igénytelen szinonimái

melléknév
  • egyszerű, szerény, kisigényű, primitív, alázatos, mértékletes, takarékos, beosztó, spórolós (bizalmas), aszkéta (választékos), spártai, puritán
  • szegényes, dísztelen Sz: elhál a mezítelen földön is
  • hitvány, silány, értéktelen, bóvli

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

akadályoz

ige
  • gátol, gáncsol, hátráltat, útjába áll, hendikeppel, megakaszt, blokkol, dorongot vet (valaki elé), lábat vet (valakinek)
  • feltartóztat, feltart, visszafog, visszatart, visszahúz, bénít, fékez, nehezít, korlátoz, késleltet, (tervet) keresztez, keresztbe tesz (valakinek), útját állja, útjában van, akadályt gördít (valaki, valami elé), akadályt gördít az útjába, betart (valakinek) (szleng), gátat vet (valaminek), obstruál (régies)
  • feltart, útban van, láb alatt van, lábatlankodik, hátramozdít

példaszerű

melléknév
  • példás, tökéletes, kitűnő, kiváló, remek, eszményi, ideális, elsőrangú, elsőrendű
  • rendezett, páratlan, követendő, utánozandó, kifogástalan, mintaszerű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a igénytelen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hozzátapad

ige
  • odatapad, rátapad, hozzásimul
  • hozzákapcsolódik, hozzáfűződik

hallatlan I.

melléknév
  • rendkívüli, hihetetlen, szokatlan, elképesztő, példátlan, meglepő, szenzációs (bizalmas), páratlan, szörnyű, rettenetes, borzasztó, hajmeresztő, égbekiáltó, észbontó
  • érthetetlen, felfoghatatlan, váratlan, elkerülhetetlen

hadianyag

főnév
  • ostromszer, hadieszköz, muníció (szaknyelvi)
  • fegyverzet, arzenál (szaknyelvi), felszerelés

futrinka

főnév
  • futóbogár
  • katicabogár
  • (tájnyelvi): (fürge) kislány, fruska

idegenforgalom

főnév
  • turizmus

javítás

főnév
  • helyreállítás, rendbe hozás, renoválás, tatarozás, rekonstrukció (szaknyelvi), reparatúra (régies)
  • helyesbítés, helyreigazítás, kiigazítás, korrekció, errata (szaknyelvi)
  • jobbítás, fejlesztés, tökéletesítés, kifinomítás, csiszolás

rosszkedvű

melléknév
  • kedvetlen, szomorú, levert, komor, mogorva, morcos, mortyos (tájnyelvi), durcás (bizalmas), elcsüggedt, bús, kedveszegett, harapós, barátságtalan, ingerült, nyűgös, szomorkodó, búvalbélelt, morózus, morc, búskomor, lehangolt, letört, letargikus, deprimált, mísz (bizalmas) Sz: bal lábbal kelt fel; búsul, mint aki szomorút álmodott; búsul, mint a csonka vitéz; csalánra hugyozott; elereszti fülét, farkát; jókedve van, mint akit akasztani visznek; jókedve van, mint a kötözött malacnak; komor, mint a verembe esett farkas; leeresztette a szárnyát; lóg az orra; mintha birsalmából harapták volna ki; nem jól kelt a lencséje; olyan morcos, mint a tüskésdisznó; olyan, mint egy küldött farkas; öreg kutya kedve van; örül, mint kalitkában a csízike; rossz planétában született; rosszul kelt fel; seggel kelt fel; farral kelt fel az ágyból

felölt, fölölt

ige
  • felvarr, felfércel, felfog (tájnyelvi)
  • felvesz, magára vesz, felhúz, magára ölt, belebújik, felszed, felrángat, felcsatol, felövez (régies)

felhang

főnév
  • vékony hang, magas hang, fenhang (régies)
  • (régies): mellékzönge
  • palatális magánhangzó

degradál

főnév
  • lefokoz, visszaminősít
  • alacsonyít, lealacsonyít (valamivé), hátrább tesz
  • alább szállít, kisebbít

felzárkózik, fölzárk

ige
  • felfejlődik, csatlakozik (valakihez)
  • beér, utolér

jogcím

főnév
  • jogalap, ürügy, indok, érv, titulus (régies)

keleti

melléknév
  • napkeleti, orientális (idegen)

láma2

főnév
  • (buddhista) szerzetes

kivéd

ige
  • elhárít, felfog, paríroz (régies), meghiúsít, feltartóztat, leszerel, megfékez, visszaver, megakadályoz, elkerül (valamit), útját állja (valaminek), hatástalanít

így II.

kötőszó
  • tehát, eszerint, következésképp, ennélfogva, ezért, ennek következtében, ezenest (tájnyelvi)
  • például

hosszú

melléknév
  • hosszúkás, hosszúdad
  • nagy, végeláthatatlan, végeérhetetlen
  • magas, nyurga, nyúlánk, langaléta, hórihorgas, lakli, nyakigláb (tréfás), szálas (régies), lingár (tájnyelvi), kalajdász (tájnyelvi)
  • hosszas, hosszadalmas, huzamos, terjengős, terjedelmes, hosszan tartó, hosszúra nyúlt, maratoni

ismerkedik

ige
  • (valakivel): barátkozik
  • (valamivel): tájékozódik, orientálódik, tanulmányoz, búvárol

kitapasztal

ige
  • megismer, megtud, kikísérletez, kipróbál, kiismer
  • kikémlel, kipuhatol, kiderít, kitudakol, utánajár, végére jár, kiszaglász (bizalmas), kiszimatol (bizalmas), felkutat, kisüt, kitapaszt (tájnyelvi)

impulzus

főnév
  • hatás, lökés
  • ösztönzés, indítás
  • (szaknyelvi): mozgásmennyiség

hangfogó II.

főnév
  • szordínó (választékos)

ízig-vérig

határozószó
  • minden ízében, tetőtől talpig, talpig, teljesen, egészen, maradéktalanul, szíve mélyéig, testestől-lelkestől, szőröstül-bőröstül (bizalmas)

kiváló

melléknév
  • kitűnő, elsőrendű, elsőrangú, jeles, eminens, kiemelkedő, élenjáró, kimagasló, excellens (régies), elismert, híres, nagynevű, nagyhírű, nevezetes, címeres (tájnyelvi), klasszis (bizalmas), NB I-es (szleng), első osztályú, klassz (szleng), bajnok (szleng), szuper (szleng), frankó (szleng), haláli (szleng), nagyszerű, remek, ragyogó, elragadó, pompás, pazar, csodás, csodálatos, páratlan, fényes, egyedülálló, fantasztikus, betyáros (tájnyelvi), déványos (tájnyelvi), fájin (tájnyelvi), príma, csúcs (szleng), kóser (szleng), kafa (szleng), finom, ízletes, zamatos, utolérhetetlen, fejedelmi, fenséges, fenomenális, élvezetes, minőségi, nemes, lukulluszi (lakoma) (választékos), kifogástalan, tökéletes, mesteri, zseniális, szenzációs (bizalmas), briliáns, oltári (szleng)