jogcím szinonimái

főnév
  • jogalap, ürügy, indok, érv, titulus (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

viola2

főnév
  • brácsa, mélyhegedű, nagyhegedű (régies), öreghegedű (régies)

vakol

ige
  • tapaszt, tapaszol, bevon, malteroz, bepucol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jogcím szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

istápol

ige
  • segít, gyámolít, gondoz, gondoskodik (valakiről), segélyez, véd, gondja van (valakire), gondját viseli (valakinek), törődik (valakivel), pártfogol, patronál, támogat, felkarol, segítségére van
  • gyógyít

hiedelem

főnév
  • babona, tévhit, feltételezés, képzelődés
  • hit, vallás
  • bizalom, bizodalom (választékos)
  • (régies): meggyőződés, vélemény

heccel

ige
  • bosszant, ingerel, ugrat, cukkol, frocliz, hergel, húz, szurkapiszkál, cikiz
  • felloval, bujtogat, uszít

gyógyszertan

főnév
  • farmakológia

jávorfa

főnév
  • juharfa, iharfa (tájnyelvi)

kelme

főnév
  • szövet, ruhaszövet, textil, textília, anyag, ruhaanyag, ruhánakvaló, ruháravaló, hozzávaló, méteráru

stáció

főnév
  • szakasz, fejlődés, fok
  • mozzanat
  • (régies): állomás, útszakasz
  • pihenő

forgás

főnév
  • pörgés, örvénylés, kavargás, gomolygás, körben járás, kerengés, rotáció (szaknyelvi), perdület (szaknyelvi), forgatag (tájnyelvi)
  • váltakozás, irányváltoztatás, körfordulat
  • forgalom
  • kelep (szaknyelvi), piruett (szaknyelvi), megperdülés, orsó

fog1

ige
  • markol, szorít, megragad, ragad, kezelődik (tájnyelvi), markász (tájnyelvi)
  • tart, megtart
  • ér, kap (valamin)
  • szerez, (zsákmányul) ejt, elfog
  • irányít (valakire, valamire)
  • ráfog, ráhárít
  • hozzálát, hozzákezd, nekilát
  • kezd, belekezd
  • fegyelmez, korlátoz, kordában tart, mérsékel
  • (valakit valamire): rászorít, rászoktat
  • késztet, rábír
  • (valakin, valamin): meglátszik, (hatást) érvényesít, hat
  • (igába): hajt, befog
  • vesz, érzékel, felfog (adást)
  • (íróeszköz): ír
  • (tájnyelvi): fogan, megfogamzik

egyidejűség

főnév
  • egykorúság, szinkrónia (idegen), szinkronizmus (idegen), párhuzamosság, egybeesés, homokrónia (idegen), szimultaneitás (idegen), paralelizmus (idegen), izokrónia (idegen)

futtat

ige
  • szalaszt, futamtat (régies), futtaszt (tájnyelvi)
  • (szaknyelvi): versenyeztet, indít (versenyzőt), benevez (lovat)
  • (bizalmas): támogat, népszerűsít, felkarol, patronál, favorizál
  • (valamivel): bevon, befuttat
  • (szleng): prostituál, (nőt) áruba bocsát

kerekedik1

ige
  • csucsorodik, csücsörödik
  • hízik, gömbölyödik, terebélyesedik
  • kialakul, befejeződik, tökéletesedik

kikel

ige
  • felkel, kimászik
  • kisarjad, sarjad, előbújik, kibújik, kicsírázik, kihajt, kizöldül, rügyezik, bimbózik, fakad, zsendül, kipezsdül (tájnyelvi)
  • (valaki, valami ellen): felhördül, felfortyan, kitör, dühbe gurul, kifakad, kirohan

lezár

ige
  • befed, lecsuk, becsuk, bezár, bedugaszol
  • lehuny, behuny
  • lepecsétel, lelakatol, leragaszt, leplombál
  • (területet): bekerít, elrekeszt, elhatárol, blokál (idegen)
  • pontot tesz a végére (valaminek)
  • berekeszt, beszüntet

közbiztonság

főnév
  • közbátorság (régies)

jogszabály

főnév
  • törvény, rendelet, rendelkezés, előírás, kánon (szaknyelvi)

irtózat

főnév
  • iszony, iszonyat, iszonyodás, idegenkedés, undor, utálat, borzalom, visszahőkölés, rémület, félelem, rettenet, rettegés

karfa

főnév
  • támla, kartámasz, kartámlány (régies), könyöklő
  • kapaszkodó, korlát
  • kerítés
  • (régies): rúd, dorong, gerenda

körzeti

melléknév
  • kerületi, övezeti, járási, regionális (idegen)

kába

melléknév
  • kábult, bódult, mámoros, kótyagos, szédelgő, tántorgó, álmos, narkotizált (szaknyelvi), gagyós (tájnyelvi), bóka (tájnyelvi), zavart
  • eszméletlen, öntudatlan, ájult, alélt
  • ostoba, balga, buta, hóbortos, eszelős, füves, tébolyodott, eszefordult (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a szédült liba

hitelező

melléknév, főnév
  • kölcsönző, kölcsönadó, tőkés, tőkepénzes, bankár, uzsorás, kreditor (idegen)

kavarog

ige
  • gomolyog, forog, örvénylik, kering, buzog, zubog
  • zavarog
  • (régies): mozog, repked, csavarog, kóvályog
  • (kavarog a gyomra): émelyeg
  • felendeledik (régies)
  • szédeleg, szédül

köz3

melléknév
  • közösségi, társadalmi, együttes
  • általános, egyetemes, közös
  • átlagos, közepes, közönséges, egyszerű
  • közbülső