felvált, fölvált szinonimái

ige
  • helyettesít, kicserél, felcserél, levált, örökébe lép, helyébe lép
  • követ, rákövetkezik
  • (pénzt) vált

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elalszik

ige
  • álomba merül, elszunyókál, elnyomja az álom, elnyomja a buzgóság, elszundít, elszunnyad, elbóbiskol, elbólint, elszenderül, elszenderedik, elnyugszik, elpihen, eldormikál (tájnyelvi), elhunyik (tájnyelvi) Sz: álom száll a szemére; tollasbálba megy (tréfás); megjöttek az atyafiak Álmosdról; mohásul a szeme; párnahályog ereszkedik a szemére; tüskös a szeme
  • meghal, örök életre szenderül
  • kialszik, kihuny, kilobban, ellobban, elojlik (tájnyelvi)
  • abbamarad, felfüggesztődik
  • (tájnyelvi): elzsibbad

feltalál, föltalál

ige
  • felfedez, kitalál, kieszel, kiagyal, kigondol, kimódol
  • (régies): megtalál, rátalál, fellel, rálel, meglel, ráakad, rábukkan, előtalál (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felvált, fölvált szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

félkarú

melléknév
  • egykarú, félkezű

építmény

főnév
  • épület, fal, alkotmány, alkotvány (régies), szerkezet, csinálmány, létesítmény, műtárgy, objektum, tákolmány, ház

elvégez

ige
  • befejez, bevégez (választékos), teljesít, végrehajt, megcsinál, megvalósít, megtesz, végbevisz, véghezvisz, végére ér, elfogyat (tájnyelvi), letud (bizalmas), elintéz, (iskolát) kijár
  • (régies): elhatároz, rászánja magát

élettárs

főnév
  • házastárs, élete párja, partner

felső, fölső

melléknév
  • felül levő, fenti, emeleti, fönt levő, felülső

földbirtokreform

főnév
  • agrárreform, földreform, földosztás

nótáskönyv

főnév
  • daloskönyv, énekeskönyv

differencia

főnév
  • különbség, eltérés, különbözés, különbözőség, különbözet, difi (bizalmas)
  • nézeteltérés, nézetkülönbség, véleménykülönbség, véleményeltérés, diszharmónia, diszkrepancia (idegen), egyenetlenség, súrlódás

de II.

kötőszó
  • ám, ámde, ámbár, azonban, csak, csakhogy
  • ellenben, viszont, ezzel szemben, egyébként, pedig, viszontag (régies), pediglen (régies)
  • hanem
  • mégis, mégiscsak, azért, mindamellett, mindazonáltal
  • és
  • dehogynem

áramlik

ige
  • folyik, ömlik, hömpölyög, zajlik (választékos), árad, zúdul, kering, cirkulál
  • terjed, közlekedik (szaknyelvi)
  • hatol, behatol, tódul, dől, özönlik

dramaturgia

főnév
  • drámaelmélet
  • színrevitel, színpadra alkalmazás

furfang

főnév
  • lelemény, ravaszság, ravaszkodás, csalafintaság, góbéság, agyafúrtság, mesterkedés, ördöngösség, ügyeskedés, huncutság, fondorlat, ármány (választékos), rafináltság, fortély, trükk, csel, cselfogás, csíny, ötlet, fifika (bizalmas), finesz (szleng), fakció (tájnyelvi)

gúnyos

melléknév
  • rosszmájú, kaján, maliciózus, szardonikus (idegen), szarkasztikus (választékos), szatirikus, ironikus, epés, marós, gunyoros, csípős, csúfondáros, fullánkos, szúrós, gúnyolódó, pimasz, csipkelődő

ítélet-végrehajtó

főnév
  • hóhér, bakó (régies), mester (régies)

hétköznapi

melléknév
  • mindennapi, mindennapos, köznapi
  • szokásos, megszokott, átlagos, közönséges, banális, egyszerű, szimpla, jellegtelen, szürke, fantáziátlan, prózai, unalmas, jelentéktelen

felvetődik, fölvetőd

ige
  • felszínre kerül, felszínre bukkan, felveszi magát (tájnyelvi)
  • felmerül, szóba kerül, szóba jön, előkerül, előjön, megemlítődik

felhőkarcoló

főnév
  • toronyház
  • (tájnyelvi): nagyra nőtt, égbe nyúló

foglaló

főnév
  • előleg, letét, zálog, biztosíték, bánatpénz, előpénz (régies), felpénz (régies), fogádzó (tájnyelvi)
  • (régies): végrehajtó

héja

főnév
  • ölyv, galambászölyv, kánya (tájnyelvi), hejjő (tájnyelvi), hejjó (tájnyelvi), kerra (tájnyelvi), kurheja (tájnyelvi)

férfias

melléknév
  • maszkulin (szaknyelvi), virilis (választékos)
  • bátor, határozott, kemény, tetterős, tettre kész

eretnek

melléknév
  • szakadár, hitehagyó, elhajló, heretikus (idegen), heterodox (idegen), schizmatikus (idegen)

fordítás

főnév
  • tolmácsolás, átültetés, transzláció (szaknyelvi), tradukció (szaknyelvi)
  • szövegváltozat, verzió
  • irányváltoztatás

hergel

ige
  • ingerel, piszkál, cukkol, heccel, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), frocliz, szurkapiszkál, bosszant, mérgesít, felhúz (bizalmas), cikiz (szleng), dühít, bőszít, izgat, loval, uszít, bujt, lázít Sz: borsot tör az orra alá; kihoz a sodrából