handlé szinonimái

főnév
  • ószeres, régiségkereskedő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szelep

főnév
  • szellentyű (régies), csappantyú, ventil (idegen), tolattyú

kimustrál

ige
  • kiselejtez, kirostál, kidob, eldob, kihajít, megszabadul, sutba dob, szemétre dob, kiválogat, kiszuperál (bizalmas), szanál
  • (régies): elbocsát, kicsap
  • alkalmatlannak nyilvánít, leszerel
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a handlé szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

háborúellenes

melléknév
  • pacifista, békebarát (választékos), békepárti

fotó

főnév
  • fénykép, kép, felvétel, fotográfia (régies), portré
  • (tájnyelvi): petróleum

fogamzás

főnév
  • fogantatás, foganás, megtermékenyülés

felborít, fölborít

ige
  • feldönt, eldönt, eldűt (tájnyelvi), felbillent, fellök, feltaszít, feltaszint (tájnyelvi), felfordít
  • meghiúsít, megakadályoz, fejére állít, megzavar, összekuszál

haladéktalanul

határozószó
  • azonnal, rögtön, mindjárt, máris, nyomban, azon nyomban, menten, tüstént, íziben (tájnyelvi), rögvest, prompt (bizalmas), ahajt (tájnyelvi), üstöllést (tájnyelvi), legott (régies), egyből, azonmód, azon melegében, késedelem nélkül, vonakodás nélkül, most

heverő I.

melléknév
  • elterült, leborult, fekvő
  • henye, tunya, munkátlan, lusta, fölösleges, rest, lomha, tétlen, naplopó, dologtalan, renyhe, lebzselő, pihenő, nyugvó, haszontalan
  • félretett, tartalékolt (pénz)

piszlicsáré

melléknév
  • (bizalmas): jelentéktelen, lényegtelen, piti (bizalmas), apró-cseprő, csip-csup
  • értéktelen

embertárs

főnév
  • felebarát

eltemetkezik

ige
  • elvonul, visszavonul, eltemeti magát
  • beletemetkezik (valamibe), belemélyed, belemerül, beleássa magát

borogat

ige
  • jegel, hűsít, priznicel
  • (edényeket): leborít, felfordít, lefordít, lefordítgat, borítgat, döntöget, borongat (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): felborít, feldönt, feldöntöget

erkölcs

főnév
  • morál, ethosz (idegen), erkölcsiség, erkölcsösség, móres (bizalmas), etika (szaknyelvi), erény, erényesség

hiszen, hisz II.

határozószó
  • tudvalevőleg
  • elvégre
  • bizony

igazodik

ige
  • idomul, alkalmazkodik, követ, hasonul
  • orientálódik
  • sorakozik

kiszűr

ige
  • kiválaszt, elkülönít, kielemez, kirostál
  • megszüntet, megsemmisít
  • (régies): kiereszt

kavargás

főnév
  • forgatag, örvény
  • mozgás, forgás, gomolygás, örvénylés

hangfogó I.

melléknév
  • hangtompító, hanggátló (fal), zörejfogó, zörejelhárító (szaknyelvi)

gyűlik

ige
  • csoportosul, összeverődik, gyülekezik, összesereglik, tódul, csődül
  • halmozódik, gyarapodik, szaporodik, feltöltődik, feltorlódik
  • gennyesedik, gennyed

házfelügyelő

főnév
  • házmester, házgondnok

kardoskodik

ige
  • kiáll (valami mellett), erősködik, szívózik (szleng), szívóskodik (szleng)
  • erőszakoskodik
  • (régies): veszekedik, viaskodik, villong, pörlekedik, éleskedik (tájnyelvi), kapcáskodik (tájnyelvi), viszálykodik (valamivel)

haris

főnév
  • guvat (régies)

főzőfülke

főnév
  • teakonyha, benyíló

helyezett

főnév
  • nyertes, díjazott, jutalmazott

kategorizál

ige
  • osztályoz, besorol, értékel, minősít, kvalifikál, skatulyáz (pejoratív), klasszifikál (régies)
  • válogat, szortíroz (bizalmas), csoportosít, rendszerez, szisztematizál