felüljáró, fölüljáró szinonimái

főnév
  • átjáró, völgyhíd, viadukt, áthidalás
  • (szleng): elöljáró, parancsnok, fejes (szleng), góré (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rabszolgaság

főnév
  • rabszolgasors, szolgaság, szolgasors
  • rabszolgarendszer, rabszolgatartás
  • elnyomás, leigázottság, elnyomatás, rabság, rabiga (választékos), kiszolgáltatottság, iga

tiszavirág-életű

melléknév
  • múló, tűnő, mulandó, átmeneti, tünékeny, röpke, futó, efemer (idegen), kérészéletű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felüljáró, fölüljáró szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feljegyzés, följegyz

főnév
  • szöveg, jegyzet, irat, írás, jegyzék, emlékeztető, pro memoria (idegen), memó (bizalmas), észrevétel, jelentés, beszámoló, akta, jegyzőkönyv, nyilvántartás, beadvány, felrovás (régies), följelelés (régies), rovátos (régies), annotáció (szaknyelvi), notícia (idegen), regisztrátum (szaknyelvi)
  • napló, emlékirat, memorandum (idegen), memoár (választékos), diárium (régies)

epikus

melléknév
  • elbeszélő, epikai

elvállal

ige
  • vállalkozik (valamire), magára vállal, magára vesz, vállára vesz (választékos), átvállal, felvállal, elfogad, beleegyezik(valami alól)

életmód

főnév
  • életforma, életstílus, életvitel, életmenet, életvezetés, életrend

felségjelzés

főnév
  • felségjel, felségjelvény, ismertetőjel

főhatalom

főnév
  • felsőbbség, fönnhatóság (régies), szupremácia (szaknyelvi), vezető szerep, vezérszerep, ellenőrzés, irányítás, autoritás (idegen), hegemónia

norma

főnév
  • szabály, szabvány, minta, előírás, elvárás, mérce, mérték, követelmény, irányelv

dicsőség

főnév
  • dics (régies), glória, dicsfény, dicssugár (régies), babér, pálma, hírnév, elismerés

dárda

főnév
  • lándzsa, kopja, dzsida, pika, gerely, szálfa, kelevéz, nyárs (régies)
  • (gyümölcsfákon): termővessző
  • (szleng): hímvessző, fütykös (bizalmas), fütyi (bizalmas)

ár2

főnév
  • áradat, vízáradat, áradás, árhullám, áramlat, özönvíz, vízözön, özön, árvíz, tengerár, sodor (régies)

drágalátos

melléknév
  • (régies): kedves, szeretett, drága, szeretetre méltó
  • dédelgetett, elkényeztetett
  • (pejoratív): haszontalan, gaz, hitvány, semmirekellő, alávaló

funkcionál

ige
  • működik, üzemel, dolgozik, tevékenykedik, ügyködik

gumibot

főnév
  • jelzőbot, belügyi kolbász (tréfás), népnevelő (tréfás), rendőrkolbász (tréfás), suhi (szleng), szalámi (szleng)

iszonyú

melléknév
  • iszonyatos, iszonytató (régies), szörnyű, borzalmas, borzasztó, dermesztő, hajmeresztő, vérfagylaló, vérfagyasztó, irtózatos, irtóztató, rettenetes, rémes, félelmetes, ádáz, kegyetlen
  • ocsmány, förtelmes, undorító, undok, utálatos, visszataszító
  • rendkívüli, szokatlan, hatalmas

hétalvó

főnév
  • álomszuszék, mormota, hétlusta

felvált, fölvált

ige
  • helyettesít, kicserél, felcserél, levált, örökébe lép, helyébe lép
  • követ, rákövetkezik
  • (pénzt) vált

félhivatalos

melléknév
  • meg nem erősített, bizalmas, officiózus (idegen)

foghús

főnév
  • fogíny, íny

hegyi

melléknév
  • hegyvidéki, montán (idegen), alpesi, havasi

fércel

ige
  • összeölt, aggat (tájnyelvi), összeaggat (tájnyelvi), áglál (tájnyelvi), baggat (tájnyelvi)

erélytelen

melléknév
  • határozatlan, bizonytalan, bizonytalankodó, habozó, gyenge, gyengekezű, teddide-teddoda, engedékeny, lagymatag, erőtlen, lágy, lanyha, tehetetlen, pipogya, gyámoltalan, jámbor, bátortalan, tutyimutyi, nyimnyám Sz: lágy, mint a tészta

fonoda

főnév
  • fonó, fonalgyár, fonóműhely

hepp

főnév
  • hóbort, rögeszme, vesszőparipa, dili, mánia, szeszély