dárda szinonimái

főnév
  • lándzsa, kopja, dzsida, pika, gerely, szálfa, kelevéz, nyárs (régies)
  • (gyümölcsfákon): termővessző
  • (szleng): hímvessző, fütykös (bizalmas), fütyi (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bűn

főnév
  • bűntett, bűncselekmény, bűntény, vétek, vétség, mulasztás, hiba, botlás, ballépés, szenny, erkölcstelenség, gonosztett, gaztett, gazság, gonoszság, istenkísértés, jogsértés, kihágás, túlkapás, törvénytelenség, törvényszegés, deliktum (régies), balitács (szleng), balhé (szleng), bűnvádi (szleng)

bérel

ige
  • bérbe vesz, kölcsönöz, kölcsönvesz, kivesz, árendál (régies), aboníroz (régies), prenumerál (régies), szubszkribál (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dárda szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csillár

főnév
  • függőlámpa, luszter (régies), vilár (régies)

bók

főnév
  • dicséret, kompliment (régies), széptevés
  • (régies): térdbók, térdhajtás, pukedli (régies)

biblia

főnév
  • szentírás, az Írás, a könyvek könyve, a kinyilatkoztatás, Septuaginta, Vulgata, Ó- és Újszövetség, Ó- és Újtestamentum
  • alapmű

bántó

melléknév
  • kellemetlen, ízléstelen, fülsértő (hang), éles (hang), erős, vakító (fény), rikító (szín)
  • sértő, lealacsonyító, gúnyos, megalázó, kellemetlen, bosszantó, zavaró, visszataszító, visszatetsző, pimasz, udvariatlan, faragatlan, goromba, barátságtalan, maró, fullánkos (megjegyzés)

csörren

ige
  • csördül, zörren, koccan

édességbolt

főnév
  • cukorkabolt, cukorkaüzlet

lajt

főnév
  • kád, hordó
  • tartálykocsi
  • hordós kocsi (régies), hordómű (régies)

álmodik

ige
  • álmot lát
  • álmodozik, ábrándozik, fantáziál, képzelődik, képzel, álmokat sző, álmokat kerget, remél, reménykedik, bizakodik

áldozás

főnév
  • odaadás, szentelés
  • szentáldozás, úrvacsora, communio (szaknyelvi)

áramlat

főnév
  • áram, áramlás, özönlés, özön
  • irányzat, mozgalom, tendencia, trend, irányvonal

egyetemes

melléknév
  • egyetemleges, általános, többcélú, univerzális, generális, átfogó, teljes, összes, egész, totális, tágas, kiterjedt, világméretű, ökumenikus, poli- (idegen), uni- (idegen), nemzetközi, közös, köz-, széles körű, enciklopédikus (tudás)

elhervad

ige
  • elvirágzik, elvirul, elnyílik, elfonnyad, lekonyul, lekókad, elbángyorodik (tájnyelvi), megpernyed (tájnyelvi), elenyészik, elszárad
  • (választékos): megöregszik

felzaklat, fölzaklat

ige
  • felkavar, felbolygat, megbolygat, feldúl, felizgat, felingerel, felturkál (választékos), kihoz a sodrából, izgalomba hoz, felidegesít, nyugtalanít

esedezik

ige
  • eseng (választékos), könyörög, rimánkodik, kér, kérve kér, esdve kér, kérlel, kunyerál, kérelmez, koldul, folyamodik, pitizik, esdeklődik (tájnyelvi), esenkedik (régies), esdeklik (régies)

de II.

kötőszó
  • ám, ámde, ámbár, azonban, csak, csakhogy
  • ellenben, viszont, ezzel szemben, egyébként, pedig, viszontag (régies), pediglen (régies)
  • hanem
  • mégis, mégiscsak, azért, mindamellett, mindazonáltal
  • és
  • dehogynem

csicskás

főnév
  • tisztiszolga, pucer (régies), kutyamosó (régies)
  • alárendelt, alábbvaló

döcögős

melléknév
  • rázós (szleng), hepehupás, göröngyös, rögös, gödrös, zötyögős, egyenetlen
  • (ritmus): akadozó, sántító, darabos, nehézkes

erőátvitel

főnév
  • erőátadás, energiaátvitel

destruál

ige
  • bomlaszt, rombol, zülleszt, lázít, demoralizál

bor

főnév
  • borital, borocska, szőlőnedű, a hegy leve, gondűző, búkergető, búfelejtő, hordótöltelék, erszénypusztító (tréfás), tütü (bizalmas), lőre (tájnyelvi), vinkó, vinum (idegen), acsari (tájnyelvi), csiger (tájnyelvi), csavirga (tájnyelvi), borcsa (tájnyelvi), lotty (tájnyelvi), fickó (tájnyelvi), borika (tájnyelvi), kotulé (tréfás), csövidinka (tréfás)

duhajkodik

ige
  • garázdálkodik, rakoncátlankodik, féktelenkedik, legénykedik, erőszakoskodik, lármázik, randalírozik, dorbézol, mulat, devendíroz (tájnyelvi), dombérkodik (tájnyelvi)

érzéketlen

melléknév
  • érzéstelen, érzéktelen (régies), zsibbadt
  • élettelen, dermedt, holt
  • apatikus, fásult, nemtörődöm, flegma (bizalmas), flegmatikus, közönyös, közömbös, rideg, taplólelkű
  • kifejezéstelen, semmitmondó, indifferens (idegen)
  • részvétlen, szívtelen, keményszívű, kérlelhetetlen, kőszívű, embertelen, szeretetlen, szenvtelen, cinikus, lelketlen, antihumánus, kíméletlen, könyörtelen, fagyos, hideg, hűvös, frigid, halvérű, fatökű (durva), egykedvű, letargikus, sztoikus, rezignált, blazírt, bénult, tompult, indolens (idegen) Sz: aludttej folyik az ereiben; érc a szíve, kőszikla a nyaka; hideg, mint a föld; jég van a hóna alatt; kő van a szíve helyén; nincs szíve; olyan hideg, mint a jégcsap; olyan hideg, mint a pápista pap; száraz, mint a tapló