huncut I. szinonimái

melléknév
  • csalafinta, furfangos, ravasz, alattomos, sunyi, dörzsölt (bizalmas), trükkös (bizalmas), cudri (tájnyelvi), góbé (tájnyelvi) Sz: szeme sem áll jóra
  • hamis, hamiskás, pajkos, játszi, mókás, bohókás
  • engedetlen, csintalan, rakoncátlan
  • pajzán, dévaj (választékos), kacér

huncut II. szinonimái

főnév
  • kópé, lator, selma (régies), gézengúz, kujon (bizalmas), csirkefogó, himpellér

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyászbeszéd

főnév
  • búcsúztató, búcsúbeszéd, halotti beszéd, sírbeszéd, emlékbeszéd, nekrológ, parentáció

esély

főnév
  • lehetőség, alkalom, sansz (bizalmas), kilátás, perspektíva, ziccer (bizalmas), dobás (szleng)
  • eshetőség, valószínűség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a huncut szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hiu

főnév
  • (tájnyelvi): padlás, szénapadlás
  • (tájnyelvi): füstfogó (tűzhelyé)

háborúellenes

melléknév
  • pacifista, békebarát (választékos), békepárti

gyeplabda

főnév
  • gyephoki, hoki

forgó I.

melléknév
  • keringő, pörgő, forduló, forgatható, örvénylő, kavargó, gomolygó
  • (régies): forgandó

hosszadalmas, hossza

melléknév
  • nyújtott, hosszan tartó, elhúzódó, maradandó, idült
  • terebentyős (tájnyelvi)
  • terjengős, vég nélküli, tartalmatlan, érdektelen, szószaporító, szószátyár, elnyújtott, zavaros, locsogó, nehézkes, körülményes, vontatott, embert próbáló, véget nem érő Sz: se vége, se hossza

irónia

főnév
  • gúny, gúnyolódás, lekicsinylés, csipkelődés, csúfolódás, ingerkedés, él

retesz

főnév
  • tolózár, tolóka, kallantyú, zár, rigli (bizalmas), csukó (tájnyelvi), závár (régies), ajtószegező (régies)

felfal, fölfal

ige
  • megeszik, bekebelez, elnyel, bekap, elemészt, elpusztít, felzabál, belakmározik, magába töm, bekajál (szleng), eltüntet, bepofáz (szleng), burkol (szleng), bepallóz (tájnyelvi), bebegyel (tájnyelvi), bevedel (tájnyelvi), felhalámol (tájnyelvi), fellabétol (tájnyelvi)

fejvesztett

melléknév
  • fejetlen, kapkodó, megzavarodott, rémült, eszeveszett, szétszórt, meggondolatlan

csónakverseny

főnév
  • evezőverseny, regatta (szaknyelvi)

felőröl, fölőröl

ige
  • szétmorzsol, szétzúz, porít, felaprít, szemcséz
  • fogyaszt, soványít, emészt, meggyötör, kimerít, megkínoz, tönkretesz
  • megsemmisít, elpusztít, felemészt

izgató

melléknév
  • serkentő, stimuláló, pezsdítő, ingerlő
  • erotikus, szexi, csiklandós, kihívó
  • érdekes, idegfeszítő, szenzációs (bizalmas), mozgalmas
  • nyugtalanító, zavaró, felzaklató, felkavaró, hajmeresztő, elképesztő
  • lázító, felbujtó, feltüzelő

kapocs

főnév
  • csat, boglár (régies), kösöntyű (régies), fibula (szaknyelvi), agraffe (idegen)
  • összefüggés, kapcsolat, viszony
  • híd
  • kötőtag, kötelék, kopula (idegen), nexus

kulcscsont

főnév
  • vállperec, vállcsont, clavicula (idegen)

kisebbít

ige
  • csökkent, mérsékel, csillapít, tompít, enyhít, gyengít, elvesz erejéből, kevesbít, csonkít, csorbít, apaszt, fékez, leszállít, leértékel, rövidít, lefokoz, korlátoz (hatáskört), megnyirbál, redukál, degradál (idegen), diminuál (idegen)
  • (tájnyelvi): becsmérel, ócsárol, rempel (régies), dehonesztál (idegen), gyaláz

hurcolkodik

ige
  • cipekedik, vonszolkodik (régies), cühekedik (tájnyelvi)
  • költözik, költözködik, hordozkodik (tájnyelvi)

hírnök

főnév
  • hírmondó, hírvivő, hírhozó, követ, küldönc, futár (régies), kengyelfutó (régies), üzenetvivő, kifutó, herold (régies), kurír (régies)

incselkedik

ige
  • (valakivel): dévajkodik, enyeleg, kacérkodik, kokettál, cicázik, évődik, bolondozik, élcelődik, pajzánkodik, böllenkedik (tájnyelvi), kacérozik (tájnyelvi)
  • kötődik, gonoszkodik, huncutkodik, ugrat, heccel, ingerel, bosszant

kinyilatkoztatás

főnév
  • kijelentés, kihirdetés, közhírré tétel, kinyilvánítás, leleplezés, feltárás, felfedés, reveláció (idegen), megvilágítás, kifejtés, elmondás

ideiglenes

melléknév
  • átmeneti, provizórikus (idegen), időleges, időszaki, múló, ad hoc (idegen), alkalmi, interim (régies), mulandó, efemer (idegen), futó, kérészéletű, rögtönzött, hevenyészett

hajdú

főnév
  • poroszló (régies), darabont, bakancsos (régies), csatlós
  • palotás (régies), tisztiszolga, törvényszolga, hivatalszolga, ordonánc (régies)

intés

főnév
  • figyelmeztetés, intelem, dorgálás, leteremtés, szidás, feddés, rendreutasítás, megrovás, szemrehányás, pirongatás, rosszallás, letolás (bizalmas), fejmosás (bizalmas), prédikáció (bizalmas), lelkifröccs (bizalmas)
  • hívás, jeladás, sürgetés, biztatás, jel, jelzés, buzdítás, felszólítás

kiró

ige
  • kiszab, kimér, kijelöl, kivet, megszab, megállapít, elrendel, előír
  • (tájnyelvi): kimetsz, kirovátkol