évelő szinonimái
melléknév
- áttelelő, perennis (idegen)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
erdő
főnév
- erdőség, vadon, rengeteg, szálerdő, liget, fiatalos (tájnyelvi), csere (régies), pagony (régies), bozót, berek, dzsungel, őserdő, esőerdő
elégedetlen
melléknév
- kielégületlen, elégületlen (régies), békétlen, zúgolódó, elégedetlenkedő, lázongó, lázadozó, háborgó, viszálykodó, zsémbes, mogorva, zsörtölődő, nyűgös, nyugtalan, frusztrált (választékos) Sz: ha leül is, jaj, ha felkel is, jaj; a szar is ízetlen neki; a jó szag is büdös neki; nem elég kerek neki a világ
esik
ige
- hullik, zuhan, potyog, pottyan, huppan, cseppen, aláhull, roskad, omlik
- elbukik, elesik, bukik, borul, csuklik, billen, leseggel (tájnyelvi), elvágódik, elhasal
- (eső): hull, csepereg, eseget (tájnyelvi), szemerkél, csorog, paskol, csapdos, csapkod, verdes, vág, dobol, zuhog, szakad, záporoz Sz: úgy esik, mintha dézsából öntenék; úgy esik, mintha sajtárból öntenék; úgy esik, mintha csatornából öntenék; úgy esik, mintha cseberrel öntenék; megnyílnak az ég csatornái
- beomlik, aláomlik, redőződik
- (valakinek): rátámad, ráront
- ráborul, átölel, átkarol
- (valaminek): nekilát, nekifog, nekigyürkőzik
- (szem, tekintet vkire): irányul, szegeződik
- (valakibe): beleszeret, beleesik (szleng), belebolondul
- ereszkedik, csökken, süllyed, gyengül, alábbszáll, lemegy, apad, romlik
- kerül, jut
- fekszik, elterül, található
- történik, megesik, előfordul
- keletkezik, létrejön
felforr, fölforr
ige
- felfő, megfő, felhevül, felbuggyan, felrottyan, felbuzog, fellobban, felbizzsen (tájnyelvi), felfottyan (tájnyelvi)
- átforrósodik, fölhevül
- (régies): felfortyan, mérgelődik, felduzmad (tájnyelvi)
csapás1
főnév
- ütés, vágás, suhintás, sújtás, ütleg, pofon
- baj, sorscsapás, szerencsétlenség, megpróbáltatás, megrázkódtatás, balszerencse, istenverése (tájnyelvi), istencsapása (tájnyelvi), hányattatás, viszontagság, kataklizma (idegen), balsors, balvégzet (régies), tragédia, katasztrófa, krach (régies), átoksúly (régies), vész (régies), veszedelem (régies), kalamitás (régies)
- (régies): büntetés, ostorozás
fityegő
főnév
- függelék, mütyürke, mütyür, zsuzsu, bigyó (bizalmas), fütyölék (régies), csilleng (régies), csingilingi (bizalmas), toldalék (régies), csüllöngő (tájnyelvi), pillempáty (tájnyelvi)
épség
főnév
- teljesség, integritás (idegen), sértetlenség, hiánytalanság, csorbítatlanság, érintetlenség, tökéletesség
fejvesztett
melléknév
- fejetlen, kapkodó, megzavarodott, rémült, eszeveszett, szétszórt, meggondolatlan
gyászos
melléknév
- síri, fájdalmas, bánatos, siralmas, gyászba borult, funestus (idegen), szomorú, komor, halálos, tragikus, végzetes
- sikertelen, szerencsétlen
- keserves, nyomorúságos
faiskola
főnév
- csemetekert, csemeteiskola, csemetés (bizalmas), növényiskola, nevendékház (régies), fanövelde (régies), pepinéria (idegen)
elkábít
ige
- elaltat, narkotizál (szaknyelvi), eltompít, elérzéstelenít, elbódít, elálmosít, megrészegít, elzsongít
- rabul ejt, elbűvöl, megigéz, elszédít, megbolondít, megbabonáz, elbájol, elvakít, elkápráztat, elcsavarja a fejét
- befolyásol, meghülyít (bizalmas), beetet (szleng), levesz a lábáról
- megzavar, fejébe száll
feldobál, földobál
ige
- felhajigál, felszór (bizalmas), felhány, felgór (tájnyelvi), felgórál (tájnyelvi)