parasztember, parasz szinonimái

főnév
  • paraszt, földműves, földművelő, szántóvető (régies), gazda, parasztgazda, gazdálkodó, farmer, csoszák (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

unió

főnév
  • szövetség, egyesülés, egyesület, liga
  • koalíció, közösség, szindikátus (idegen)
  • államszövetség, föderáció, konföderáció

igenlés

főnév
  • helyeslés, megerősítés, helybenhagyás, beleegyezés, jóváhagyás, erősítés, bólintás, fejbólintás, biccentés, tanúságtétel
  • akarás, kívánás, törekvés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a parasztember, parasz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

összeomlás

főnév
  • összedőlés, bedőlés, beomlás, romba dőlés, összerogyás, összeroskadás
  • tönkremenés, csőd, bukás, kudarc, fiaskó, krach (régies), összeroppanás, megsemmisülés, vereség, katasztrófa, kataklizma (idegen), pusztulás, végromlás, tragédia

nyakszirt

főnév
  • tarkó, nyaktő

nemzedék

főnév
  • generáció, korosztály
  • emberöltő, emberivadék (régies)
  • nép, nemzet, náció (régies)

messzelátó I.

melléknév
  • távollátó
  • messze tekintő, előre tekintő

palló

főnév
  • híd, gyaloghíd, dobogóhíd (tájnyelvi), bürü (tájnyelvi), fahíd, hajóhíd, hídlás (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): padló

polemikus

melléknév
  • vitás, vitatott, vitatható, kétes, kétséges, kétségbevonható, problémás, peres, megoldatlan, eldöntetlen, megkérdőjelezhető, bizonytalan
  • vitázó, vitatkozó, veszekedő

meggyűlik

ige
  • felgyülemlik, összegyűlik, összegyűl
  • megsokasodik, megszaporodik
  • (seb): elgennyed, gennyesedik, elmérgedik (tájnyelvi), megérik

megdolgoz

ige
  • megművel, megmunkál
  • meggyúr, megnyomkod, sulykol, döngöl
  • (bizalmas): rábeszél, meggyőz, rábír, megpuhít (bizalmas), rávesz, vallat, lelkére beszél, megfőz (bizalmas)
  • kihúz, kifaggat, elővesz

kifogy

ige
  • elfogy, kiapad, kikopik (valamiből), elkel, kimelled (tájnyelvi)
  • kimerül, kiürül, kiszárad

megmosolyog

ige
  • kinevet, kigúnyol, kicsúfol, kifiguráz, kiviccel, mulat vkinek a rovására

pozíció

főnév
  • testhelyzet, pozitúra, testtartás
  • hadállás
  • állás, tisztség, munkakör, beosztás, hatókör, rang, tekintély, befolyás, hivatal
  • helyzet, státusz, állapot

recés

melléknév
  • bordás, rovátkás, rovátkolt, rovátkos (régies), redes (tájnyelvi)

esetenként

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, kivételesen, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

szólás

főnév
  • szólásmondás, szokásmondás (tájnyelvi), kifejezés, frázis, szójárás (régies)
  • szóláshasonlat
  • felszólalás

stáb

főnév
  • (régies): vezérkar, törzskar
  • csoport, csapat, team (idegen)
  • forgatócsoport
  • kíséret
  • vezetőség

parázna

melléknév
  • erkölcstelen, kicsapongó, buja, szemérmetlen, szégyentelen, házasságtörő, bűnös, kéjelgő, fajtalan (régies), kurva (durva), kanfurgyi (tájnyelvi)

összeházasít

ige
  • összeboronál (bizalmas), összeszerez (tájnyelvi), összekalapál (bizalmas), összehoz (bizalmas)
  • megnősít, férjhez ad
  • esket
  • összevegyít, elegyít
  • (bizalmas): keresztez (növényt, állatot)

piál

ige
  • (szleng): iszik, iddogál, iszogat, kortyol, tütül (szleng), tütükél (szleng), tintázik (szleng), trinkel (szleng)
  • iszákoskodik, részegeskedik, kocsmázik

sorrend

főnév
  • rend, sor, szer (tájnyelvi), időrend, sorrendiség, következés, egymásutániság, konszekúció (választékos)
  • rangsor, ranglétra, helyezés, besorolás
  • értékrend, hierarchia

pasztell II.

főnév
  • pasztellkréta
  • pasztellkép, krétarajz

nyilvánít

ige
  • kifejezésre juttat, közöl, kimond, kifejez, szavakba önt, bejelent, bevall, manifesztál (idegen), megállapít, minősít, értékel

piszlicsáré

melléknév
  • (bizalmas): jelentéktelen, lényegtelen, piti (bizalmas), apró-cseprő, csip-csup
  • értéktelen

spongya

főnév
  • szivacs, ispongya (tájnyelvi, régies)