előkapar szinonimái

ige
  • előszed, kiszed, előkotor, előhalászik
  • előás, kiás, kiváj, kihantol
  • (bizalmas): előkerít, felkutat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szétoszlik

ige
  • széjjeloszlik, feloszlik, eloszlik, szétszóródik, széjjelszóródik, elszállingózik, szétrebben, szétmegy, szétszéled, elszéled
  • eltűnik, elmúlik, szétfoszlik, szertefoszlik
  • felszáll

örökletes

melléknév
  • örökölhető, átöröklődő, öröklött, örökölt, veleszületett, genetikus, családi
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előkapar szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eljárás

főnév
  • bánásmód, intézkedés, ténykedés, cselekvés, közbelépés, beavatkozás, akció, tett, megoldás
  • mód, módszer, művelet, algoritmus (szaknyelvi), szertartás, technika, technológia, know-how (idegen), procedúra, taktika, stratégia, szisztéma
  • nyomozás, vizsgálat

disszidens

főnév
  • disszidált, emigráns (idegen), külföldre szakadt hazánkfia, idegenbe szakadt hazánkfia
  • szakadár
  • menekült

delel

ige
  • ebédel, sziesztázik (bizalmas), pihen, nyugszik
  • (égitest) kulminál (szaknyelvi)

célzat

főnév
  • szándék, cél
  • (régies): utalás, sejtetés, példálózás

elmenetel

főnév
  • elmenés, elvonulás, távozás, elutazás

epe

főnév
  • epeváladék, sár (régies)
  • epehólyag
  • (tájnyelvi): bosszúság, harag, indulat, méreg

meghajlít

ige
  • meggörbít, elgörbít, meghajt (tájnyelvi), lehajlít, elhajlít, deformál, görbeszt (tájnyelvi), begörbít, homorít, megdönt, előrehajlít

beszajkóz

ige
  • bemagol, emlékezetébe vés, bevés, memorizál, betanul, megtanul, beverkliz (bizalmas), bevág (bizalmas), bebifláz (bizalmas), benyal (szleng), beseggel (durva), beemléz (régies)

belterület

főnév
  • belváros, városközpont, centrum

bír

ige
  • elbír, megbír
  • (bírja magát): jó erőben van, erős
  • elvisel, eltűr, kibír, kiáll, áll
  • (szleng): szeret, kedvel, tetszik (valakinek valami), csíp (szleng), komál (szleng), vonzódik (valakihez)
  • képes, tud, győz
  • (valakit valamire): rábír, rábeszél, rávesz, kényszerít, késztet, indít (valamire)
  • (régies): birtokol, birtokában van, van (valamije), rendelkezik (valamivel), bírlal (szaknyelvi)
  • (nyelvet): tud, ismer, beszél
  • (valakivel): féken tart, kordában tart

erjeszt

ige
  • fermentál (idegen), cefréz, cukrosít, kovászol

fedeztet

ige
  • pároztat, hágat, megtermékenyít
  • fizettet, biztosíttat (költségeket)

hagyományoz

ige
  • örökít, örökül hagy, testál (régies), hátrahagy, adományoz, átad, átszármaztat, átruház, juttat

forgó I.

melléknév
  • keringő, pörgő, forduló, forgatható, örvénylő, kavargó, gomolygó
  • (régies): forgandó

előkészítés

főnév
  • felkészítés, előkezelés, preparálás (idegen), előkészület, előtanulmány, szervezés, tervezés, kigondolás, kifőzés, begyakorlás, betanítás, szoktatás, edzés, korrepetálás, paukolás (bizalmas)

elhódít

ige
  • megszerez, elfoglal
  • megnyer, elcsábít, elszeret, lecsap a kezéről
  • kivív, elnyer

elválasztójel

főnév
  • kötőjel

fogyatékosság

főnév
  • hiányosság, elégtelenség, pontatlanság, negatívum
  • testi hiba, gyengeelméjűség, tökéletlenség, csökkent képesség, sérülés, defekt (régies), betegség, visszamaradottság, elégtelenség

elporlad

ige
  • elporlik, elhamvad, elpizled (tájnyelvi)
  • szétmállik, elkorhad

dosszié

főnév
  • iratgyűjtő, iratrendező, mappa, tok, irattartó, írómappa, levélrendező, levélgyűjtő, aktarendező, irattáska
  • aktacsomó, iratcsomó

eme

névmás
  • ez, emez, ezen, e

fordul

ige
  • perdül, penderedik
  • irányt vált, eltér
  • kanyarodik, kanyarul
  • (valaki, valami felé): irányul, terelődik
  • támad
  • (valakihez, valamihez): szól, beszél
  • folyamodik, föllebbez, kérést intéz
  • (valamilyenné): változik, alakul, válik