funkcionál szinonimái

ige
  • működik, üzemel, dolgozik, tevékenykedik, ügyködik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hímez-hámoz

ige
  • kertel, köntörfalaz, elhomályosít, mellébeszél, csűri-csavarja a dolgot, ötöl-hatol, kibújik a válasz alól, hümmög-hámmog (tájnyelvi) Sz: kerülgeti, mint macska a forró kását
  • húzódozik, el-elmaradozik, kelletlenül csinál, hámfázik (tájnyelvi)

kezdeményezés

főnév
  • indítványozás, indítvány, szorgalmazás, javaslat, iniciatíva (idegen), kísérlet, próbálkozás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a funkcionál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fogódzkodik, fogózko

ige
  • fogódzik, fogózik, kapaszkodik, csimpaszkodik (bizalmas), fogantozik (tájnyelvi)

fehér II.

főnév
  • európai, sápadtarcú (szleng)

fagott

főnév
  • búgósíp

elsőrendű

melléknév
  • elsőrangú, kiváló, jeles, első osztályú, kitűnő, osztályon felüli, remek, pompás, remekbe készült, klasszikus, mintaszerű, példaszerű, tökéletes, utolérhetetlen, páratlan, kifogástalan, csodálatos, bámulatos, kimagasló, válogatott, kiemelkedő, briliáns, pazar, példás, fantasztikus, tüneményes, mesés, mesébe illő, minden képzeletet felülmúló, híres-neves, felséges, fenséges, egyedülálló, példátlan, extra, príma, eminens

föl2

főnév
  • (ételen): hártya, bőr
  • java, legjava, színe

gurít

ige
  • görget, gördít, hengerít, henterget, hengerget, gurgat (tájnyelvi), hemperít (tájnyelvi)
  • (szleng): hazudik, füllent, tódít, etet (szleng), hamukál (szleng), hantál (szleng), hantázik (szleng), linkel (szleng), lódít
  • (szleng): udvarol

oszmán

melléknév, főnév
  • oszmán-török, török, oszmánli (régies), ozmán (régies)

él1

ige
  • életben van, van, egzisztál (idegen), létezik, éldegél, élődik (tájnyelvi), tengődik
  • átél, megél, eltölt
  • (valamiből): fenntartja magát
  • (valamiből): táplálkozik (valamivel), fogyaszt (valamit)
  • (valamivel): felhasznál, kihasznál, megragad
  • lakik, lakozik (választékos)
  • fennmarad, megmarad, megőrződik
  • használatos, járatos, járja

egyetemes

melléknév
  • egyetemleges, általános, többcélú, univerzális, generális, átfogó, teljes, összes, egész, totális, tágas, kiterjedt, világméretű, ökumenikus, poli- (idegen), uni- (idegen), nemzetközi, közös, köz-, széles körű, enciklopédikus (tudás)

bankett

főnév
  • díszvacsora, díszebéd, társasvacsora (régies), társasebéd (régies), lakoma, díszlakoma (régies), estély, fogadás, közebéd (régies), ünneplakoma (régies)

életmű

főnév
  • munkásság, oeuvre (idegen), pályakör (régies)

gyerekkocsi, gyermek

főnév
  • babakocsi, mélykocsi, sportkocsi, kulikocsi, tolóka (tájnyelvi)

hangversenyterem

főnév
  • koncertterem, zenecsarnok

kártol

ige
  • fellazít, bont
  • fésül, tisztogat, gerebenez, héhel (tájnyelvi, régies)
  • gyarat (tájnyelvi)

igásállat

főnév
  • igavonó állat, igavonó barom, igásbarom

furfang

főnév
  • lelemény, ravaszság, ravaszkodás, csalafintaság, góbéság, agyafúrtság, mesterkedés, ördöngösség, ügyeskedés, huncutság, fondorlat, ármány (választékos), rafináltság, fortély, trükk, csel, cselfogás, csíny, ötlet, fifika (bizalmas), finesz (szleng), fakció (tájnyelvi)

fogalom

főnév
  • eszme, gondolat, idea, absztrakció (szaknyelvi), isme (régies)
  • tudás, ismeret, elgondolás, sejtelem, sejtés, elképzelés, képzet, feltevés, dunszt (szleng)

gitározik

ige
  • penget

icipici

melléknév
  • piciny, picike, picuri, picinkó, parányi, pirinyó, csöppnyi, pöttöm, incifinci, pindurka, pinduri, mini (bizalmas), apró, apró-cseprő, apróka, aprócska, kicsi, kicsike, kisded, szikrányi, mákszemnyi, liliputi

fűt

ige
  • melegít, hevít, forrósít
  • tüzel, tüzet rak
  • átmelegít, felhevít
  • lelkesít, hajt, ösztönöz

felakaszt, fölakaszt

ige
  • felfüggeszt, fellógat, biggyeszt, bigyerít (régies), eltesz, felrak
  • feltűz
  • felköt, kivégez Sz: a vármegye temette el; a pénteki kolbász megakad a torkán; csak el nem kerülheti a szálfát; ég és föld között lakik; egy poltúrán vették nyakravalóját; elszalad a nyúl a lába alatt; eltemetik szemfedél nélkül; felemelik a polcra; felfűzik, mint a kopót; felhágott a lépcsőn, de le nem jöhetett; felkötik a búfelejtőre; felmagasztalják az ég felé; felviszik a fellegvárba; főbíró prédikál a temetésén; fogasra akad; hóhér falatja lett; hosszabb lett, mint azelőtt volt; hosszú betűt csinálnak belőle; hurokra akad a torka; kiteszik a szellőre; kivitték száradni az akasztófára; kivitték, de a fán felejtették; lajtorján megy a sírba; létrán megy a másvilágra; más köti fel neki a nyakravalót; megette a hóhér; megfúlt a hóhér madzagján; megterhelte a fát; nem éri a lába a földet; olyan magasra emelik, hogy el sem érhetni; összeadja a hóhér a köteles lányával; ország-világ láttára felmagasztalják; szél hányogatja a cserfán; szél fújja a talpát; vezetni kell a sírba

göndörít

ige
  • bodorít, bodrosít, felbodroz, kondorít, hullámosít, becsavar, besüt, fodorít (régies), kisüt, dauerol, berak, ondolál (szaknyelvi), göndörget (tájnyelvi)

időnként, időközönké

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, esetenként, kivételesen, elvétve, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)