norma szinonimái

főnév
  • szabály, szabvány, minta, előírás, elvárás, mérce, mérték, követelmény, irányelv

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tanúskodik

ige
  • tanúbizonyságot tesz, tanúzik, vall, elmond, feltár(valamit)
  • utal, mutat, kifejez, tükröz
  • igazol, bizonyít, hitelesít, megerősít, alátámaszt, tanúsít, tanúvallomást tesz

alsó I.

melléknév
  • lenti, alulsó, al-
  • földszinti
  • alsóbbrendű, alárendelt, alsóbb fokú, alsóbb rangú
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a norma szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

napernyő

főnév
  • napellenző, árnyéktartó (régies), parazol (idegen), ernyő

megvakul

ige
  • megvilágtalanodik (tájnyelvi), elveszti a szeme világát

megrongál

ige
  • tönkretesz, elront, sért, összetör, deformál, roncsol, eltorzít, elcsúfít, harcképtelenné tesz, elpusztít, megsziszál (tájnyelvi)

maradi

melléknév
  • elmaradott, begyepesedett, megcsontosodott, megmerevedett, vaskalapos, konzervatív, korlátolt, reakciós, haladásellenes, retrográd (szaknyelvi), csáklyás (régies), ósdi (nézet), copfos (régies), ortodox, régi vágású, ódivatú, provinciális

nemzetgyűlés

főnév
  • (régies): országgyűlés, parlament
  • országház

ondó

főnév
  • mag, férfimag, sperma, pőc (régies), geci (durva), brinza (szleng), trutymó (szleng), trutyi (szleng)

leapad

ige
  • lelohad, lelapul (tájnyelvi)
  • csökken, megcsappan, alábbhagy, megfogyatkozik
  • lesoványodik, lefogy

lajt

főnév
  • kád, hordó
  • tartálykocsi
  • hordós kocsi (régies), hordómű (régies)

iszlám

melléknév
  • mohamedán, muzulmán, moszlim

lekottáz

ige
  • leír, notál (idegen)

oszmán

melléknév, főnév
  • oszmán-török, török, oszmánli (régies), ozmán (régies)

özvegy

főnév
  • özvegyasszony
  • özvegyember

elegancia

főnév
  • választékosság, ízlésesség, tetszetősség, kifinomultság, jólöltözöttség, szépérzék, stílusosság, sikk (bizalmas)
  • csín (régies), csiszoltság, simaság

sikamlós

melléknév
  • (régies): síkos, csúszós, jeges
  • tükörsima
  • kétértelmű, pajzán, pikáns, malac, csiklandós, pajkos, illetlen, frivol, ízléstelen, trágár
  • erotikus
  • kényes, ciki (bizalmas)

ráfanyalodik

ige
  • rákényszerül, rászorul

nótáskönyv

főnév
  • daloskönyv, énekeskönyv

nagymérvű

melléknév
  • nagyarányú, nagyfokú, nagyszabású fontos, jelentős, nagy, kiterjedt

odaígér

ige
  • elígér, odaad, átenged, kilátásba helyez

púpos

melléknév
  • kidudorodó, kidomborodó, puklis, dagadt, dombos, durcos (tájnyelvi)
  • görnyedt, hajlott, görbe, göcsöre (tájnyelvi)

nyelvészet

főnév
  • nyelvtudomány, lingvisztika (szaknyelvi), glottológia (szaknyelvi)

melenget

ige
  • melegít, hevít, forral
  • (gondolatot, érzést): forgat, ápol, dajkál, dédelget (bizalmas), érlel, táplál

okuláré

főnév
  • (régies): szemüveg, pápaszem (régies), ókula (bizalmas)

rádiótelefon

főnév
  • mobiltelefon, mobil (bizalmas), bunkofon (tréfás)