felhang szinonimái

főnév
  • vékony hang, magas hang, fenhang (régies)
  • (régies): mellékzönge
  • palatális magánhangzó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gazda

főnév
  • úr, irányító, főnök, fejes (bizalmas), góré (szleng), principális (régies), padrone (idegen), elöljáró
  • tulajdonos, tulaj (bizalmas)
  • igazgató, diri (bizalmas), ügyvezető, ügyintéző, vagyonkezelő, felelős
  • munkaadó, munkáltató, mester
  • földműves, paraszt, parasztember, parasztgazda, kisbirtokos, majoros (régies), mezőgazdász, mezőgazda (választékos), gazdaember, gazdálkodó
  • gazdatiszt, gazdász (választékos), intéző, sáfár (régies)
  • házigazda, háziúr, családfő, családatya, apa, férj, apjuk (régies)

rajong

ige
  • lelkesedik, lelkendezik, lelkesül, imád, bámul, csodál, magasztal, bálványoz, istenít, él-hal, lángol, odavan (valakiért), bolondul, hevül, esekedik (tájnyelvi), döglik (szleng), bele van gárgyulva (bizalmas), berosál (valakitől) (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felhang szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fedezék

főnév
  • óvóhely, rejtekhely, búvóhely, menedék, menedékhely, lövészárok, sánc, bunker, dekkung (szaknyelvi)

elszabadul

ige
  • elmenekül, elfut, megszökik, meglép (bizalmas), elszelel, elillan Sz: a távozás hímes mezejére lép
  • (indulat): kitör, kirobban, fellobban, felgerjed, felébred

előjön

ige
  • kijön, előbújik, előbukkan, előtűnik, kikel, felbukkan, előkerül, megjelenik, előmerészkedik, kimászik, kikecmereg, kievickél, kijut, kikerül, kilép, előlép
  • (bizalmas): szóba kerül, felmerül, előkerül
  • (régies): előfordul, felmerül, jelentkezik, előadódik, felvetődik
  • (valaki vmivel): előhozakodik, előáll, kirukkol, előrukkol

egy-két

számnév
  • néhány, egypár, kevés, egy-kettő

feldönt, földönt

ige
  • eldönt, felborít, fellök, felfordít, felbillent, feltaszít, lábáról leüt, felöklel, eldűt (tájnyelvi)
  • (durva): lefektet, teherbe ejt, felcsinál (durva), feldűt (tájnyelvi)
  • meghiúsít, összezavar, összekuszál

feudalizmus

főnév
  • hűbériség

nagyjavítás

főnév
  • nagytatarozás, generáljavítás, generálozás, főjavítás

csont

főnév
  • konc, cubák (tájnyelvi), os (szaknyelvi)
  • csontváz, maradvány, tetem (régies)

csészealj

főnév
  • tálca, tányérka, kistányér
  • ufó, repülő csészealj

alkalmatlan

melléknév
  • képtelen, hasznavehetetlen, tehetetlen, ügyetlen, impotens, élhetetlen Sz: alkalmatos, mint a vak a tetűfogásra
  • időszerűtlen, kedvezőtlen, rossz, szerencsétlen
  • terhes, nyűgös, bosszantó, idegesítő

deklarál

ige
  • kinyilvánít, kijelent, kinyilatkoztat, kihirdet
  • (régies): bevall, megvall, beismer, bejelent
  • nyilvánít (valamilyennek), minősít (valamilyennek)

fog1

ige
  • markol, szorít, megragad, ragad, kezelődik (tájnyelvi), markász (tájnyelvi)
  • tart, megtart
  • ér, kap (valamin)
  • szerez, (zsákmányul) ejt, elfog
  • irányít (valakire, valamire)
  • ráfog, ráhárít
  • hozzálát, hozzákezd, nekilát
  • kezd, belekezd
  • fegyelmez, korlátoz, kordában tart, mérsékel
  • (valakit valamire): rászorít, rászoktat
  • késztet, rábír
  • (valakin, valamin): meglátszik, (hatást) érvényesít, hat
  • (igába): hajt, befog
  • vesz, érzékel, felfog (adást)
  • (íróeszköz): ír
  • (tájnyelvi): fogan, megfogamzik

galuska

főnév
  • nokedli, csusza, nyögvenyelő (tájnyelvi), dödölle (tájnyelvi), haluska (tájnyelvi), csiszke (tájnyelvi), lélekkötő (tájnyelvi), nyukli (régies), vízenballagó (régies), gombocka (régies)

iktatókönyv

főnév
  • törzskönyv, iktató, lajstrom (régies), regiszter, napló

harsog

ige
  • zeng, zúg, hangzik, szól, dörög, bőg, bömböl
  • visszaverődik, visszhangzik, rezonál
  • kiabál, ordít, üvölt, rikácsol, rikolt

felhergel, fölhergel

ige
  • felbosszant, felingerel, felidegesít, feldühít, felbőszít, felheccel, felloval

fatönk

főnév
  • fatuskó, tuskó, fatörzs, farönk, rönk, tőke, csutok (tájnyelvi), csutkó (tájnyelvi), fatönköly (tájnyelvi), rönköly (tájnyelvi)

felül, fölül2

határozószó
  • fenn, fent, magasban, tetején

hány1

ige
  • dobál, szór, lapátol, dob, vet, hajít, hajigál
  • kiad (ételt, italt gyomrából), kipakol (szleng), okád (durva), bukik (csecsemő), (kisgyerek) bökékel (tájnyelvi), kiszámolja magát (tréfás), hánydokol (tájnyelvi), ipertelődik (tájnyelvi), spukkol (szleng), kidobja a taccsot (szleng), csandázik (szleng), rókázik Sz: eldobja a rókabőrt (szleng); eldobja a nyulat (szleng); hosszút köp; nyúzza a rókát (szleng); ötezer-ötszázötvenötöt mond (szleng); otthagyja a malacát; rókabőrt tereget; rókát nyúz; rókát fog; telefonál a nagy fehér kagylóba; viszontlátja a vacsoráját
  • hánytorgat, vádol, beolvas (valakinek), odamondogat, ráolvas
  • szemrehányást tesz, szemére hány
  • lövell, kivet, kibocsát
  • (tájnyelvi): kölykezik, kölykedzik, fiadzik, ellik
  • (bukfencet) vet

felmászik, fölmászik

ige
  • felkúszik, felhág, magasra hág, felkapaszkodik, felmegy, feljut, felemelkedik, fellép, felkamparodik (tájnyelvi)

eltervez

ige
  • eltervel, elgondol, elképzel, kigondol, kieszel, kiagyal, kimódol, kifőz (bizalmas), tervbe vesz, kifundál, kifineszel (tájnyelvi)

fenyít

ige
  • büntet, büntetéssel sújt, fegyelmez, kásztigál (régies), kordáz (régies)
  • fedd, int, dorgál

hármas II.

főnév
  • trió, tercett (szaknyelvi)
  • (osztályzat): közepes, arany közép (szleng), galamb (szleng), kos (szleng), kígyó (szleng), középfazon (szleng), kukac (szleng), madár (szleng), sün (szleng), teve (szleng), tizenegyes (szleng), tripla (szleng), trojka (szleng)