degradál szinonimái
főnév
- lefokoz, visszaminősít
- alacsonyít, lealacsonyít (valamivé), hátrább tesz
- alább szállít, kisebbít
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
csipkelődik
ige
- csipked, csúfolódik, csúfolkodik, gúnyolódik, ingerkedik, incselkedik, évődik, élcelődik, ironizál, kötődik, kötekedik, kötözködik, heccelődik, szurkálódik, piszkálódik, szurkapiszkál
bolond I.
melléknév
- őrült, gyengeelméjű, elmebeteg, elmebajos, tébolyult, eszelős, eszeveszett, eszement, zavart elméjű, féleszű, félkegyelmű, tébolyodott, agyalágyult, beszámíthatatlan, háborodott, hibbant, hülye, hígvelejű, agyatlan, ütődött (bizalmas), pszichopata (szaknyelvi), rögeszmés, mániás, bogaras, dilis, dilinyós (bizalmas), esztelen, eszetlen, eszeficamodott, együgyű, mafla, kótyagos, botor, badar, hóbortos, hőbörödött (tájnyelvi), idétlen, zagyva, kerge, csajbókos (tájnyelvi), kolontos (tájnyelvi), félcédulás, félnótás, félnadrág, flepnis (bizalmas), sügönye (bizalmas), rigolyás, kretén, flúgos (szleng), lökött (szleng), nyomott, nyomi (szleng), sügér, bohó (régies), füves (régies), golyós (szleng), balyóka (tájnyelvi), bódi (tájnyelvi), csába (tájnyelvi), csánbókos (tájnyelvi), csuba (tájnyelvi), dideli (tájnyelvi), kanyókás (tájnyelvi), bődült (tájnyelvi) Sz: Alföldön zarándokoskodik az esze; anyja hasában sem volt esze; baj van a káptalanban; beírták a bolondok könyvébe; bolond fáról puffant; bolondgombát evett; disznón keres gyapjút; elment a jó dolga; elszalasztotta az eszét; forgószél van a fejében; hat pénteken se jöhet eszére; hiányzik egy deszkája; hol okos, hol bolond; kivették a kerekét; kóvályog az esze; lágyára esett a sulyok; legelni küldte az eszét; Lipótmezőre való; lóg egy dongája; maszlagot evett; mind esze, mind mesze; mindig kuckóban ül, még sincs otthon; motoz van a fejében, mint a bolond birkának; nem talál útjára az esze; nem tud eszével számot vetni; nincs ki egészen; nincs ki húszra; nincs ki neki a kupa; nincsenek otthon nála; odahaza felejtette az eszét; olyan ember, aki a meszet issza meg tej fejében; olyan, mint aki az ablakfával elszaladt; olyan, mint akitől az Isten őrizzen; se tű, se cérna; visszára beszél
- értelmetlen, meggondolatlan, hebehurgya, hebrencs (tájnyelvi)
- (ötlet): képtelen, komikus, ésszerűtlen, fura, furcsa, különös, szokatlan, valószínűtlen, abszurd, groteszk
barbár
melléknév
- műveletlen, civilizálatlan, primitív, neveletlen, tanulatlan, tudatlan, kulturálatlan, faragatlan, parlagi, közönséges, vulgáris, pallérozatlan, csiszolatlan, bárdolatlan, útszéli
- erőszakos, vandál, elvadult, vadóc (régies), nyers, zord, érzéstelen, otromba, kőszívű, durva, kíméletlen, embertelen, kegyetlen, brutális, állatias
- zabolátlan, vad, szertelen
csuklik2
ige
- (valakibe): roskad, hanyatlik, rogy, görbed, kificamodik, nyaklik (tájnyelvi), cibaklik (tájnyelvi), nyagdul (tájnyelvi)
eget verő
melléknév
- (siker, taps): kitörő, frenetikus, eszeveszett, falrengető, harsogó, fülsiketítő, fülhasogató, dörgő, mennydörgő, dörgedelmes (választékos), viharos, viharzó, bömbölő, tomboló, vad, zabolátlan, orkánszerű
