erélytelen szinonimái

melléknév
  • határozatlan, bizonytalan, bizonytalankodó, habozó, gyenge, gyengekezű, teddide-teddoda, engedékeny, lagymatag, erőtlen, lágy, lanyha, tehetetlen, pipogya, gyámoltalan, jámbor, bátortalan, tutyimutyi, nyimnyám Sz: lágy, mint a tészta

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zsúp

főnév
  • zsupp (tájnyelvi), fedélszalma, szalmaköteg, baba (tájnyelvi)

demizson

főnév
  • fonatos üveg, kosárüveg, szalmásbutykos (bizalmas), butykos (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a erélytelen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elvadul

ige
  • eldurvul, elzüllik, elszilajodik (régies), elkanászodik, elfajul
  • (növény): elburjánzik

elbiggyeszt

ige
  • (ajkat, szájat): elhúz, félrehúz

egyházmegye

főnév
  • püspökség, egyházkerület, egyházkör (régies), érsekség

csökevényes

melléknév
  • visszamaradt, visszafejlődött, fejletlen, elsatnyult, csenevész, csökött (tájnyelvi), tökéletlen, kezdetleges, csünt (tájnyelvi), csuta (tájnyelvi)

engedményes

melléknév, főnév
  • kedvezményes, akciós, leértékelt, diszkont, kiárusított
  • kedvezményezett, cesszionárius (idegen), koncesszionált (idegen)

fecskendő

főnév
  • injekciós tű, injektor (idegen), csöklendő (tájnyelvi), fecske (szleng), csúzli (szleng), eszköz, fegyver (szleng), kendő (szleng), művzser (szleng), pisztoly (szleng), puska (szleng), revolver (szleng)
  • locsoló, spricni (bizalmas)

melenget

ige
  • melegít, hevít, forral
  • (gondolatot, érzést): forgat, ápol, dajkál, dédelget (bizalmas), érlel, táplál

bricsesz

főnév
  • lovaglónadrág
  • térdnadrág, sportnadrág

bor

főnév
  • borital, borocska, szőlőnedű, a hegy leve, gondűző, búkergető, búfelejtő, hordótöltelék, erszénypusztító (tréfás), tütü (bizalmas), lőre (tájnyelvi), vinkó, vinum (idegen), acsari (tájnyelvi), csiger (tájnyelvi), csavirga (tájnyelvi), borcsa (tájnyelvi), lotty (tájnyelvi), fickó (tájnyelvi), borika (tájnyelvi), kotulé (tréfás), csövidinka (tréfás)

cégjelzés

főnév
  • márka, gyári jel, védjegy, bélyeg

felakaszt, fölakaszt

ige
  • felfüggeszt, fellógat, biggyeszt, bigyerít (régies), eltesz, felrak
  • feltűz
  • felköt, kivégez Sz: a vármegye temette el; a pénteki kolbász megakad a torkán; csak el nem kerülheti a szálfát; ég és föld között lakik; egy poltúrán vették nyakravalóját; elszalad a nyúl a lába alatt; eltemetik szemfedél nélkül; felemelik a polcra; felfűzik, mint a kopót; felhágott a lépcsőn, de le nem jöhetett; felkötik a búfelejtőre; felmagasztalják az ég felé; felviszik a fellegvárba; főbíró prédikál a temetésén; fogasra akad; hóhér falatja lett; hosszabb lett, mint azelőtt volt; hosszú betűt csinálnak belőle; hurokra akad a torka; kiteszik a szellőre; kivitték száradni az akasztófára; kivitték, de a fán felejtették; lajtorján megy a sírba; létrán megy a másvilágra; más köti fel neki a nyakravalót; megette a hóhér; megfúlt a hóhér madzagján; megterhelte a fát; nem éri a lába a földet; olyan magasra emelik, hogy el sem érhetni; összeadja a hóhér a köteles lányával; ország-világ láttára felmagasztalják; szél hányogatja a cserfán; szél fújja a talpát; vezetni kell a sírba

felújul, fölújul

ige
  • felelevenedik, feléled, feltámad
  • (választékos): megújhodik, megújul

hegyez

ige
  • farag, spiccel (szaknyelvi), hegyesít, köszörül

görcsöl

ige
  • (tájnyelvi): csomóz, köt
  • csikar, görcsözik (tájnyelvi)

eretnek

melléknév
  • szakadár, hitehagyó, elhajló, heretikus (idegen), heterodox (idegen), schizmatikus (idegen)

eltompultság

főnév
  • fásultság, közömbösség, érdektelenség, érzéketlenség, apátia, egykedvűség, életuntság

ezrelék

számnév
  • ezredrész, per mille (idegen)

glória

főnév
  • dicsfény, fénykoszorú, fénykör, sugárkorona, nimbusz, aureola (szaknyelvi)
  • dicsőség

érzékelhető

melléknév
  • észlelhető, érezhető, megfigyelhető, kézzelfogható, konkrét, tapintható, szemmel látható, szembetűnő, észrevehető, felfogható, kivehető

elégséges II.

főnév
  • kettes

falusi

melléknév
  • vidéki, községi, falulakó, falubeli, paraszti, nagy csizmás (régies)
  • mezei, rurális (idegen)
  • (pejoratív): műveletlen, iskolázatlan, bárdolatlan, faragatlan, nyers, együgyű, egyszerű, mucsai (durva), bugris, böszme (tájnyelvi)

gömb

főnév
  • golyó, golyóbis (régies), teke, glóbusz (régies), szféra (régies)
  • galacsin, labdacs (régies)