gyógykezel szinonimái

ige
  • gyógyít, kúrál, kezel, orvosol
  • gondoz, ápol, ellát, istápol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zavarodott

melléknév
  • zavaros, üledékes, felkavart, zákányos (tájnyelvi), kusza
  • bizonytalan, tanácstalan, tétova, határozatlan, dadogó, hebegő, hüledező, megrökönyödött, meghökkent, megdöbbent, elképedt, ijedt, piruló Sz: azt sem tudja, fiú-e vagy lány
  • háborodott, hibbant, ütődött (bizalmas), bomlott, zavart, bolond, elmebeteg, tébolyodott, őrült, eszeveszett, eszelős, tökéletlen
  • kába, elbódított, narkotizált (szaknyelvi)

megrándul

ige
  • megrezzen, összerezzen, összerándul, megvonaglik
  • kibicsaklik, kificamodik, megbicsaklik, meghúzódik, megroppan, megmarjul (tájnyelvi), meggyökkenik (tájnyelvi), megiramkodik (tájnyelvi), megszeglik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gyógykezel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

gondosság

főnév
  • lelkiismeretesség, alaposság, pontosság, precizitás, precízség, törődés, ügyelés, gond, figyelem, figyelés, körültekintés
  • rendszeretet, pedantéria

fenőkő

főnév
  • köszörűkő, kaszakő

felség, fölség

főnév
  • (megszólításként is): uralkodó, fenség, majesztás (idegen), sire (idegen)
  • méltóság, magasztosság, fennköltség, emelkedettség
  • (régies): fensőbbség, tekintély

etika

főnév
  • erkölcstan, erkölcsfilozófia, morálfilozófia

gyalogszerrel

határozószó
  • gyalog, gyalogosan, az apostolok lován (bizalmas), lábbusszal (bizalmas), maga alkalmatosságán

haragszomrád

főnév
  • neheztelés, duzzogás, enyelgés (választékos)

parasztember, parasz

főnév
  • paraszt, földműves, földművelő, szántóvető (régies), gazda, parasztgazda, gazdálkodó, farmer, csoszák (tájnyelvi)

előítélet-mentes

melléknév
  • elfogulatlan, tárgyilagos, toleráns, pártatlan, megértő, türelmes, elnéző, liberális, szabadelvű

ellenségeskedik

ige
  • áskálódik, fenekedik (régies), viszálykodik, torzsalkodik, acsarkodik, gyűlölködik, háborúskodik

beszüntet

ige
  • megszüntet, abbahagy, befejez, bevégez, leáll (valamivel), véget vet, visszavonul, felfüggeszt, lezár, felszámol, likvidál

elszegődik

ige
  • elszerződik, fölcsap, szolgálatba áll, munkát vállal, alkalmazásba lép, elígérkezik, megszegődik (tájnyelvi)

hatályos

melléknév
  • érvényes, fennálló, jogos, jogszerű, törvényes, foganatos (tájnyelvi)

hódoló I.

melléknév
  • alázatos, szolgalelkű, meghunyászkodó, hajlongó, hajbókoló, szervilis (pejoratív), lakájtermészetű, talpnyaló
  • lelkes híve (valakinek)

kifordít

ige
  • kifelé fordít, kiserít (tájnyelvi)
  • kiborít, feldönt, felfordít, felbillent
  • kiönt, kidönt
  • kimozdít, kibillent, kizökkent
  • felszínre hoz, kiszánt, feltúr
  • félremagyaráz, elferdít, kiforgat

jogalap

főnév
  • (szaknyelvi): szabály, törvény, rendelet, megállapodás
  • jogcím, jogosság

gyolcs

főnév
  • patyolat, batiszt

góc

főnév
  • központ, fészek, forrás, gócpont
  • (régies): tűzhely, kemence, kucik (tájnyelvi)
  • tűzfészek

halász

főnév
  • pákász (régies, tájnyelvi), horgász

jégverés

főnév
  • jégeső, jég, kőeső (tájnyelvi)

gyümölcsös II.

melléknév
  • gyümölcstartalmú, gyümölcsízű

fésű

főnév
  • tetűgereblye (tájnyelvi), tetűpuska (szleng), gereben (tájnyelvi)

handlé

főnév
  • ószeres, régiségkereskedő

jeremiád, jeremiáda

főnév
  • panaszdal, siralomének, siratóének
  • panasz, siránkozás