- óriási, emberfölötti, szédületes, szerfeletti, rendkívüli, gigantikus, monumentális, gigászi, kolosszális (bizalmas), óriás, mamut
lakozik
ige
- lakik, székel, tanyázik, tartózkodik, időzik, él
- marad
- rejlik, megbújik
- (régies): vendégeskedik
alszik
ige
- aluszik (választékos), nyugszik, hál (választékos), nyugovóra tér (választékos), álomra hajtja fejét (választékos), bólint (tájnyelvi), durmol, szundizik, horkol (bizalmas), alukál (bizalmas), hajcsizik (bizalmas), hajcsikál (bizalmas), csicsikál (bizalmas), csucsukál (bizalmas), csucsul (tájnyelvi), tentél (bizalmas), tentézik (bizalmas), tentikél (bizalmas), kum (bizalmas), kummant (tájnyelvi), aludál (tájnyelvi), buvál (tájnyelvi), dormitál (tájnyelvi), szunyál (szleng), döglik (durva)
- szendereg, szundikál, bóbiskol, szunnyad, szundít, szunyókál, sundizik (bizalmas) Sz: húzza a lóbőrt; alszik, mint a bunda; alszik, mint a mormota; alszik, mintha fejbe verték volna
alkalmatlan
melléknév
- képtelen, hasznavehetetlen, tehetetlen, ügyetlen, impotens, élhetetlen Sz: alkalmatos, mint a vak a tetűfogásra
- időszerűtlen, kedvezőtlen, rossz, szerencsétlen
- terhes, nyűgös, bosszantó, idegesítő
arányszám
főnév
- viszonyszám, mértékszám, tényező, mutatószám, jelzőszám, indexszám, modulus (szaknyelvi)
egyidejűség
főnév
- egykorúság, szinkrónia (idegen), szinkronizmus (idegen), párhuzamosság, egybeesés, homokrónia (idegen), szimultaneitás (idegen), paralelizmus (idegen), izokrónia (idegen)
fenntartás
főnév
- ébrentartás
- támogatás, patronálás (idegen), szubvencionálás (szaknyelvi), finanszírozás (idegen), pénzelés, működtetés, üzemeltetés
- korlátozás, kikötés, megszorítás, rezerváció, kautéla (szaknyelvi), restrikció (szaknyelvi), klauzula (szaknyelvi)
- kételkedés, kétség, kétely, bizalmatlanság, aggály (választékos), skrupulus
est
főnév
- este, estve (régies), esthajnal (régies), napnyugta, napest (régies), napszállat (régies), napszentület (tájnyelvi), alkony, alkonyat, szürkület
- estély
deklináció, deklinál
főnév
- névszóragozás (szaknyelvi), ragozás, névragozás (régies), hajtogatás (régies)
- mágneses elhajlás (szaknyelvi)
csillagkép
főnév
- csillagzat, konstelláció (régies), égi jegy (régies), állatövi jegy, zodiákus (szaknyelvi), zodiákusjegy, a csillagok állása, csillagjegy
dörög
ige
- morajlik, zeng, mennydörög, dübörög, csattan, ropog, mohog (tájnyelvi), robog, durrog (tájnyelvi) Sz: szól már a nagybőgő (tájnyelvi)
- kiabál, harsog, bömböl, káromkodik, szitkozódik, átkokat szór, adtáz (tájnyelvi)
értékes
melléknév
- sokat érő, nagy értékű, patinás, becses, nagybecsű, drága, drágalátos (régies), felbecsülhetetlen, megfizethetetlen, fejedelmi (ajándék), preciózus (régies), fényűző
- tartalmas, kiváló, kitűnő, nagyszerű, színvonalas, nívós (bizalmas), rangos, komoly, fajsúlyos, örökbecsű (választékos)(tájnyelvi)
- (régies): vagyonos, birtokos, jószágos
dübörög
ige
- robajlik, döng, dörög, zeng, zörög, morajlik, zakatol, csattog, csörömpöl, dobog, duhog (tájnyelvi), dübög (tájnyelvi), dübörög-doborog (tájnyelvi)
- (taps): felcsattan, harsog, viharzik, zúg
eshetőség
főnév
- lehetőség, valószínűség, eventualitás (idegen), kilátás, alkalom, esély, sansz (bizalmas)
- remény, várakozás, távlat, perspektíva