düh szinonimái

főnév
  • dühöngés, harag, indulat, égedelem (régies), méreg, őrjöngés, bőszültség, tombolás, furor (idegen), dühödtség, pulykaméreg, méltatlankodás, felháborodás, felindulás, bosszúság, feldúltság, pipa (szleng)
  • vágy, hév, szenvedély, túlfűtöttség

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

konfliktus

főnév
  • ellentét, nézetkülönbség, nézeteltérés, feszültség, összeugrás (bizalmas)
  • összeütközés, összecsapás, összetűzés, harc, küzdelem, ütközet, konfrontáció (idegen)
  • vita, perpatvar, összeszólalkozás, viszály, pörlekedés

zsémbel

ige
  • zsörtölődik, elégedetlenkedik, panaszkodik, siránkozik, kesereg, morog, dohog, dörmög, házsártoskodik, pattog, veszekszik, civakodik, perel, kárpál (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a düh szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

díjaz

ige
  • megfizet, dotál, honorál, premizál
  • jutalmaz, zsoldoz (régies)
  • (bizalmas): elismer, értékel, becsül

cégéres

melléknév
  • megjelölt, címeres, címkézett, cégjelzéses, márkás
  • hírhedt, hétpróbás, megrögzött, megcsontosodott, kötnivaló (tájnyelvi), kötöznivaló, javíthatatlan, notórius, bitang, megbélyegzett, akasztófára való
  • hitvány, becstelen

búcsúelőadás

főnév
  • búcsúfellépés, búcsúszereplés, búcsúkoncert, búcsúest, záróest

belterület

főnév
  • belváros, városközpont, centrum

döng

ige
  • pufog, dübörög, kong, hupog (tájnyelvi)
  • dong, zümmög, döngicsél, zúg, búg

elered

ige
  • kicsordul, csepereg, szemerkél, megered
  • (régies): elindul, útnak indul, útnak ered

lenéző

melléknév
  • lekicsinylő, lefitymáló, fölényes, fölényeskedő, fensőbbséges, leereszkedő, vállveregető, lekezelő, megvető, lebecsülő, lesajnáló (szleng)
  • kevély

átbújik

ige
  • keresztülbújik, átfurakszik
  • átkúszik, átcsúszik

áristom

főnév
  • börtön, fogház, fogda, tömlöc, zárka
  • sitt (szleng), kóter (régies), dutyi (bizalmas), karcer, cella, börtöncella, stekli (szleng), kalitka, kaszni (bizalmas), steka (szleng), áresz (szleng), hűvös (bizalmas), bála (szleng), kaptár (szleng)
  • szabadságvesztés, fogság, őrizet, letartóztatás

autópark

főnév
  • gépkocsipark, gépjárműpark

elhájasodik

ige
  • elhízik, pocakot ereszt, felszed (vhány kilót) (bizalmas)

elragadó

melléknév
  • bájoló, elbűvölő, elbájoló, magával ragadó, megragadó, megkapó, bájos, aranyos, szemrevaló, csinos, kedves, kellemes, nagyszerű, varázsos, bűvös, gyönyörű, igéző, imádandó, bűbájos, csábos, csábító, lebilincselő, észvesztő (bizalmas), megejtő, káprázatos, lenyűgöző, ellenállhatatlan

fotel

főnév
  • karosszék, párnásszék, fotőj (régies)

fejvesztett

melléknév
  • fejetlen, kapkodó, megzavarodott, rémült, eszeveszett, szétszórt, meggondolatlan

dűlőút

főnév
  • szekérút, földút, gyepút, marhahajtó út (tájnyelvi), kabalaút (tájnyelvi), lénia (régies)

dia

főnév
  • diapozitív, diakép, állókép

éktelen

melléknév
  • (régies, választékos): dísztelen, díszítetlen
  • rút, csúnya, ronda, pocsék, ocsmány, rusnya, undok, formátlan, idomtalan, eltorzult, förtelmes
  • rendkívüli, rettenetes, borzasztó, szörnyű, rémes, hallatlan, határtalan, monstruózus (idegen), skandalózus (régies)
  • (régies): puszta, kietlen, vadon

fázis

főnév
  • szakasz, időszak, ciklus, korszak, intervallum, periódus
  • állapot, stádium, etap, mozzanat, fok
  • (szaknyelvi): vezetékág, (elektromos) ág

egybeolvad

ige
  • összeforr, összeolvad, összefolyik, összemosódik, összekeveredik, összevegyül, egyesül, összekapcsolódik, összeáll, összevonódik, összenő, összetapad, összetömörül, hozzátapad, hozzáragad, egybeömlik, beletorkollik
  • összeszövetkezik, fuzionál, összefog, egyesül, társul

cikázik

ige
  • (fény, villám): villódzik, villog, felvillan
  • (gondolat): csapong, repdes, szálldos, kalandozik

elcsendesedik

ige
  • elhallgat, elhalkul, elnémul, elcsendesül
  • elcsitul, elül, lecsillapodik, csillapul, eláll, elpihen

fejkendő

főnév
  • kendő, fejrevaló, fityula (szaknyelvi), fédel (tájnyelvi), fidel (tájnyelvi)