hallatlan I. szinonimái
melléknév
- rendkívüli, hihetetlen, szokatlan, elképesztő, példátlan, meglepő, szenzációs (bizalmas), páratlan, szörnyű, rettenetes, borzasztó, hajmeresztő, égbekiáltó, észbontó
- érthetetlen, felfoghatatlan, váratlan, elkerülhetetlen
hallatlan II. szinonimái
határozószó
- roppantul, túlságosan
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
öntelt
melléknév
- beképzelt, elbizakodott, önelégült, dölyfös, gőgös, prepotens (idegen), hiú, kevély, nagyképű, fennhéjázó, arrogáns, hetyke, pretenciózus (idegen), kivagyi, magahitt (régies), magaveti (tájnyelvi), rátarti, önhitt, fontoskodó, nyegle, felfuvalkodott, pöffeszkedő, fölényes, pökhendi, büszke, nagy mellénye van, felvágós (bizalmas)
fonódik
ige
- tekeredik, rácsavarodik, kuszálódik, összetekeredik, felcsavarodik, összeszövődik, illeszkedik
- átölel, kulcsolódik, összesimul
- szövődik, alakul
finnyás
melléknév
- finnyáskodó, kényes, kényeskedő, válogatós, bélebűzhödt (tájnyelvi), pipónyás (tájnyelvi), nyaska (tájnyelvi)
- háklis (bizalmas), szőröző (bizalmas)
fejt
ige
- hántol, hámoz, lehúz, bont, foszt, tisztít
- kibont, kiold, kivesz, kiszed, hüvelyez, csimál (tájnyelvi), csumál (tájnyelvi)
- (szenet): csákányoz, kitermel, felszínre hoz, bányászik
- (rejtvényt): megfejt, megold
hajlás
főnév
- ívelés, görbülés, görbület, kanyarodás, dőlés
- görbeség, ív, kajács (tájnyelvi)
- elhajlás, eltérés
- esés, ereszkedés, lejtés
- lejtő, lanka, rézsű
- kaptató
- (régies): vonzódás, hajlam, hajlandóság, hasonlás
- pártolás
pillanat
főnév
- perc, minuta (régies), minutum (régies), villanat (régies), szempillantás, momentum (idegen), percenet (régies), csipeszke (tájnyelvi), hunyorítás (tájnyelvi), puntom (tájnyelvi), másodperc
- jelen, ma
- időpont
- pillantás (régies), szemvillanás, tekintet, odasandítás, nézés, tekintés, blikk (idegen), kukucskálás, pillantat (régies)
elszabadul
ige
- elmenekül, elfut, megszökik, meglép (bizalmas), elszelel, elillan Sz: a távozás hímes mezejére lép
- (indulat): kitör, kirobban, fellobban, felgerjed, felébred
bolond I.
melléknév
- őrült, gyengeelméjű, elmebeteg, elmebajos, tébolyult, eszelős, eszeveszett, eszement, zavart elméjű, féleszű, félkegyelmű, tébolyodott, agyalágyult, beszámíthatatlan, háborodott, hibbant, hülye, hígvelejű, agyatlan, ütődött (bizalmas), pszichopata (szaknyelvi), rögeszmés, mániás, bogaras, dilis, dilinyós (bizalmas), esztelen, eszetlen, eszeficamodott, együgyű, mafla, kótyagos, botor, badar, hóbortos, hőbörödött (tájnyelvi), idétlen, zagyva, kerge, csajbókos (tájnyelvi), kolontos (tájnyelvi), félcédulás, félnótás, félnadrág, flepnis (bizalmas), sügönye (bizalmas), rigolyás, kretén, flúgos (szleng), lökött (szleng), nyomott, nyomi (szleng), sügér, bohó (régies), füves (régies), golyós (szleng), balyóka (tájnyelvi), bódi (tájnyelvi), csába (tájnyelvi), csánbókos (tájnyelvi), csuba (tájnyelvi), dideli (tájnyelvi), kanyókás (tájnyelvi), bődült (tájnyelvi) Sz: Alföldön zarándokoskodik az esze; anyja hasában sem volt esze; baj van a káptalanban; beírták a bolondok könyvébe; bolond fáról puffant; bolondgombát evett; disznón keres gyapjút; elment a jó dolga; elszalasztotta az eszét; forgószél van a fejében; hat pénteken se jöhet eszére; hiányzik egy deszkája; hol okos, hol bolond; kivették a kerekét; kóvályog az esze; lágyára esett a sulyok; legelni küldte az eszét; Lipótmezőre való; lóg egy dongája; maszlagot evett; mind esze, mind mesze; mindig kuckóban ül, még sincs otthon; motoz van a fejében, mint a bolond birkának; nem talál útjára az esze; nem tud eszével számot vetni; nincs ki egészen; nincs ki húszra; nincs ki neki a kupa; nincsenek otthon nála; odahaza felejtette az eszét; olyan ember, aki a meszet issza meg tej fejében; olyan, mint aki az ablakfával elszaladt; olyan, mint akitől az Isten őrizzen; se tű, se cérna; visszára beszél
- értelmetlen, meggondolatlan, hebehurgya, hebrencs (tájnyelvi)
- (ötlet): képtelen, komikus, ésszerűtlen, fura, furcsa, különös, szokatlan, valószínűtlen, abszurd, groteszk
hiedelem
főnév
- babona, tévhit, feltételezés, képzelődés
- hit, vallás
- bizalom, bizodalom (választékos)
- (régies): meggyőződés, vélemény
idején
határozószó
- jókor, idejében, idejekorán, időben, a kellő időben, időnek idejében (tájnyelvi)
- előre
kiskabát
főnév
- zakó, zeke (tájnyelvi), ujjas (tájnyelvi), zubbony, bekecs, bujka (tájnyelvi), jánkli (régies), mándli (tájnyelvi)
- dzseki, lemberdzsek
- blézer, spencer
hangzat
főnév
- akkord (szaknyelvi), összhang, összhangzat, harmónia, konszonancia (szaknyelvi)
- (régies): dallam (választékos), zengzet
karfiol
főnév
- kelvirág, virágkáposzta (régies), kertifiola (régies), bimbóskáposzta (tájnyelvi), rózsakel (tájnyelvi), virágkel (tájnyelvi)