forgatókar szinonimái

főnév
  • forgattyú, tekerő, pörgettyű, kurbli (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

koponya

főnév
  • cranium (szaknyelvi)
  • halálfej
  • (bizalmas): fő, fej, kobak (bizalmas), ember, személy, kopoltyú (bizalmas)
  • (bizalmas): ész, agy, lángész, zseni, kapitórium (tájnyelvi)

csomó

főnév
  • bog (tájnyelvi), hurok, csimbók (tájnyelvi), csombók (tájnyelvi), gubanc
  • csomósodás, görcs, bütyök, göcsört (bizalmas), göb (tájnyelvi), bök (tájnyelvi), göcs (tájnyelvi), bücök (tájnyelvi)
  • halom, rakás, tömeg, sereg, nyaláb, köteg, fürt, csomag, sokaság, halmaz, kupac, kazal (bizalmas), paksaméta
  • (szn-szerűen): sok, temérdek, számos, rengeteg, nagyszámú
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a forgatókar szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feudális

főnév
  • hűbéri, hűbéres, hűbérúri

fair

melléknév
  • tisztességes, becsületes, kifogástalan, sportszerű, etikus, korrekt

eszik

ige
  • étkezik, táplálkozik, fogyaszt, táplálékot vesz magához, fal, harap, rágcsál, falatozik, eszeget, csipeget, eddegél, majszol, hamizik (bizalmas), hamikál (bizalmas), kóstol, ízlel, kajál (szleng), kajol (szleng), moslékol (tájnyelvi), pakol (bizalmas), burkol (szleng), abrakol (szleng), legel, csócsál (bizalmas), flammol (szleng), silózik (szleng), halózik (szleng), lakmározik, zabál (szleng), torkoskodik, falánkol (tájnyelvi), tömi a fejét, tömi magát, tömi a majmot, tömi az iszákot, tömi a véknyát, bevág (bizalmas), beporszívóz (szleng), pofáz (durva), habzsol, kosztol (bizalmas), kosztolódik (tájnyelvi), papizik, nyámmog Sz: a gallérja mögé hányja az ételt; orra alá hányja az ételt

előkapar

ige
  • előszed, kiszed, előkotor, előhalászik
  • előás, kiás, kiváj, kihantol
  • (bizalmas): előkerít, felkutat

foglár

főnév
  • börtönőr, fogházőr, foglár, fogdmeg (régies), fegyőr, profosz (régies), kulcsár (régies), tömlöctartó (régies), porkoláb (régies), poroszló (régies), börtönész (tájnyelvi), smasszer (szleng), cikler (szleng), varjú (szleng), bakter (szleng)

glóbusz

főnév
  • Föld, földgolyó, földgömb, földkerekség, földteke, sárgolyó, sárteke
  • gomb, golyó

oldalvonal

főnév
  • partvonal, taccsvonal (bizalmas)

egyenrangú

melléknév
  • egyenjogú, egyenértékű, egyenlő, azonos, egybeeső, egyforma, megfelelő, magafajta, hasonszőrű

düh

főnév
  • dühöngés, harag, indulat, égedelem (régies), méreg, őrjöngés, bőszültség, tombolás, furor (idegen), dühödtség, pulykaméreg, méltatlankodás, felháborodás, felindulás, bosszúság, feldúltság, pipa (szleng)
  • vágy, hév, szenvedély, túlfűtöttség

autogejzer, autogejz

főnév
  • vízmelegítő, melegvíz-szolgáltató készülék (szaknyelvi), bojler

elbájol

ige
  • elvarázsol, megbabonáz, megigéz, elbűvöl, megragad, megejt, lenyűgöz, lebilincsel, elkápráztat, elragad, megboszorkányoz

grabanc

főnév
  • haj, üstök (régies)

hajtás2

főnév
  • ránc, redő, gyűrődés, szegély

kamat

főnév
  • százalék, percent (régies), interes (régies), haszonpénz (régies)

huncut I.

melléknév
  • csalafinta, furfangos, ravasz, alattomos, sunyi, dörzsölt (bizalmas), trükkös (bizalmas), cudri (tájnyelvi), góbé (tájnyelvi) Sz: szeme sem áll jóra
  • hamis, hamiskás, pajkos, játszi, mókás, bohókás
  • engedetlen, csintalan, rakoncátlan
  • pajzán, dévaj (választékos), kacér

formális

melléknév
  • alaki, formai, forma szerinti, külsődleges, névleges, lényegtelen
  • megszabott, szabályos, előírásos, konvencionális
  • rideg, hideg, fagyos, hűvös, udvariaskodó, kimért
  • szertartásos
  • (régies): nyilvánvaló, valóságos, szemmel látható
  • félreérthetetlen

fertilizál

ige
  • megtermékenyít
  • megművel, termékennyé tesz

gall

melléknév, főnév
  • francia, gallus, gál (régies), csigaevő (pejoratív)

hozzáértés

főnév
  • szakismeret, szakértelem, avatottság, kompetencia (szaknyelvi), tudás, felkészültség, jártasság, gyakorlottság, ügyesség, készség, rátermettség

fővádlott

főnév
  • főbűnös

fárasztó

melléknév
  • fáradságos, kimerítő, idegfeszítő, hajszás, idegőrlő, megerőltető, gyötrelmes, verejtékes, kemény, vesződséges, nehéz, izzasztó, keserves, zsibbasztó, strapás (bizalmas), körömszakasztó (régies), döglesztő (durva)
  • (pejoratív): unalmas, egyhangú, nyűgös, bosszantó, idegesítő

gennyes

melléknév
  • gennyező, gennyedő, gennyedt, váladékos, váladékozó, meggyűlt, gyulladásos, kelevényes, fertőzött, purulens (idegen), szeptikus (szaknyelvi), fekélyes, túros (tájnyelvi), eves (tájnyelvi), enyekes (tájnyelvi), gyülevész (tájnyelvi)
  • (szleng): visszataszító, utálatos, undorító, genyus (durva), lepra (durva), tetű
  • rossz, silány, ócska, vacak, tropa (szleng)

hullámtörő

főnév
  • hullámgát, móló