előítélet-mentes szinonimái

melléknév
  • elfogulatlan, tárgyilagos, toleráns, pártatlan, megértő, türelmes, elnéző, liberális, szabadelvű

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kapaszkodó I.

melléknév
  • (ember): könyöklő, törtető, karrierista, stréber (bizalmas)

fogadó

főnév
  • vendéglő, vendégház, csárda, kocsma, szálló, panzió, motel, csapszék
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előítélet-mentes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elismervény

főnév
  • igazolás, nyugta, bizonylat, tanúsítvány, ellenőrző szelvény, számla, faktúra (régies)

disznósajt

főnév
  • préshurka (tájnyelvi), pálanyja (tájnyelvi), bőrsajt (tájnyelvi), svartli (tájnyelvi), gömböc (tájnyelvi), disznófősajt (tájnyelvi)

dekoratív

melléknév
  • díszítő, ornamentális (szaknyelvi), ornamentikai (szaknyelvi)
  • mutatós, tetszetős, csinos, szemrevaló, szép, helyre
  • festői, pompás

célravezető

melléknév
  • célszerű, hasznos, eredményes, használható, hasznavehető, hatékony, hathatós, alkalmas, ajánlatos, kifizetődő, megvalósítható, keresztülvihető, helyes, helyénvaló, gyakorlatias, előnyös, kedvező, célirányos, józan, ésszerű, bölcs, alkalmazható, találó, gyümölcsöző, járható, effektív, praktikus, applikábilis

elméletileg

határozószó
  • elvileg, elméletben, elvontan, ideálisan, teoretikusan (idegen), teoretice (régies)

enyhe

melléknév
  • langyos, tűrhető, mérsékelt, kellemes, üdítő, lanyha, langy, gyenge, könnyű, lenge, gyengéd, lágy, gyér, halovány, fakó, puha, lagymatag
  • csekély, mérsékelt
  • szelíd, elnéző, gyenge

meggyűlik

ige
  • felgyülemlik, összegyűlik, összegyűl
  • megsokasodik, megszaporodik
  • (seb): elgennyed, gennyesedik, elmérgedik (tájnyelvi), megérik

besurran

ige
  • belopódzik, belopakodik, belopja magát, beoson, besompolyog, beorozkodik (régies), besündörög, besettenkedik, beóvakodik, becsusszan (bizalmas), beszökik, beslisszol, befirren (tájnyelvi), besetteg (tájnyelvi), beszolgál (tájnyelvi)

belpolitika

főnév
  • belügy

billog

főnév
  • (tájnyelvi): bélyeg, jel, jelzés, jegy, stigma, beégetett kép (régies)
  • (tájnyelvi): bélyegző, bélyegzővas

erika

főnév
  • csarab, hangafa, hanga

fedél, födél

főnév
  • tető, tetőzet, háztető, födém
  • menedék, védelem, oltalom, lakás, hajlék, otthon
  • fedő, zárókupak, kupak, sapka, tető
  • tábla, borító, kötés, fedőlap, fátyol (régies)

hágó

főnév
  • hegynyereg, hegynyak
  • szoros, szurdok, mélyút, horhos (tájnyelvi)
  • lejtő, kapaszkodó, kaptató (tájnyelvi)

forgalmi

melléknév
  • közlekedési
  • kereskedelmi, eladási, értékesítési

előkelő II.

főnév
  • előkelőség, notabilitás

elhidegül

ige
  • elhidegedik, eltávolodik, elfordul, kiszeret (valakiből), elidegenedik(valakihez)(valakivel)
  • kihűl, elhűl
  • (régies): meghűl, megfázik, átfázik

elvág

ige
  • szétvág, kettévág, átvág, elmetsz, kettéhasít, elnyír, elnyiszál, szeletel, elhasít, elnyisszant, elmetél (tájnyelvi), elszeg (tájnyelvi), elszel (tájnyelvi), elriszál (tájnyelvi)
  • (valamitől): elzár, elrekeszt, elszakít, elszigetel
  • megszakít, félbeszakít
  • (bizalmas): megbuktat, elbuktat, prolongál (bizalmas), megvág (bizalmas), elhúz (bizalmas), meghúz (bizalmas)

fogtömés

főnév
  • tömés, plomba (szaknyelvi)

elpazarol

ige
  • eltékozol, elprédál, elherdál, elkölt, elszór, szétszór, elveszteget, eldőzsöl, elfecsérel, ellumpol, megzenésít (tréfás), elkótyavetyél, eltivornyáz, elpocsékol, elver, elpotyáz (bizalmas), elpenget (szleng), elmuzsikál (szleng), eltapsol (szleng), elkecsékel (tájnyelvi), elfityol (tájnyelvi), elpacsél (tájnyelvi), elemészt (tájnyelvi) Sz: ebek harmincadjára ad; eblébe vet; farkára hág (valaminek); farkaskaszára jut (valami); kidobja a pénzt az ablakon; kimegy a vagyona a hátán; puffra ver; seggére ver (durva); végére jár (valaminek)

dopping

főnév
  • doppingszer
  • (szleng): kábítószer, kábszer, energia (szleng)

embertárs

főnév
  • felebarát

fontosság

főnév
  • jelentőség, nagyság, jelentékenység, komolyság, nyomaték, horderő, tekintély