fésű szinonimái

főnév
  • tetűgereblye (tájnyelvi), tetűpuska (szleng), gereben (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szabványos

melléknév
  • előírásos, szabványszerű, normális, standard, mértékadó, méretes

protokoll

főnév
  • etikett (régies), illem, illendőség
  • (régies): jegyzőkönyv
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fésű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

félretesz

ige
  • oldalra rak, félrerak, szögre akaszt, ad acta tesz (idegen), skartba tesz (régies), talonba tesz, elrak, eltesz
  • abbahagy, elfektet, elodáz, levesz, elnapol, elkerül, haladékot ad
  • megőriz, spórol (bizalmas), takarékoskodik, meghagy, megtakarít, fenntart, felhalmoz, elraktároz, tárol, tartalékol, tartogat, rezervál, csuporgat (tájnyelvi), dugacsol (tájnyelvi)
  • félreállít, mellőz, háttérbe szorít, eltávolít, levált, megszabadul, elküld, elbocsát

értékelés

főnév
  • megítélés, elbírálás, kritika, bírálat, becslés, kvalifikáció
  • elismerés, méltánylás, méltatás
  • pontozás, osztályozás

engedetlen

melléknév
  • szófogadatlan, rakoncátlan, fegyelmezetlen, kezelhetetlen, rendbontó, fegyelemsértő, zabolátlan, féktelen, renitens (idegen), deviáns (szaknyelvi), ellenszegülő, ellenálló, rebellis (idegen), dacos, konok, hajlíthatatlan, makacs, nyakas, makrancos, akaratos, keménynyakú, nyakaskodó, csökönyös, önfejű, keményfejű, hajthatatlan, merev, megátalkodott

elígérkezik

ige
  • leköti magát, elkötelezi magát, elszegődik, megígér

felzúdul, fölzúdul

ige
  • fellázad, felzendül (régies), zajdul (régies), tombol, zajong, méltatlankodik, felháborodik
  • kitör, feltámad, özönlik, árad

futólagos

melléknév
  • sietős, rövid, múlékony, pillanatnyi, átmeneti, efemer, ideiglenes, röpke, hamari (tájnyelvi)
  • felületes, odavetett, hevenyészett, felszínes, mellékes

nyilvánít

ige
  • kifejezésre juttat, közöl, kimond, kifejez, szavakba önt, bejelent, bevall, manifesztál (idegen), megállapít, minősít, értékel

dopping

főnév
  • doppingszer
  • (szleng): kábítószer, kábszer, energia (szleng)

dicséret

főnév
  • elismerés, méltatás, bók, áradozás, dicsőítés, dics (régies), dicshimnusz, magasztalás, tömjénezés, dicsériáda (tréfás), dicsi (szleng)
  • ének (régies)

árulkodik

ige
  • besúg, beárul, megmond, köp, beköp, köhög (szleng), dalol (szleng), befúj (szleng), spicliskedik, vamzol (szleng), vamzerol (szleng), bemószerol
  • vádolkodik, vádaskodik, júdáskodik (tájnyelvi), denunciál
  • vall (valamiről), mutat (valamire), utal (valamire)

égés

főnév
  • lángolás, lobogás, izzás, oxidáció (szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): tűzvész
  • veszedelem
  • (tájnyelvi): veszekedés, perpatvar
  • (szleng): kudarc, balsiker, csőd, blamázs, fölsülés, szégyen, lebőgés (szleng)

galiba1

főnév
  • baj, bonyodalom, gond, zavar, kellemetlenség, fennakadás, malőr, kalamitás (régies), nehézség, vesződség, vesződés, hézag, bibi (bizalmas), slamasztika, gubanc (szleng), balhé (szleng), gáz (szleng)

gyilokjáró

főnév
  • védőfolyosó

jégszekrény

főnév
  • hűtőszekrény, hűtő (bizalmas), frizsider
  • fagyasztó, fagyasztóláda, fagyasztószekrény, mélyhűtő, hűtőláda, mélyhűtőláda

hiteles

melléknév
  • hitelt érdemlő, megbízható, szavahihető, biztos, közhitelű, hitelre méltó, hű, tárgyszerű
  • eredeti, valódi, igazi, hamisítatlan, autentikus, bizonyított, originális, igazolt, szabályos, valóságszerű
  • hivatalos, törvényes, jogos, elismert
  • hitelesített

feszített

melléknév
  • feszes, megfeszített, megerőltető, erőltetett, fokozott

felpaprikáz

ige
  • felingerel, felbosszant, felmérgesít, feldühít, felidegesít, felbőszít, zabosít (szleng), dühbe hoz, dühbe gurít, kihoz a sodrából, méregbe gurít, haragra gerjeszt, felcukkol (szleng), bepörget (szleng), begerjeszt (szleng), bezsongat (szleng), bepöccent (szleng)

forróság

főnév
  • hőség, kánikula, heve (valaminek)
  • szenvedély, hevület, tűz, lelkesedés, rajongás, lángolás, elragadtatás, vehemencia
  • láz
  • (tájnyelvi): láz, hőemelkedés

hidegedik

ige
  • (régies): hidegszik, hűl, hűvösödik, kellemetlenebbé válik
  • (tájnyelvi): hidegül (viszony)

fizikai

melléknév
  • testi, kézi, kétkezi
  • materiális, konkrét, érzékelhető, természeti, világias, anyagi, tárgyi, valóságos, anyagelvű

esküdtbíróság

főnév
  • esküdtszék, zsűri (régies)

főzőfülke

főnév
  • teakonyha, benyíló

hirtelen I.

melléknév
  • heveny, gyors, lökésszerű, elsietett, váratlan, elhamarkodott, rapid, improvizatív (idegen)
  • robbanékony, lobbanékony, megfontolatlan, pukkancs, ingerlékeny, kolerikus (szaknyelvi), mohóbaszi (tájnyelvi)