sut szinonimái

főnév
  • kemencepadka, kandallósarok, kucik (tájnyelvi)
  • kuckó, kuszli (tájnyelvi), zug, zugoly (tájnyelvi), szöglet, sarok, szurdék (tájnyelvi), suttyom (tájnyelvi), bukó (tájnyelvi)
  • rejtekhely

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

félrelép

ige
  • botlik, rosszul lép, mellélép, csetlik-botlik
  • (bizalmas): megcsal, hűtlenkedik, ballépést követ el, hibázik, megtéved, felszarvaz, félrenéz, félredug (durva), félrekefél (szleng), feketézik (tájnyelvi), kalandozik

megugrik

ige
  • felágaskodik, megbokrosodik
  • (szleng): megszökik, meglép (bizalmas), meglóg (bizalmas), odábbáll, elmenekül, elszalad, elillan, elszelel, továbbáll, kereket old, eltűnik, elpárolog, elinal, dezertál
  • kimozdul
  • (akadályt): elér, átvisz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a sut szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

sírkő

főnév
  • síremlék, emlékjel, síroszlop, sírkereszt

rászorul

ige
  • megfeszül, ráfeszül
  • szüksége van (valamire), rá van utalva (valamire), ráfanyalodik, rákényszerül

rácsozat

főnév
  • rács, rácsszerkezet, korlát, kerítés, karózat, léckorlát (régies)

partvonal

főnév
  • partszegély, part, partvidék, tengerpart, tópart, folyópart
  • (szaknyelvi): oldalvonal, taccsvonal, taccs (bizalmas)

spirituális

főnév
  • lelkivezető, lelkiatya

szemétkosár

főnév
  • papírkosár, szemétgyűjtő

orbánc

főnév
  • dabroc (régies), Szent Antal tüze (régies), erysipelas (szaknyelvi)

odavezet

ige
  • elvezet, odavisz

lombosodik

ige
  • levelesedik, kihajt, zöldell, sarjasodik, ágat hajt, burjánzik, burjad (tájnyelvi)

önkéntelen II.

határozószó
  • önkéntelenül, akaratlanul, szándéktalanul, ösztönösen, öntudatlan, spontán, gépiesen, véletlenül, automatikusan (idegen)

szerencse

főnév
  • jószerencse, mázli (bizalmas), fortuna (idegen), disznó, főnyeremény (bizalmas), mák (szleng), malac (bizalmas)
  • szerencsecsillag
  • véletlen, végzet
  • boldogulás
  • (tájnyelvi): jóslat

szultán

főnév
  • padisah, császár, uralkodó, török cár (régies)

gyógyszertan

főnév
  • farmakológia

valamiképp, valamiké

határozószó
  • valahogy, valahogyan, valamiként, némiképp

torkolat

főnév
  • (barlangé, völgyé): nyílás, bejárat, száj, szád (régies), szoros, szorulat (régies)
  • delta

süldő II.

főnév
  • malac, gódina (tájnyelvi)

silány

melléknév
  • gyenge, fejletlen, satnya, gyatra, gyarló, gyarvány (tájnyelvi), nyápic, nyamvadt, nyámnyila, gyeszora (tájnyelvi)
  • értéktelen, haszontalan, olcsó, hitvány, vacak, gyenge, vásári (pejoratív), ócska, tré, tréfli (bizalmas), krajcáros (régies), gyepász (tájnyelvi), bóvli, csapnivaló, selejtes, eladhatatlan, dibdáb, lepra (durva), szar (durva)
  • alávaló, aljas, jellemtelen, mihaszna, romlott, semmirevaló, semmirekellő, erkölcstelen, gyalázatos, becstelen
  • tartalmatlan
  • szellemtelen, otromba, ildomtalan (tájnyelvi)

szavajárás

főnév
  • szófordulat

tisztul

ige
  • (ég): derül, világosodik, fényesedik
  • (folyadék): higgad (tájnyelvi), ülepedik
  • takarodik, tágul, kotródik, elpucol (szleng)

szájhagyomány

főnév
  • szóhagyomány (régies), hagyomány, tradíció, szóbeszéd

régész

főnév
  • archeológus, régiségbúvár (régies)

szélesség

főnév
  • bőség, nagyság, kiterjedés, vastagság, latitúdó (idegen), szél (tájnyelvi)
  • (régies): terjengősség

tolvajnyelv

főnév
  • argó, szleng, csibésznyelv (választékos), jassznyelv, fattyúnyelv, zsiványnyelv (régies), nyalavi (régies)
  • csoportnyelv, zsargon