degradál szinonimái

főnév
  • lefokoz, visszaminősít
  • alacsonyít, lealacsonyít (valamivé), hátrább tesz
  • alább szállít, kisebbít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

alattvaló

főnév
  • jobbágy, hűbéres, vazallus
  • állampolgár, beosztott, alárendelt

lel

ige
  • talál, ráakad, rábukkan, fölfedez, rátalál, kitud (tájnyelvi)
  • (régies): gyötör, kínoz (betegség)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a degradál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csipkelődik

ige
  • csipked, csúfolódik, csúfolkodik, gúnyolódik, ingerkedik, incselkedik, évődik, élcelődik, ironizál, kötődik, kötekedik, kötözködik, heccelődik, szurkálódik, piszkálódik, szurkapiszkál

bolond I.

melléknév
  • őrült, gyengeelméjű, elmebeteg, elmebajos, tébolyult, eszelős, eszeveszett, eszement, zavart elméjű, féleszű, félkegyelmű, tébolyodott, agyalágyult, beszámíthatatlan, háborodott, hibbant, hülye, hígvelejű, agyatlan, ütődött (bizalmas), pszichopata (szaknyelvi), rögeszmés, mániás, bogaras, dilis, dilinyós (bizalmas), esztelen, eszetlen, eszeficamodott, együgyű, mafla, kótyagos, botor, badar, hóbortos, hőbörödött (tájnyelvi), idétlen, zagyva, kerge, csajbókos (tájnyelvi), kolontos (tájnyelvi), félcédulás, félnótás, félnadrág, flepnis (bizalmas), sügönye (bizalmas), rigolyás, kretén, flúgos (szleng), lökött (szleng), nyomott, nyomi (szleng), sügér, bohó (régies), füves (régies), golyós (szleng), balyóka (tájnyelvi), bódi (tájnyelvi), csába (tájnyelvi), csánbókos (tájnyelvi), csuba (tájnyelvi), dideli (tájnyelvi), kanyókás (tájnyelvi), bődült (tájnyelvi) Sz: Alföldön zarándokoskodik az esze; anyja hasában sem volt esze; baj van a káptalanban; beírták a bolondok könyvébe; bolond fáról puffant; bolondgombát evett; disznón keres gyapjút; elment a jó dolga; elszalasztotta az eszét; forgószél van a fejében; hat pénteken se jöhet eszére; hiányzik egy deszkája; hol okos, hol bolond; kivették a kerekét; kóvályog az esze; lágyára esett a sulyok; legelni küldte az eszét; Lipótmezőre való; lóg egy dongája; maszlagot evett; mind esze, mind mesze; mindig kuckóban ül, még sincs otthon; motoz van a fejében, mint a bolond birkának; nem talál útjára az esze; nem tud eszével számot vetni; nincs ki egészen; nincs ki húszra; nincs ki neki a kupa; nincsenek otthon nála; odahaza felejtette az eszét; olyan ember, aki a meszet issza meg tej fejében; olyan, mint aki az ablakfával elszaladt; olyan, mint akitől az Isten őrizzen; se tű, se cérna; visszára beszél
  • értelmetlen, meggondolatlan, hebehurgya, hebrencs (tájnyelvi)
  • (ötlet): képtelen, komikus, ésszerűtlen, fura, furcsa, különös, szokatlan, valószínűtlen, abszurd, groteszk

billent

ige
  • megdönt, dönt, (fejet) biccent

barbár

melléknév
  • műveletlen, civilizálatlan, primitív, neveletlen, tanulatlan, tudatlan, kulturálatlan, faragatlan, parlagi, közönséges, vulgáris, pallérozatlan, csiszolatlan, bárdolatlan, útszéli
  • erőszakos, vandál, elvadult, vadóc (régies), nyers, zord, érzéstelen, otromba, kőszívű, durva, kíméletlen, embertelen, kegyetlen, brutális, állatias
  • zabolátlan, vad, szertelen

csuklik2

ige
  • (valakibe): roskad, hanyatlik, rogy, görbed, kificamodik, nyaklik (tájnyelvi), cibaklik (tájnyelvi), nyagdul (tájnyelvi)

eget verő

melléknév
  • (siker, taps): kitörő, frenetikus, eszeveszett, falrengető, harsogó, fülsiketítő, fülhasogató, dörgő, mennydörgő, dörgedelmes (választékos), viharos, viharzó, bömbölő, tomboló, vad, zabolátlan, orkánszerű
  • óriási, emberfölötti, szédületes, szerfeletti, rendkívüli, gigantikus, monumentális, gigászi, kolosszális (bizalmas), óriás, mamut

