hosszú szinonimái

melléknév
  • hosszúkás, hosszúdad
  • nagy, végeláthatatlan, végeérhetetlen
  • magas, nyurga, nyúlánk, langaléta, hórihorgas, lakli, nyakigláb (tréfás), szálas (régies), lingár (tájnyelvi), kalajdász (tájnyelvi)
  • hosszas, hosszadalmas, huzamos, terjengős, terjedelmes, hosszan tartó, hosszúra nyúlt, maratoni

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

napkelte

főnév
  • hajnal, hajnalhasadás, napfelkelte, derengés, virradat, pirkadat, pirkadás, pitymallat (tájnyelvi), hajnalpír, reggeli szürkület, napfeljötte, reggel

kopasz

melléknév, főnév
  • tar, hajatlan, szőrtelen, gulács (régies), szárd (régies), bőrhajú (szleng), bőrfejű (szleng) Sz: olyan a feje, mint a biliárdgolyó; nyakig ér a homloka; kopasz, mint a gyalult deszka; szérűt csinált az ördög a fején; törülközővel fésülködik; a légy elcsúszik a koponyáján
  • tollatlan, meztelen, vedlett
  • csupasz, kopár, puszta, lombtalan, levéltelen
  • (szleng): kiskatona (bizalmas), regruta (régies), újonc, kezdő, zöldfülű, mazsola (bizalmas), bokorugró (szleng), doberdós (szleng), felső ágyas (szleng), hámozott (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hosszú szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hideglelés

főnév
  • hidegrázás, hidegláz, lázroham, láz, hidegmenés (tájnyelvi), diderláz (régies)
  • fázás, reszketés, vacogás, remegés, borzongás, didergés
  • harmadnapos hideglelés, malária, váltóláz, mocsárláz (régies)

gyorsforraló

főnév
  • spirituszforraló, snellzíder (régies)
  • merülőforraló

gúnyos

melléknév
  • rosszmájú, kaján, maliciózus, szardonikus (idegen), szarkasztikus (választékos), szatirikus, ironikus, epés, marós, gunyoros, csípős, csúfondáros, fullánkos, szúrós, gúnyolódó, pimasz, csipkelődő

fogódzkodik, fogózko

ige
  • fogódzik, fogózik, kapaszkodik, csimpaszkodik (bizalmas), fogantozik (tájnyelvi)

hogylét

főnév
  • egészség, közérzet, állapot

ínség

főnév
  • koplalás, éhezés, éhínség, nélkülözés, nyomor, nyomorúság, szegénység, szükség, szűkölködés, szűkösség, pénztelenség, szorultság, szerencsétlenség, megpróbáltatás, kínlódás, kínszenvedés, tengődés
  • betegség, nyavalya, kórság, senyvedés (régies)

rendfokozat

főnév
  • rang, sarzsi (bizalmas)

felbecsül, fölbecsül

ige
  • felmér, megbecsül, értékel, felértékel, feltérképez, kiszámít, taksál, mérlegel, megsaccol (bizalmas), megprisál (régies)
  • appreciál (régies)

fatönk

főnév
  • fatuskó, tuskó, fatörzs, farönk, rönk, tőke, csutok (tájnyelvi), csutkó (tájnyelvi), fatönköly (tájnyelvi), rönköly (tájnyelvi)

csillagkép

főnév
  • csillagzat, konstelláció (régies), égi jegy (régies), állatövi jegy, zodiákus (szaknyelvi), zodiákusjegy, a csillagok állása, csillagjegy

feljelent, följelent

ige
  • elárul, beárul, felad, bevádol, besúg, bejelent, beköp (szleng), feldob (szleng), lebuktat (szleng), vamzol (szleng), denunciál (idegen)

irtózat

főnév
  • iszony, iszonyat, iszonyodás, idegenkedés, undor, utálat, borzalom, visszahőkölés, rémület, félelem, rettenet, rettegés

kalapos

főnév
  • kalapkészítő, kalapcsináló (régies), süveggyártó (régies)
  • kalapüzlet, kalapkereskedés

közömbösít

ige
  • semlegesít, neutralizál (idegen)
  • letompít, paralizál (idegen), elnyom, elfojt, hatástalanít, ellensúlyoz, kompenzál

kinin

főnév
  • chinapor (régies)

hozat

ige
  • rendel, kéret, szállíttat
  • vásároltat

hevenyészett

melléknév
  • rögtönzött, spontán, futólagos, improvizált, sebtében készült, összecsapott, felületes, elhamarkodott, vázlatos, odavetett, silány, slendrián, gondatlan, hebehurgya

így I.

határozószó
  • ekképp, ekképpen, ekként, ilyenképpen, ilyeténképpen, ilyenformán, ilyesformán, ilyen módon, ehhez hasonlóan, hasonlóképpen, ennek megfelelően, következőképpen, ennek szellemében, imigyen (választékos), igyen (régies), ezenképpen (tájnyelvi)

kikötés

főnév
  • kipellengérezés, deresre húzás, közszemlére tétel
  • lehorgonyzás, horgonyvetés, partraszállás
  • feltétel, korlátozás, kívánság, követelés, megszorítás, fenntartás, záradék, toldalék, biztosíték, kiírás, kondíció (szaknyelvi), restrikció (szaknyelvi), klauzula (szaknyelvi), rezerváta, stipuláció (idegen)

huny

ige
  • lehuny, suny (régies)
  • elalszik, álomba merül, durmol, szunyál (szleng), szunyókál

gyümölcsöző

melléknév
  • termő, termékeny, virágzó, magzó (régies), produktív, gazdag, eredményes, gazdaságos, sikeres, jövedelmező, hasznos, kifizetődő, megtérülő, rentábilis (szaknyelvi), kamatozó, szapora

impertinencia

főnév
  • szemtelenség, arcátlanság, orcátlanság (választékos), pimaszság

kimustrál

ige
  • kiselejtez, kirostál, kidob, eldob, kihajít, megszabadul, sutba dob, szemétre dob, kiválogat, kiszuperál (bizalmas), szanál
  • (régies): elbocsát, kicsap
  • alkalmatlannak nyilvánít, leszerel