foglár szinonimái

főnév
  • börtönőr, fogházőr, foglár, fogdmeg (régies), fegyőr, profosz (régies), kulcsár (régies), tömlöctartó (régies), porkoláb (régies), poroszló (régies), börtönész (tájnyelvi), smasszer (szleng), cikler (szleng), varjú (szleng), bakter (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyomtat

ige
  • nyom
  • sajtol, présel
  • (tájnyelvi): csépel

hajlamos

melléknév
  • hajlandó, hajlik (valamire), kész, kapható (valamire), alkalmas, képes
  • fogékony
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a foglár szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fennforog

ige
  • fennáll, megvan, létezik, működik, tart

evégett

határozószó
  • evégből, ezért, evégre
  • emiatt, ez okból

értékes

melléknév
  • sokat érő, nagy értékű, patinás, becses, nagybecsű, drága, drágalátos (régies), felbecsülhetetlen, megfizethetetlen, fejedelmi (ajándék), preciózus (régies), fényűző
  • tartalmas, kiváló, kitűnő, nagyszerű, színvonalas, nívós (bizalmas), rangos, komoly, fajsúlyos, örökbecsű (választékos)(tájnyelvi)
  • (régies): vagyonos, birtokos, jószágos

elmenetel

főnév
  • elmenés, elvonulás, távozás, elutazás

findzsa

főnév
  • csésze, kávéscsésze, bögre

gazság

főnév
  • gonoszság, rosszaság, hitványság, silányság, romlottság, aljasság, bitangság, gaztett, gazemberség, galádság, huliganizmus, alávalóság, istentelenség, perfídia (régies), imposztúra (idegen), cink (régies)
  • (tájnyelvi): bozót

odakinn

határozószó
  • kinn, kint, odaki (régies), ott kint
  • külföldön(bizalmas)

édesburgonya

főnév
  • batáta

döng

ige
  • pufog, dübörög, kong, hupog (tájnyelvi)
  • dong, zümmög, döngicsél, zúg, búg

átlagos

melléknév
  • átlag, közepes, középszerű, szokványos, szokásos, mindennapi, hétköznapi, mindennapos, mezei, megszokott, sablonos, sematikus, tucat, elcsépelt, banális, semmitmondó, elkoptatott, szürke, egyszerű, rendes, normális, közönséges, semleges

együttes II.

főnév
  • csoport, csapat, team (idegen), közösség, kör, egylet, társaság, érdekszövetség, gárda (választékos), garnitúra (bizalmas), klikk (pejoratív), klub, kollektíva, brigád
  • társulat, énekkar, zenekar, kórus, ensemble (idegen), színtársulat, tánccsoport, táncegyüttes
  • komplé (idegen), ruha-összeállítás, kosztüm

gócpont

főnév
  • központ, centrum, empórium (idegen), góc
  • csomópont, útkeresztezés

haditörvényszék

főnév
  • hadbíróság, katonai bíróság, katonai törvényszék

joviális

melléknév
  • derűs, jókedvű, vidám, nyájas, szíves, szívélyes, fidélis (régies)

hosszadalmas, hossza

melléknév
  • nyújtott, hosszan tartó, elhúzódó, maradandó, idült
  • terebentyős (tájnyelvi)
  • terjengős, vég nélküli, tartalmatlan, érdektelen, szószaporító, szószátyár, elnyújtott, zavaros, locsogó, nehézkes, körülményes, vontatott, embert próbáló, véget nem érő Sz: se vége, se hossza

fogpiszkáló

főnév
  • fogvájó, fogfa (tájnyelvi)

felvidít, fölvidít

ige
  • felderít, jókedvre derít, jókedvre hangol, megnevettet, felhangol, feldob (bizalmas), felstimmol (bizalmas), felvidámít (régies) Sz: mosolyt csal az arcára

fuvarlevél

főnév
  • szállítólevél, menetlevél

holdtölte

főnév
  • telihold, telehold

forgatókar

főnév
  • forgattyú, tekerő, pörgettyű, kurbli (bizalmas)

fa

főnév
  • élőfa, csemete, facsemete, fácska, sudár (régies)
  • karácsonyfa, májusfa
  • faanyag, faáru, deszka, lignin (szaknyelvi), lignum (szaknyelvi)
  • tűzifa, tüzelőfa
  • fadarab, bot, pálca, karó, celőke (tájnyelvi)
  • (szleng): egyes, elégtelen, karó (bizalmas), cuka (bizalmas), pejkó (tréfás), tök (szleng), dákó (szleng), dugó (szleng), fúró (szleng), horog (szleng), kampó (szleng), gerenda (szleng)

gádor

főnév
  • bejárat, előtér (pincéhez, padláshoz)
  • folyosó, tornác

horkol

ige
  • hortyog, durmol, fűrészel (bizalmas), húzza a lóbőrt (bizalmas), horpitál (tájnyelvi), horsol (tájnyelvi), hörtyög (tájnyelvi), szuszog
  • alszik Sz: húzza a vargákat a fagyon; szurkozza a vargacérnát; úgy alszik, mintha ökörbőrt húznának a fagyon