korlátozódik, magára marad

határozathozatal

főnév
  • döntés, döntéshozatal

hogyha

kötőszó
  • feltéve, ha, amennyiben
  • valahányszor, amikor csak
  • (tájnyelvi): hátha, talán

kifut

ige
  • kiszalad, kirohan, kivágtat, kicikázik, kirobog, kisiet
  • kicsordul, kiforr, kifolyik
  • kivezet, átnyúlik
  • kitelik (valamiből), elegendő, eltart

jogosítvány

főnév
  • meghatalmazás, jogkör, hatáskör, illetékesség, jogosultság, megbízás, mandátum (szaknyelvi)
  • engedély, felhatalmazás, koncesszió (szaknyelvi)
  • vezetői engedély, jogsi (bizalmas)

gyomroz

ige
  • gyúr, gyömöszöl, dögönyöz, gyűr, nyomkod, gyömröz (tájnyelvi)
  • (szleng): zaklat

golyó

főnév
  • golyóbis (régies), labdacs (régies), gömb, teke, galacsin, göb, szféra (régies), labda
  • glóbusz (régies), földgolyó
  • lövedék, sörét, kartács, göbecs (régies)

haldokló I.

melléknév
  • kihaló, kivesző, kimúló, végét járó, agonizáló (idegen), halált vonó (tájnyelvi), döglődő (durva)
  • halódó

jegyváltás

főnév
  • (régies): eljegyzés, gyűrűváltás, kézfogó (régies), kendőváltás (régies)

gyűrűsujj

főnév
  • aranyujj (tájnyelvi), neveletlenujj (tájnyelvi)

feszített

melléknév
  • feszes, megfeszített, megerőltető, erőltetett, fokozott

hangfogó I.

melléknév
  • hangtompító, hanggátló (fal), zörejfogó, zörejelhárító (szaknyelvi)

jobbára

határozószó
  • nagyrészt, leginkább, többnyire, túlnyomóan, túlnyomórészt, főként, főleg