füzes szinonimái

főnév
  • fűzfaerdő, fűzfaliget, fűzfaberek, rekettyés (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zavaros

melléknév
  • üledékes, iszapos, sáros, piszkos, szennyes, felkavart, letisztulatlan, ülepedetlen (régies), zákányos (tájnyelvi)
  • seprős, törött, megtört
  • bonyolult, komplikált
  • áttekinthetetlen, összekuszált, összekuszálódott, tisztázatlan, rendezetlen, összevissza, bizonytalan, zagyva, zűrös, zűrzavaros, érthetetlen, magyarázatra szoruló, kusza, zilált, konfúzus (régies), obskúrus (régies)
  • kavargó, gomolygó
  • homályos, ködös, elmosódott, pontatlan, vitatható
  • összefüggéstelen, inkoherens (szaknyelvi), logikátlan, illogikus, széteső, csapongó
  • fejetlen, feje tetején álló, kaotikus (választékos), anarchikus, háborgó
  • zaklatott, békétlen
  • felületes, hebehurgya, bizonytalan, ingatag, kapkodó

többnyire

határozószó
  • legtöbbször, legtöbbnyire, leginkább, általában, nagyobbára, nagyrészt, nagyobbrészt, jobbára, jobbadán (választékos), jobbnyira (tájnyelvi), jobbrészt (tájnyelvi), jórészt, javarészt, rendszerint, rendesen, főként, főleg
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a füzes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

forradalom

főnév
  • felkelés, revolúció (régies), forrongás, lázadás, zendülés, összeesküvés, rebellió (régies), népfelkelés, szabadságharc
  • fordulat, átalakulás, megújulás

felcsillan, fölcsill

ige
  • feltűnik, felvillan, megcsillan, felfénylik, felragyog

fattyú

főnév
  • törvénytelen gyerek, szerelemgyerek, kakukktojás, kakukkfióka, basztard (idegen), orozva kelt (régies), zabigyerek, korcs (durva), ebfaj (durva), bitang, kölyök (régies), vörönty (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): fiúgyermek, gyermek
  • siheder, suhanc, legény
  • (jelzőként): hamis, megveszett (kutya)

eltűnik

ige
  • eltávozik, tovatűnik, sudamlik (régies), szétfoszlik, szertefoszlik, elenyészik, belevész (valamibe), nyoma vész, híre-hamva sincs, elvész a szeme elől (valakinek), köddé válik, semmivé válik, elpárolog (szleng), lelécel (bizalmas), felszívódik (szleng), felszivárog (szleng), elszivárog (szleng), kámfort játszik (szleng), kámforrá válik, elkámforog (tájnyelvi), elcsellen (tájnyelvi), földetlenné lesz (tájnyelvi) Sz: bottal üthetik a nyomát; csak hűlt helyét lelték; ég nyelte-e el, vagy a föld, nem tudni; egyszeriben oda lett; elenyészett, mint a füst; elment iszli-muszliba; eloszlik, mint a buborék; elpárolog, mint a kámfor; eltűnik, mint a szürke szamár a ködben; eltűnik, mint Petőfi a kukoricásban; huzatot kap; szőrén-lábán elvész; világgá ment, mint a tót asszony pulykája
  • elrejtőzik, elillan, sunnyog (szleng), koltászol (szleng)

furkósbot

főnév
  • furkó, fütykös, husáng, dorong, bunkó, bunkósbot, nagybot, fustély (régies), gerundium (régies, tréfás), csáfirta (tájnyelvi), lazsnak (tájnyelvi)

gyermekláncfű

főnév
  • pitypang, kutyatej, oroszlánfogfű, pongyola pitypang, pimpimpáré, taraxacum (szaknyelvi)

önkéntelen II.

határozószó
  • önkéntelenül, akaratlanul, szándéktalanul, ösztönösen, öntudatlan, spontán, gépiesen, véletlenül, automatikusan (idegen)

elégedetlen

melléknév
  • kielégületlen, elégületlen (régies), békétlen, zúgolódó, elégedetlenkedő, lázongó, lázadozó, háborgó, viszálykodó, zsémbes, mogorva, zsörtölődő, nyűgös, nyugtalan, frusztrált (választékos) Sz: ha leül is, jaj, ha felkel is, jaj; a szar is ízetlen neki; a jó szag is büdös neki; nem elég kerek neki a világ

éjszaka II.

határozószó
  • éjjel, éjnek idején, éjnek évadján (régies), éjszakának idején, éjen (tájnyelvi), éjes-éjjel (tájnyelvi), éj évadján (tájnyelvi), éjjel évadán (tájnyelvi)

becs

főnév
  • érték, ár, ázsió
  • megbecsülés, tisztelet, respektus (idegen)
  • (becsben tart): tisztel, becsül, nagyra tart, sokra tart, respektál (idegen)

elhíresztel

ige
  • elterjeszt, kikürtöl, szétkürtöl, világgá kürtöl, kihirdet, kikiabál, közhírré tesz, nyilvánosságra hoz, fűnek-fának elmond, kibeszél, kipletykál (bizalmas), széttrombitál (bizalmas), kifecseg, dobra ver, kidobol, kiharangoz (tájnyelvi), kipublikál (régies), kivulgál (régies)

gyűjtőív

főnév
  • körív, kollekta (régies)

hasnyálmirigy

főnév
  • fehérmáj, pancreas (szaknyelvi)

kellemes

melléknév
  • jóleső, kellemetes (régies), kellemdús (régies), élvezetes, finom, ízletes, jóízű, édes, édesded, kényelmes, otthonos, kies (vidék) (régies), enyhe (időjárás), lágy (szellő), szép
  • megnyerő, rokonszenves, szimpatikus, barátságos, kedves, nyájas, szívélyes
  • kedvező, előnyös, örvendetes

imitáció

főnév
  • utánzás
  • imitálás, színlelés, mímelés
  • utánzat, hamisítvány

gádor

főnév
  • bejárat, előtér (pincéhez, padláshoz)
  • folyosó, tornác

fordító II.

melléknév
  • tolmácsoló, magyarító, átültető

grafika

főnév
  • rajzművészet, vonalművészet
  • rajz, metszet, karc

igényel

ige
  • kér, követel, megkíván, kérvényez, igényt tart, reflektál (valamire), jogot formál (valamire), elvár, óhajt, akar, szüksége van (valamire), vágyakozik (valamire), folyamodik (valamiért)(valamitől)
  • szükségessé tesz, rászorul

generáció

főnév
  • nemzedék, emberöltő, emberíz (régies)
  • kor, korszak
  • (szaknyelvi): szaporodás, nemzés

felfedező, fölfedező II.

főnév
  • kutató, tudós, feltaláló
  • utazó, világjáró

gyalogút

főnév
  • ösvény, gyalogösvény, csapás, morzsaút (tájnyelvi)
  • járda

illusztrál

ige
  • szemléltet, (képekkel) díszít
  • demonstrál, bemutat, megmagyaráz, kifejt, megvilágít