hódoló I. szinonimái

melléknév
  • alázatos, szolgalelkű, meghunyászkodó, hajlongó, hajbókoló, szervilis (pejoratív), lakájtermészetű, talpnyaló
  • lelkes híve (valakinek)

hódoló II. szinonimái

főnév
  • udvarló, gavallér, lovag (bizalmas), imádó, tisztelő, csodáló, rajongó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

benzintartály

főnév
  • üzemanyagtartály, tank

bárhová

határozószó
  • bármerre, akárhová, akármerre
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hódoló szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

helyettesít

ige
  • képvisel, felvált, beszáll, beugrik, helyébe lép, szubsztituál (idegen), szupleál (idegen), pótol

gyanúsított

melléknév
  • terhelt, vádolt

gondosság

főnév
  • lelkiismeretesség, alaposság, pontosság, precizitás, precízség, törődés, ügyelés, gond, figyelem, figyelés, körültekintés
  • rendszeretet, pedantéria

filmvetítő

főnév
  • mozigép (régies), kinematográf (régies)

hintó

főnév
  • úri kocsi, ekvipázs (régies), batár, homokfutó, cséza, bricska, faéton (idegen), landauer (régies)
  • fogat

illetlen

melléknév
  • szemérmetlen, ízetlen, ízléstelen, csúnya, obszcén, disznó, malac, sikamlós, pikáns, közönséges, szabados, trágár, ordináré, szennyes, kétértelmű, frivol, mosdatlan
  • pajkos, csintalan
  • szemtelen, pimasz, arcátlan, pórias (régies), helytelen, tisztességtelen, modortalan, neveletlen Sz: vendégségben sír; torban dalol, lagziban sír

recés

melléknév
  • bordás, rovátkás, rovátkolt, rovátkos (régies), redes (tájnyelvi)

fedél, födél

főnév
  • tető, tetőzet, háztető, födém
  • menedék, védelem, oltalom, lakás, hajlék, otthon
  • fedő, zárókupak, kupak, sapka, tető
  • tábla, borító, kötés, fedőlap, fátyol (régies)

fafejű

melléknév
  • értetlen, ostoba, buta, oktalan, tökéletlen, nehézfejű, nehéz felfogású, tompa agyú, hülye, tökfejű, hájfejű, vízagyú (szleng), hígagyú (durva)
  • konok, makacs, dacos, csökönyös, nyakas, vaskalapos, merev, begyepesedett

cselekedik, cseleksz

ige
  • tesz, csinál, ténykedik, teszeget (régies), teszen (régies), tesz-vesz, működik, dolgozik, munkálkodik, igyekszik, fárad, robotol (bizalmas)
  • eljár (valamiben), véghezvisz, elvégez, kivitelez, művel, végez, elkövet, mível (régies), operál
  • (tájnyelvi): piszkít, csinál, becsinál

felépül, fölépül

ige
  • megépül, elkészül
  • megvalósul, létrejön
  • meggyógyul, felgyógyul, kigyógyul, lábra áll, talpra áll, erőre kap, kilábal, javul, helyrejön, rendbe jön, visszanyeri erejét, visszanyeri egészségét, kiépül (régies), feliperedik (tájnyelvi), kievelődik (tájnyelvi), kipendül (tájnyelvi), kivásik (tájnyelvi), feltámbálódik (tájnyelvi), feltengül (régies)

inkább

határozószó
  • sőt, jobban, erősebben, felettébb (választékos), mindinkább, mindjobban (választékos)
  • többnyire, általában, gyakrabban
  • szívesebben

jószerével

határozószó
  • jószerivel, jóformán, voltaképp, voltaképpen, szinte, úgyszólván, tulajdonképpen, valójában, gyakorlatilag, lényegében

következésképpen

határozószó
  • tehát, szóval, úgyhogy, egyszóval, ebből kifolyólag, eszerint, így hát, ennélfogva, ilyenformán, ennek következtében, következőleg

kikapós

melléknév
  • könnyűvérű, kicsapongó, ledér, könnyelmű, csélcsap, céda, kirúgó, feslett, vásott, balkörmű (tájnyelvi), szegrejáró (tájnyelvi)

hogyha

kötőszó
  • feltéve, ha, amennyiben
  • valahányszor, amikor csak
  • (tájnyelvi): hátha, talán

hegycsuszamlás

főnév
  • hegyomlás, sziklaomlás, kőzetcsúszás, suvadás (szaknyelvi)

ideg

főnév
  • húr (régies), nervus (idegen)

kifogás

főnév
  • kihúzás, kihalászás
  • mentség, mentő körülmény, ürügy, kibúvó, mentegetődzés, mentegetőzés, teketória, pretextus (idegen), szabadkozás, egérút, kiskapu (bizalmas), kiút, kibeszéd (tájnyelvi)
  • rosszallás, hibáztatás, elítélés, ellenvetés
  • panasz, reklamáció

horpadt

melléknév
  • homorú, benyomott, behorpadt
  • kivájt, bemélyített, gödrös
  • beesett, lapos, sovány, keszeg (bizalmas), pofoncsapott (bizalmas), csikasz (tájnyelvi)

gyilokjáró

főnév
  • védőfolyosó

igazodik

ige
  • idomul, alkalmazkodik, követ, hasonul
  • orientálódik
  • sorakozik

kiiszik

ige
  • kihörpint, felhörpint, kihúz, kiszív, kiürít, felhajt, megiszik, kiszürcsöl, kiszörpöl, kiiszél (tájnyelvi)