felség, fölség szinonimái

főnév
  • (megszólításként is): uralkodó, fenség, majesztás (idegen), sire (idegen)
  • méltóság, magasztosság, fennköltség, emelkedettség
  • (régies): fensőbbség, tekintély

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szárazság

főnév
  • aszály, aszúság (régies), csapadékhiány, esőhiány, vízhiány, ariditás (idegen), vízmentesség
  • kiszáradás, xerózis (szaknyelvi)

ostyatartó

főnév
  • cibórium (idegen), tabernákulum (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felség, fölség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felesleges, fölösleg

melléknév
  • hiábavaló, szükségtelen, haszontalan, célszerűtlen, nélkülözhető, elhagyható, kihagyható, mellőzhető, indokolatlan, fölös, fölöznekes (tájnyelvi), meddő, hasztalan, kárba veszett, céltalan, értelmetlen, oktalan, blank (szleng) Sz: annyit ér, mint döglött lovon a patkó; Dunába víz; eső után köpönyeg; fára arany hártyát; hajpor a zsíros hajon; ötödik kerék; pajkos ifjúnak a bölcs tanácsadás; pusztába kiáltott szó; tarisznyára lakat

emberies

melléknév
  • emberséges, emberi, humánus, humán, emberszerető, emberbaráti, jótékony, jóságos, jóindulatú, jószívű, jólelkű, könyörületes, irgalmas

elszigetel

ige
  • elkülönít, eltorlaszol, elrekeszt, izolál, elzár, elválaszt, szeparál, elbarikádoz, elhatárol, kiközösít, bojkottál, lokalizál (szaknyelvi), korlátoz, megszorít, körülhatárol, különválaszt, leválaszt, lekapcsol, befagyaszt

elcsíp

ige
  • lecsippent, leszakít, elszakít
  • elcsen, elvesz
  • elfog, kézre kerít, nyakon csíp, fülön csíp, fülön fog, lefülel, rajtakap
  • megkaparint, hatalmába kerít, megcsíp (bizalmas)
  • elér, elkap

felléptet, fölléptet

ige
  • szerepeltet, jelöl, javasol, indít, ajánl, kiválaszt

folyamatos

melléknév
  • folytonos, összefüggő, megállás nélküli, állandó, szakadatlan, szüntelen, tartós, folyó, permanens, megszakítatlan, sorozatos, szünet nélküli, nonstop

nemzedék

főnév
  • generáció, korosztály
  • emberöltő, emberivadék (régies)
  • nép, nemzet, náció (régies)

dekoratív

melléknév
  • díszítő, ornamentális (szaknyelvi), ornamentikai (szaknyelvi)
  • mutatós, tetszetős, csinos, szemrevaló, szép, helyre
  • festői, pompás

csörög

ige
  • szól, zörög, berreg, csörömpöl, zakatol, csönget, csikorog
  • csobog, csörgedez
  • kelepel, cserreg-berreg (tájnyelvi), csörög-börög (tájnyelvi), barcag (tájnyelvi)
  • (bizalmas): telefonál, telcsizik (bizalmas)
  • (szleng): táncol, lötyög (bizalmas), pörög, ráz (szleng), riszál (szleng), zötyög (szleng)

amily, amilyen

névmás
  • milyen (régies), mily (régies), aminő (régies)
  • amekkora

dobálódzik, dobálózi

ige
  • hajigálódik (tájnyelvi), hajigálóskodik (tájnyelvi), hajingál (tájnyelvi), hánygál (tájnyelvi)

főként, főképp

határozószó
  • főképpen, leginkább, különösen, különlegesen, különösképpen, különösképp, sajátképpen, főleg, kivált, kiváltképp, nagymértékben, nagyobbára, jobbára, jórészt, elsősorban, nagyrészt, többnyire, jelesül, jelesen (választékos), pláne (bizalmas)

gondosság

főnév
  • lelkiismeretesség, alaposság, pontosság, precizitás, precízség, törődés, ügyelés, gond, figyelem, figyelés, körültekintés
  • rendszeretet, pedantéria

irányítás

főnév
  • célzás, irányzás
  • címezés, útbaigazítás, orientálás (idegen)
  • elvezénylés, küldés
  • igazgatás, rendelkezés, vezetés, vezénylés, parancsolás, dirigálás, menedzselés (idegen), előírás, utasítás, iránymutatás, navigálás (szaknyelvi), felügyelet, vezérlés, beleszólás, regula (régies), stratégia
  • elvezetés, terelés, mozgatás
  • tanács, útmutatás
  • vezetőség, vezetés, igazgatóság, uralom, fennhatóság, kormányzás, direkció (idegen), kormányzat, rezsim
  • idomítás, formálás, alakítás

hébe-hóba

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időközönként, időnként, időről időre, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, esetenként, kivételesen, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

felsorakoztat, fölso

ige
  • sorba állít, sorba rak, glédába állít, felállít, elrendez
  • felvonultat, összetoboroz, mozgósít, összevon, gyülekeztet, egybehív, összehív, összecsődít
  • felsorol, összeír, számba vesz, részletez

feledés

főnév
  • felejtés, feledékenység

filmfelvevő

főnév
  • kamera, kinematográf (régies)

hátulsó

melléknév
  • hátsó, hátul levő, utolsó, legutolsó, posterior (idegen), hátrulsó (tájnyelvi)

felülemelkedik, fölü

ige
  • (valamin): túllép, túlteszi magát (valamin), úrrá lesz, túljut

engedetlen

melléknév
  • szófogadatlan, rakoncátlan, fegyelmezetlen, kezelhetetlen, rendbontó, fegyelemsértő, zabolátlan, féktelen, renitens (idegen), deviáns (szaknyelvi), ellenszegülő, ellenálló, rebellis (idegen), dacos, konok, hajlíthatatlan, makacs, nyakas, makrancos, akaratos, keménynyakú, nyakaskodó, csökönyös, önfejű, keményfejű, hajthatatlan, merev, megátalkodott

fogamzás

főnév
  • fogantatás, foganás, megtermékenyülés

házkutatás

főnév
  • házmotozás, motozás, házvizsgálat, perkvizíció (régies), hipis (szleng), hipiselés (szleng), ciánozás (szleng)