lakozik

ige
  • lakik, székel, tanyázik, tartózkodik, időzik, él
  • marad
  • rejlik, megbújik
  • (régies): vendégeskedik

alszik

ige
  • aluszik (választékos), nyugszik, hál (választékos), nyugovóra tér (választékos), álomra hajtja fejét (választékos), bólint (tájnyelvi), durmol, szundizik, horkol (bizalmas), alukál (bizalmas), hajcsizik (bizalmas), hajcsikál (bizalmas), csicsikál (bizalmas), csucsukál (bizalmas), csucsul (tájnyelvi), tentél (bizalmas), tentézik (bizalmas), tentikél (bizalmas), kum (bizalmas), kummant (tájnyelvi), aludál (tájnyelvi), buvál (tájnyelvi), dormitál (tájnyelvi), szunyál (szleng), döglik (durva)
  • szendereg, szundikál, bóbiskol, szunnyad, szundít, szunyókál, sundizik (bizalmas) Sz: húzza a lóbőrt; alszik, mint a bunda; alszik, mint a mormota; alszik, mintha fejbe verték volna

alkalmatlan

melléknév
  • képtelen, hasznavehetetlen, tehetetlen, ügyetlen, impotens, élhetetlen Sz: alkalmatos, mint a vak a tetűfogásra
  • időszerűtlen, kedvezőtlen, rossz, szerencsétlen
  • terhes, nyűgös, bosszantó, idegesítő

arányszám

főnév
  • viszonyszám, mértékszám, tényező, mutatószám, jelzőszám, indexszám, modulus (szaknyelvi)

egyidejűség

főnév
  • egykorúság, szinkrónia (idegen), szinkronizmus (idegen), párhuzamosság, egybeesés, homokrónia (idegen), szimultaneitás (idegen), paralelizmus (idegen), izokrónia (idegen)

eligazodik

ige
  • kiismeri magát, tájékozódik, orientálódik

fenntartás

főnév
  • ébrentartás
  • támogatás, patronálás (idegen), szubvencionálás (szaknyelvi), finanszírozás (idegen), pénzelés, működtetés, üzemeltetés
  • korlátozás, kikötés, megszorítás, rezerváció, kautéla (szaknyelvi), restrikció (szaknyelvi), klauzula (szaknyelvi)
  • kételkedés, kétség, kétely, bizalmatlanság, aggály (választékos), skrupulus

est

főnév
  • este, estve (régies), esthajnal (régies), napnyugta, napest (régies), napszállat (régies), napszentület (tájnyelvi), alkony, alkonyat, szürkület
  • estély

deklináció, deklinál

főnév
  • névszóragozás (szaknyelvi), ragozás, névragozás (régies), hajtogatás (régies)
  • mágneses elhajlás (szaknyelvi)

csillagkép

főnév
  • csillagzat, konstelláció (régies), égi jegy (régies), állatövi jegy, zodiákus (szaknyelvi), zodiákusjegy, a csillagok állása, csillagjegy

dörög

ige
  • morajlik, zeng, mennydörög, dübörög, csattan, ropog, mohog (tájnyelvi), robog, durrog (tájnyelvi) Sz: szól már a nagybőgő (tájnyelvi)
  • kiabál, harsog, bömböl, káromkodik, szitkozódik, átkokat szór, adtáz (tájnyelvi)

értékes

melléknév
  • sokat érő, nagy értékű, patinás, becses, nagybecsű, drága, drágalátos (régies), felbecsülhetetlen, megfizethetetlen, fejedelmi (ajándék), preciózus (régies), fényűző
  • tartalmas, kiváló, kitűnő, nagyszerű, színvonalas, nívós (bizalmas), rangos, komoly, fajsúlyos, örökbecsű (választékos)(tájnyelvi)
  • (régies): vagyonos, birtokos, jószágos

diagnózis

főnév
  • kórmeghatározás, kórmegállapítás, kórjelzés, kórisme

borostyán1

főnév
  • (régies): babér, bajfa (régies)

dübörög

ige
  • robajlik, döng, dörög, zeng, zörög, morajlik, zakatol, csattog, csörömpöl, dobog, duhog (tájnyelvi), dübög (tájnyelvi), dübörög-doborog (tájnyelvi)
  • (taps): felcsattan, harsog, viharzik, zúg

eshetőség

főnév
  • lehetőség, valószínűség, eventualitás (idegen), kilátás, alkalom, esély, sansz (bizalmas)
  • remény, várakozás, távlat, perspektíva