láma1 szinonimái

főnév
  • tevekecske (régies)

láma2 szinonimái

főnév
  • (buddhista) szerzetes

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kettős I.

melléknév
  • kettes, kétszeres, kételemű, páros, dupla, duplex (szaknyelvi), duplikált (idegen), duális (szaknyelvi), kétcélú, iker, kettőzött, kéttagú, alternatív (idegen), bináris (szaknyelvi), biner (idegen)
  • kétféle, kétrétű

kimerítő

melléknév
  • bőséges, részletes, részletező, tartalmas, terjedelmes, alapos, beható, átfogó, teljes, hiánytalan, tökéletes, mindenre kiterjedő, mindent felölelő, exhausztív (idegen)
  • nehéz, fárasztó, fáradságos, vesződséges, megterhelő, megerőltető, idegölő, idegfeszítő, elgyengítő, lankasztó, elcsigázó, próbára tevő, strapás (bizalmas), kidöglesztő (durva)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a láma szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

közvetett

melléknév
  • indirekt (idegen), implicit (szaknyelvi)
  • tekervényes, nyakatekert

kisír

ige
  • kikönyörög, kikunyerál, elkunyerál (bizalmas), elkér, kijár
  • kiérződik (valami valamiből)

kimászik

ige
  • (bizalmas): kijut, kikerül, kivergődik, kikecmereg, kievickél, kikúszik, kikapaszkodik, előbújik, előjön

katonatiszt

főnév
  • tiszt, haditiszt (régies), oficér (régies)

különböző

melléknév
  • eltérő, elütő, különnemű, heterogén, diszparát (idegen), hasonlíthatatlan, más, másféle, másmilyen, másfajta, másnemű, különfajú, ellentmondó
  • széthúzó, szétágazó, divergens (szaknyelvi)
  • különféle, különbféle (tájnyelvi), sokféle, többféle, változatos

leszállított

melléknév
  • kedvezményes, enyhített, redukált, olcsó, jutányos, potom

tudatlanság

főnév
  • tanulatlanság, képzetlenség, iskolázatlanság, tájékozatlanság, tapasztalatlanság, járatlanság, műveletlenség, elmaradottság, butaság, sötétség (bizalmas), ostobaság

intarzia

főnév
  • berakás, famozaik, betét

iktató II.

főnév
  • segédhivatal, postázó, iroda, nyilvántartó, regisztratúra (régies)
  • iktatókönyv, regiszter, törzskönyv, lajstrom (szaknyelvi), napló

fenntart

ige
  • magán tart
  • (tájnyelvi): feltart, feltartóztat, hátráltat, megakadályoz, visszatart, gátol
  • eltart, gondoskodik (valakiről), ellát, gondját viseli (valakinek)
  • támogat, patronál, szubvencionál (szaknyelvi), finanszíroz, pénzel, szponzorál, működtet, üzemeltet
  • megóv, biztosít
  • megőriz, őriz, ápol, karbantart, konzervál
  • lefoglal, leköt, rezervál, biztosít(valamiről)(valamitől)
  • (véleményt, tevékenységet): folytat, megmarad (valami mellett), kitart (valami mellett), ragaszkodik (valamihez)

ízetlenkedik

ige
  • kötekedik, ingerkedik, heccel, kellemetlenkedik, tapintatlankodik, ízléstelenkedik, idétlenkedik, otrombáskodik, gáncsoskodik, alkalmatlankodik, sületlenkedik (bizalmas), ungorkodik (tájnyelvi)

lezajlik

ige
  • végbemegy, lefolyik, lejátszódik, bekövetkezik, megtörténik, lepereg, befejeződik
  • lebonyolódik

meditál

ige
  • elmélyed, elmerül, szemlélődik
  • tűnődik, elmereng, mélázik, bölcselkedik, filozofál, elgondolkodik
  • töpreng, tanakodik, mérlegel, rágódik, tépelődik, latolgat, fontolgat, meghány-vet, morfondírozik, spekulál

balett-táncosnő

főnév
  • balerina, táncosnő, táncművésznő (szaknyelvi)

nyal

ige
  • végigsimít, végighúz
  • (láng, tűz) nyaldos
  • (bizalmas): megmosdat, kicsinosít
  • csókolgat, nyal-fal
  • (szleng): hízeleg, hajlong, alázatoskodik, csúszik-mászik, törleszkedik, nyalizik (bizalmas), gazsulál (szleng), stréberkedik (bizalmas), pedálozik (szleng)

mérgezés

főnév
  • toxikáció (szaknyelvi), étetés (tájnyelvi), mételyezés (tájnyelvi)

láncol

ige
  • köt, megköt, erősít
  • összeköt, kapcsol
  • magához fűz
  • kettliz (szaknyelvi)

közömbös

melléknév
  • közönyös, érzéketlen, fád, nemtörődöm, lagymatag, apatikus, egykedvű, indolens (idegen), letargikus, részvétlen, flegmatikus, fásult, szenvtelen, rezignált, dermedt, kedvetlen, unott, tespedt, letört, tunya, lélektelen, blazírt, csüggedt, bágyadt, érzéstelen, pártatlan
  • érdektelen, indifferens (idegen), tökmindegy (szleng)
  • semleges, neutrális (idegen)

leken

ige
  • megken, beken, lemázol, lefest
  • (bizalmas): lekever, lemaszatol (tájnyelvi), behúz (bizalmas), odasóz (bizalmas)

mén

főnév
  • csődör, ménló
  • hátasló, paripa, táltos

főnév
  • folyadék, nedv, nedű (választékos), facsarék (régies), moncs (régies)
  • lötty (pejoratív)
  • oldat
  • ital
  • leves, mártás, szaft (bizalmas), szósz, létyó (tájnyelvi), lötyke (tájnyelvi), lötykő (tájnyelvi)
  • (szleng): pénz, dohány (szleng), dudva (szleng)

kitalált

melléknév
  • kieszelt, kitervelt, kiagyalt, költött, koholt, alaptalan, mondvacsinált, kifundált (bizalmas), elképzelt, képzeletbeli
  • mondai, mitikus, legendás
  • megtévesztő, félrevezető, légből kapott, fals, fiktív, illuzórikus, abszurd, utópisztikus

lengés

főnév
  • ingás, lendülés, himbálózás, himbálódzás
  • ingalengés
  • lobogás (zászlóé), lebegés

méregzsák

főnév
  • (tréfás): hörcsög, pukkancs, pukantyú (tájnyelvi), méregtarisznya (tájnyelvi), méregduda (tájnyelvi), méregbeteg (tájnyelvi), méregdugó (tájnyelvi)