hitetlen szinonimái

melléknév
  • kétkedő, hitszegő, kételkedő, kétségeskedő, tamáskodó, szkeptikus, hitetlenkedő, bizalmatlan, gyanakvó
  • istentagadó, ateista, istentelen, pogány, vallástalan, agnosztikus (szaknyelvi)
  • kutyahitű, gyaur Sz: se istene, se hite
  • (régies): megbízhatatlan, hűtlen, hitszegő, áruló, csalárd, kérdéses, gyanús

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

alkotó II.

főnév
  • teremtő, kreátor, Isten
  • feltaláló, kitaláló, géniusz
  • művész, szerző, komponista
  • alkotóelem, elem, alkotórész, összetevő, komponens (szaknyelvi)

fenék

főnév
  • alja (valaminek), alap
  • (folyóé): ágy, meder
  • far, hátsó (bizalmas), altáj, hátsó fertály, ülep, tompor, fundus (tájnyelvi), koffer (bizalmas), segg (durva), sejhaj (bizalmas), valag (durva), ülőgumó (tréfás), popsi (bizalmas), popó (bizalmas), tunika (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hitetlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

I.

indulatszó
  • héj! (bizalmas), halló!, figyelem!

gusztusos

melléknév
  • gusztust keltő, étvágygerjesztő, ínycsiklandó, guszta (bizalmas)
  • kívánatos, vonzó
  • ízléses

gipsz

főnév
  • fősz (régies), alabástrom, fehérföld (régies)
  • gipszkötés

feszített

melléknév
  • feszes, megfeszített, megerőltető, erőltetett, fokozott

hibapont

főnév
  • büntetőpont, hiba, fault (szaknyelvi), büntető

iglice

főnév
  • tövises iglice, ekeakadály, ekenyűg, eketartófű, iglicetüsök, igrictüske, istenátkozta-tüske, ökörgúzs

rászorul

ige
  • megfeszül, ráfeszül
  • szüksége van (valamire), rá van utalva (valamire), ráfanyalodik, rákényszerül

farkatlan

melléknév
  • csonka, suta (tájnyelvi)

exportőr

főnév
  • exportáló, kiszállító

császkál

ige
  • mászkál, járkál, jár-kel, jön-megy, lődörög, ődöng, őgyeleg, ténfereg, cselleng, lézeng, lötyög (bizalmas), lóg (valahol) (bizalmas), sattyog (bizalmas), slattyog (bizalmas), csavarog, csatangol, tekereg, bumlizik (bizalmas), kószál, kóborol, kódorog, bolyong, barangol, bujtorog (tájnyelvi), kujtorog

felcsillan, fölcsill

ige
  • feltűnik, felvillan, megcsillan, felfénylik, felragyog

indignáció

főnév
  • méltatlankodás, felháborodás, megbotránkozás
  • neheztelés, bosszankodás, harag, méreg, bosszúság

jóérzés

főnév
  • emberség, jóindulat, részvét, együttérzés

kösöntyű

főnév
  • ékszer, nyakék, násfa (régies)

kihajózik

ige
  • kiszáll, partra száll, kiköt
  • kievez, nyílt vízre megy

hitves

főnév
  • házastárs, hites, hitestárs, házasfél, partner, pár
  • feleség, hitvestárs (régies), asszony, oldalborda (bizalmas), nej, anyjuk (tájnyelvi)

hazatér

ige
  • hazamegy, hazaér, hazaérkezik, visszatér
  • repatriál (idegen), hazajön, visszajön, hazaköltözik, hazatelepül, visszatelepül

húzódás

főnév
  • vonódás
  • vonulás, nyomulás
  • ínrándulás, sérülés
  • vonzódás
  • húzódozás, idegenkedés

kiél

ige
  • kitombol
  • kielégít
  • (tájnyelvi): kihasznál, kizsarol

homok

főnév
  • homoktalaj
  • föveny, folyóhomok
  • futóhomok
  • sívó homok, sivány (tájnyelvi), csorva (régies)

gyászjelentés

főnév
  • partecédula, gyászlevél, értesítés
  • nekrológ

idevalósi

melléknév
  • helybeli, földi, idevaló, bennszülött

kifut

ige
  • kiszalad, kirohan, kivágtat, kicikázik, kirobog, kisiet
  • kicsordul, kiforr, kifolyik
  • kivezet, átnyúlik
  • kitelik (valamiből), elegendő, eltart