hangfogó I. szinonimái

melléknév
  • hangtompító, hanggátló (fal), zörejfogó, zörejelhárító (szaknyelvi)

hangfogó II. szinonimái

főnév
  • szordínó (választékos)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

célirányos

melléknév
  • célravezető, célszerű, megfelelő, hasznos, alkalmas, hasznot hajtó, hatékony, helyénvaló, hasznavehető, értelmes, meggondolt, józan, tanácsos

földmunkás

főnév
  • kubikos, kubukos (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hangfogó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hacsak

határozószó
  • amennyiben, ha, egyáltalában

főcím

főnév
  • címfej (szaknyelvi), címsor (szaknyelvi)

fogászat

főnév
  • fogkezelés, fogorvoslás, sztomatológia (szaknyelvi)
  • fogorvosi rendelő

felcsap, fölcsap

ige
  • felnyit, felránt
  • feltesz, feldob, felhajít
  • magasba szökik, magasba csap
  • beáll, elszegődik, elszerződik
  • (tájnyelvi): meggazdagodik, feltör

halálsápadt

melléknév
  • halotthalvány, halottsápadt, halálra vált, holtsápadt, hullaszínű, hamuszínű, hamuszürke, ólomszürke, fakó, falfehér

hiába

határozószó
  • fölöslegesen, szükségtelenül, mindhiába, ok nélkül, indokolatlanul, habókra (szleng), linkre (szleng), lejmre (szleng), kalandjában (tájnyelvi)
  • sikertelenül, hatástalanul, hasztalan, eredménytelenül, foganatlanul (választékos), céltalanul, kárára (tájnyelvi)
  • reménytelenül
  • olcsón, ingyen, potyára (bizalmas), semmiért, potomba (tájnyelvi)

pitvar

főnév
  • előház, tornác, előtér, előterem, pitar (tájnyelvi)
  • szívüreg, átrium (szaknyelvi)

emeletes

melléknév
  • többszintes
  • (szleng): bődületes, oltári (szleng)

elterül

ige
  • fekszik, elhelyezkedik
  • elterjed, szétterül, terpeszkedik, elterped (régies), terítődik (régies)
  • elvágódik, elesik, elvetődik, elhever, leheveredik, elnyúlik, elnyújtózik, elmájászkodik (tájnyelvi), elnyárad (tájnyelvi), összeesik, összeroskad, összerogy, összecsuklik

borostás

melléknév
  • szőrös, borotválatlan, koszpitos (tájnyelvi), szúrós, tüskés, sündisznó (bizalmas), bokorarcú (szleng)

ernyő

főnév
  • (kocsin): ekhó, kocsisátor (régies), tető
  • esernyő, paraplé (régies), umbrella (régies)
  • napernyő, árnyéktartó (régies), napellenző
  • lámpaernyő
  • képernyő, monitor (szaknyelvi)
  • (régies): lepel, boríték, teríték

hitelez

ige
  • kölcsönöz, kölcsönad, kreditál (idegen), hitelbe ad

ige

főnév
  • verbum (szaknyelvi)
  • (régies): szó

kitalált

melléknév
  • kieszelt, kitervelt, kiagyalt, költött, koholt, alaptalan, mondvacsinált, kifundált (bizalmas), elképzelt, képzeletbeli
  • mondai, mitikus, legendás
  • megtévesztő, félrevezető, légből kapott, fals, fiktív, illuzórikus, abszurd, utópisztikus

kazetta

főnév
  • doboz, ládika, ládikó, szelence, skatulya, szekrényke
  • rekesz
  • magnószalag, hangszalag
  • videókazetta

hangosan

határozószó
  • fennhangon, fennen (választékos), fennszóval, emelt hangon, torkaszakadtából, teli torokkal, harsányan
  • érthetően, hallhatóan

gyümölcsözik

ige
  • jövedelmez, hasznot hajt, kamatozik, hoz, eredményez, terem

háziköntös

főnév
  • (női): pongyola, hálóköntös, slafrok (bizalmas), otthonka, neglizsé
  • (férfi): házikabát, hálókabát

karikázik

ige
  • kerékpározik, kerekezik (bizalmas), biciklizik, bicajozik (bizalmas), bringázik (bizalmas), cangázik (bizalmas)
  • gurigázik, gurigál (tájnyelvi)

harmadikos

melléknév, főnév
  • harmadik osztályos, harmadéves

frappáns

melléknév
  • találó, csattanós, poénos
  • meglepő, váratlan, hatásos, megkapó, meghökkentő, blikkfangos (bizalmas)

helyreállítás

főnév
  • tatarozás, rendbehozás, rendbehozatal, felújítás, újjáépítés, rekonstrukció (szaknyelvi), renoválás, restaurálás
  • regenerálás, rehabilitáció, feljavítás, felerősítés
  • megújítás, visszaállítás, restauráció (idegen)

katonatiszt

főnév
  • tiszt, haditiszt (régies), oficér (régies)