jövevény szinonimái

főnév
  • idegen, vándor, bevándorló, külföldi, utas, utazó, vendég, peregrinus (régies), jövemény (tájnyelvi)
  • újszülött

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ugye

határozószó
  • nemde, nemdebár, nemdenem (tájnyelvi), ugyebár, ugyi (tájnyelvi), ugyebizony (tájnyelvi)
  • lám

hangzó I.

melléknév
  • zengő, dallamos, harsány, rezonáló (szaknyelvi), hangot adó, visszhangzó, zengzetes
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jövevény szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

íztelen

melléknév
  • seízű, ízetlen, sótlan, sótalan, vízízű; se íze, se bűze; se sava, se borsa

hitetlen

melléknév
  • kétkedő, hitszegő, kételkedő, kétségeskedő, tamáskodó, szkeptikus, hitetlenkedő, bizalmatlan, gyanakvó
  • istentagadó, ateista, istentelen, pogány, vallástalan, agnosztikus (szaknyelvi)
  • kutyahitű, gyaur Sz: se istene, se hite
  • (régies): megbízhatatlan, hűtlen, hitszegő, áruló, csalárd, kérdéses, gyanús

hentesáru

főnév
  • húsáru, húsféle, hús

gyűjtőér

főnév
  • véna, visszér, vivőér

jelzőtábla

főnév
  • KRESZ-tábla, indikátor (szaknyelvi)

képzel

ige
  • gondol, elgondol, hisz, sejt, gyanít, gyanakszik, gyanakodik, vél, vélekedik, vélelmez (régies), feltételez, posztulál (szaknyelvi)
  • beleképzel, elképzel, képzeleg, álmodik, álmodozik, fantáziál, ábrándozik
  • felidéz

sut

főnév
  • kemencepadka, kandallósarok, kucik (tájnyelvi)
  • kuckó, kuszli (tájnyelvi), zug, zugoly (tájnyelvi), szöglet, sarok, szurdék (tájnyelvi), suttyom (tájnyelvi), bukó (tájnyelvi)
  • rejtekhely

földszint

főnév
  • alap, első szint, alsó szint, parterre (idegen)

fokozatos

melléknév
  • fokbeosztásos
  • graduális (szaknyelvi), stadiális (szaknyelvi)
  • lassú, szakaszos, mérsékelt, lépcsőzetes, egyenletes

éjjel II.

főnév
  • éj (választékos), éjszaka

füzes

főnév
  • fűzfaerdő, fűzfaliget, fűzfaberek, rekettyés (tájnyelvi)

kerülő II.

főnév
  • csősz, mezőőr, erdőőr, vadász, erdőszolga, erdőkerülő
  • eltérés, kitérés, elkalandozás, közbevetés
  • kerülő út, mellékút, vargabetű, tévút, tekervényút

kimér

ige
  • megmér, lemér, adagol, oszt, feloszt, szétoszt, kiporcióz, aránylagoz (régies)
  • árusít, árul, elad
  • kiszámít, kicentiz, kicövekel, kiparcelláz, meglép (régies), kilép
  • kiszab, (feladatot) kiró, kivet, megállapít, meghatároz, határoz

lopakodik

ige
  • lopózik, lopódzik, lopódzkodik, lopózkodik, óvakodik, settenkedik, setteng, surran
  • buddog (tájnyelvi), kecmeredik (tájnyelvi), köntörfarol (tájnyelvi), köntörködik (tájnyelvi), lopánkodik (tájnyelvi)
  • (könny): tolul, szökik, jön

közöl

ige
  • tudat, jelent, jelez, mond, megmond, kifejez, elbeszél, kijelent, értesít, üzen, bejelent, tudtul ad, hírül ad, tudomására hoz, értésére ad, megsúg, informál, tájékoztat, tudósít, megír, leír, elújságol, elmesél, beszámol, kinyilvánít, feltüntet
  • leközöl, lehoz (bizalmas), megjelentet, lead, közread, közrebocsát, közzétesz, kiad, kihoz (bizalmas), publikál, kinyomtat

juhászgazda

főnév
  • számadó (régies), bacsó (tájnyelvi)

ivadék

főnév
  • leszármazott, sarj (választékos), mag (választékos), írmag (választékos), magzat (választékos), utód, gyermek, gyerek, csemete (bizalmas), poronty (bizalmas), származék, fajzat, cirák (régies), rajzat (régies), csimota (tájnyelvi), maradék (tájnyelvi), maradály (tájnyelvi)
  • (régies): nemzedék

káva

főnév
  • perem, szél, karima, kámva (régies)
  • párkány, váz, kerítés
  • (szaknyelvi): ajtótok
  • ablaktok
  • (régies): gúzs, vessző

közbenjárás

főnév
  • közbelépés, pártfogás, pártfogolás, védelem, protekció, közvetítés, segédkezés, interveniálás (szaknyelvi)

kamaszkor

főnév
  • serdülőkor, serdülés, pubertás (szaknyelvi)
  • ifjúkor

holdas

melléknév
  • holdvilágos, holdfényes
  • sejtelmes, áttetsző, ködszerű
  • (ló, szarvasmarha): hóka, csillagos
  • (régies): holdkóros, lunátikus (idegen), alvajáró, holdkórságos
  • bolond, bolondos, hóbortos, eszelős, eszeficamodott, eszement

kelt, költ

ige
  • ébreszt, felkelt, felébreszt, felzavar, felráz, felver, felriaszt, kiugraszt az ágyból
  • előidéz, okoz, fakaszt, támaszt, indít, gerjeszt, szít, gyújt, kivált, eredményez
  • kelt, kotlik, tojásokon ül, fiadzik, fészkel, kikotol (tájnyelvi)

közjog

főnév
  • államjog