életmód szinonimái

főnév
  • életforma, életstílus, életvitel, életmenet, életvezetés, életrend

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

busa

melléknév
  • (fej, homlok): nagy, erős, széles
  • (haj, szemöldök): dús, sűrű, tömött, vastag
  • komor, haragos, keserű
  • (régies): önfejű, makacs, nyakas, konok
  • (hang): mély, vastag, öblös, telt

szurkapiszkál

ige
  • bosszant, idegesít, piszkál, heccel, ugraszt, macerál (bizalmas), csipkelődik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a életmód szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

együttműködés

főnév
  • kooperáció, kollaboráció (idegen), összefogás, összedolgozás, szövetkezés, szövetség, társulás, egyesülés, összeműködés (tájnyelvi), összjáték, megegyezés, egyetértés, szinergia (szaknyelvi), közreműködés, hozzájárulás, segítség, támogatás

csizmadia

főnév
  • csizmadiamester, varga, csiszka (tájnyelvi), cseszkó (tájnyelvi), csiszli (tájnyelvi), csiszlik (tájnyelvi), foltozóvarga, nyehó (tájnyelvi, tréfás), suszter, cipész

cselszövő

melléknév
  • bajkeverő, ármánykodó, fondorkodó, furfangos, alattomos, áskálódó, bujtogató, intrikus, praktikáló (régies), csaló, svindler (bizalmas), csempes (tájnyelvi)

boleró

főnév
  • (női) kabátka

elcsökevényesedik

ige
  • elsatnyul, degenerálódik (szaknyelvi), elkorcsosul, visszafejlődik, atrofizál (idegen), elhal

előrelép

ige
  • kilép, előremegy, előrehalad, előrenyomul, előbbre jut
  • halad, fejlődik, javul

maradi

melléknév
  • elmaradott, begyepesedett, megcsontosodott, megmerevedett, vaskalapos, konzervatív, korlátolt, reakciós, haladásellenes, retrográd (szaknyelvi), csáklyás (régies), ósdi (nézet), copfos (régies), ortodox, régi vágású, ódivatú, provinciális

beesett

melléknév
  • (arc): belapult, sovány, szikár, csontos, megviselt, nyúzott
  • (szem): karikás, mélyen ülő
  • (mell): lapos, horpadt

bántó

melléknév
  • kellemetlen, ízléstelen, fülsértő (hang), éles (hang), erős, vakító (fény), rikító (szín)
  • sértő, lealacsonyító, gúnyos, megalázó, kellemetlen, bosszantó, zavaró, visszataszító, visszatetsző, pimasz, udvariatlan, faragatlan, goromba, barátságtalan, maró, fullánkos (megjegyzés)

belélegzés

főnév
  • belégzés, beszívás, inhalálás (szaknyelvi), inspiráció (szaknyelvi)(szaknyelvi)

elsőrendű

melléknév
  • elsőrangú, kiváló, jeles, első osztályú, kitűnő, osztályon felüli, remek, pompás, remekbe készült, klasszikus, mintaszerű, példaszerű, tökéletes, utolérhetetlen, páratlan, kifogástalan, csodálatos, bámulatos, kimagasló, válogatott, kiemelkedő, briliáns, pazar, példás, fantasztikus, tüneményes, mesés, mesébe illő, minden képzeletet felülmúló, híres-neves, felséges, fenséges, egyedülálló, példátlan, extra, príma, eminens

érsek

főnév
  • főpüspök, archiepiscopus (idegen)
  • hercegprímás (régies), prímás, érsekprímás (régies)

gömb

főnév
  • golyó, golyóbis (régies), teke, glóbusz (régies), szféra (régies)
  • galacsin, labdacs (régies)

felülmúl, fölülmúl

ige
  • lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas), legyőz, megelőz, megszégyenít (választékos), túltesz (valakin), túlszárnyal, túlragyog, elhomályosít, elhalványít, überol (szleng)
  • meghalad, túlhalad

élettárs

főnév
  • házastárs, élete párja, partner

egyoldalú

melléknév
  • féloldali, egyoldalas, aszimmetrikus, unilaterális (idegen), egyenlőtlen, egyenetlen, viszonzatlan, visszhangtalan
  • szűk, beszűkült, elfogult, szubjektív, részrehajló, parciális (idegen)
  • egysíkú, egyhangú, unalmas

elmegy

ige
  • (valamerre): eltávozik, távozik, odébbáll, elvonul, továbbáll, elvitorlázik, elutazik, elsétál, elmarsol (régies), elkotródik, elsomfordál, elsompolyog, elillan, elpályázik (szleng), eldzsal (szleng), kiteszi a lábát, elsiet, eltakarodik, kereket old, ellép, meglép (bizalmas), megpattan (szleng), lelécel (szleng), lekopik (szleng), elhúz (szleng), eltűz (szleng), dobbant (szleng), lelép (szleng), elszelel, elpárolog (szleng)
  • útra kel, útnak indul, útnak ered Sz: veszi a kalapját; hűlt helye támad; szedi a sátorfáját; a távozás hímes mezejére lép; elhúzza a csíkot; elhúzza a szennyest; angolosan távozik
  • odadugja a képét; odatolja a képét
  • (valaminek): beáll, elszegődik, elszerződik, bevonul, felcsap
  • (választékos): meghal, elhuny, elhalálozik, elköltözik, eltávozik az élők sorából
  • elmúlik, eltelik, elfogy, elszalad, tovatűnik, elhalad
  • (szleng): elélvez, kielégül
  • elfogadható, tűrhető, megjárja, jó, kielégítő, elcsúszik

felsülés, fölsülés

főnév
  • kudarc, szégyen, megszégyenülés, csalódás, bukás, balsiker, vereség, blama (idegen), blamázs, baklövés, baki (bizalmas), leégés (bizalmas), csőd, fiaskó, égés (szleng), szívás (szleng), lebőgés (szleng)

elhasznál

ige
  • elfogyaszt, feldolgoz, elkölt, felél, kimerít(bizalmas)
  • elkoptat, elnyű, elhord, elvisel, elrongyol (régies)

csökevényes

melléknév
  • visszamaradt, visszafejlődött, fejletlen, elsatnyult, csenevész, csökött (tájnyelvi), tökéletlen, kezdetleges, csünt (tájnyelvi), csuta (tájnyelvi)

előbújik

ige
  • kibújik, előjön, kimászik
  • (égitest): előtűnik, feltűnik, feltetszik (régies)
  • (tojásból): kikel
  • előbukkan, napfényre kerül, napvilágra kerül, kiderül

feltüntet, föltüntet

ige
  • felír, kiír, megad, közöl, jelez
  • részletez, felsorol
  • (valamilyennek): ábrázol, mutat, beállít, megrajzol, kikiált, minősít, nyilvánít, felharangoz (tájnyelvi)