fasírozott szinonimái

főnév
  • fasírt, vagdalt, vagdalt hús, hasé, húspogácsa (szaknyelvi), labdapecsenye (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

beüvegez

ige
  • (ablakot) becsinál (régies)

szakérettségi

főnév
  • gyorstalpaló (pejoratív)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a fasírozott szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eszköz

főnév
  • szerszám, instrumentum (régies), készülék, szerkezet, szerkentyű (bizalmas), bizgentyű (szleng), alkalmatosság, felszerelés, berendezés, műszer, apparátus, cajgli (tájnyelvi), ketyere (szleng), gépezet, masina (bizalmas), masinéria (régies), bigyó (szleng)

ellép

ige
  • meglép, elmegy, elkotródik, meglóg (bizalmas), ellóg (bizalmas), kereket old, olajra lép (szleng)
  • elhalad, elvonul

elherdál

ige
  • eltékozol, elpazarol, elveszteget, elfecsérel, elver, elszór, elprédál, elpocsékol, elkölt (régies), elkótyavetyél, szétforgácsol Sz: kidob az ablakon; kiszór az ablakon(valamivel)

döglődik

ige
  • végét járja, dögrováson van, döglős (tájnyelvi), gebed (tájnyelvi)
  • nyomorog, tengődik, sínylődik
  • betegeskedik
  • (bizalmas): (ügy) holtpontra jut, zátonyra fut

faggatózik

ige
  • kérdezősködik, tudakozódik, érdeklődik, informálódik, felvilágosítást kér, puhatolózik, firtat, faggatolózik (tájnyelvi)

felpróbál, fölpróbál

ige
  • hozzámér, hozzáilleszt

momentum

főnév
  • pillanat, szempillantás, perc
  • mozzanat, részlet
  • tényező, elem, körülmény
  • (régies): indíték, indítóok, ok

csap1

ige
  • üt, vág, ver, sújt, suhint, legyint, teremt (valakibe), kólint, csaplint (tájnyelvi), rittyent (tájnyelvi)
  • (villám vmibe): becsap, belecsap, üt, vág, sújt
  • tesz, dob, vág, vet, hajít, lódít
  • (valakibe): tér, fordul, vág
  • rendez, csinál okoz, (zajt) üt

cikornyás

melléknév
  • túldíszített, díszes, cicomás, kacskaringós, cirádás, cirkalmas (régies), cifra, ékes, hímes (régies), pompózus (régies), cifornyikás (tájnyelvi), cikornyikás (tájnyelvi), karmantyús (tájnyelvi)
  • mesterkélt, modoros, sallangos, terjengős, fellengzős, bombasztikus, dagályos, tekervényes, körülményes, finomkodó

aggály

főnév
  • aggodalom, aggódás, fenntartás, szorongás, kétség, kétely
  • bizonytalanság, aggályoskodás, skrupulus

csillagjós

főnév
  • asztrológus

féltékeny

melléknév
  • szerelemféltő, féltékonyos (tájnyelvi)

forgó II.

főnév
  • (tájnyelvi): örvény, víztölcsér, örvénylés
  • (régies): sisakdísz, dísz, tollbokréta, csótár (tájnyelvi)
  • propeller (régies)
  • papírforgó
  • (tájnyelvi): ízület, forgócsont
  • (tájnyelvi): körhinta
  • (tájnyelvi): napraforgó, napbanéző (tájnyelvi)
  • vetésforgó

hozzákezd

ige
  • hozzáfog, hozzálát, nekigyürkőzik, nekiesik, nekifog, nekiáll, belefog, belekezd, nekirugaszkodik, nekiül, nekiveselkedik, belekap, nekilát

hajlandóság

főnév
  • hajlam, készség, vonzódás, vonzalom, előszeretet, ingerencia (tréfás), velleitás (idegen)
  • szándék, akarat, kedv, indulat
  • beleegyezés, hozzájárulás

fater

főnév
  • (megszólításként): papa, tata (bizalmas), apóka (bizalmas)

esik

ige
  • hullik, zuhan, potyog, pottyan, huppan, cseppen, aláhull, roskad, omlik
  • elbukik, elesik, bukik, borul, csuklik, billen, leseggel (tájnyelvi), elvágódik, elhasal
  • (eső): hull, csepereg, eseget (tájnyelvi), szemerkél, csorog, paskol, csapdos, csapkod, verdes, vág, dobol, zuhog, szakad, záporoz Sz: úgy esik, mintha dézsából öntenék; úgy esik, mintha sajtárból öntenék; úgy esik, mintha csatornából öntenék; úgy esik, mintha cseberrel öntenék; megnyílnak az ég csatornái
  • beomlik, aláomlik, redőződik
  • (valakinek): rátámad, ráront
  • ráborul, átölel, átkarol
  • (valaminek): nekilát, nekifog, nekigyürkőzik
  • (szem, tekintet vkire): irányul, szegeződik
  • (valakibe): beleszeret, beleesik (szleng), belebolondul
  • ereszkedik, csökken, süllyed, gyengül, alábbszáll, lemegy, apad, romlik
  • kerül, jut
  • fekszik, elterül, található
  • történik, megesik, előfordul
  • keletkezik, létrejön

felhalmozódás, fölha

főnév
  • felgyülemlés, sokasodás, lerakódás, összetorlódás, megszaporodás, felszaporodás, tömörülés, összeállás, összehordás, akkumuláció (idegen), konglomeráció (idegen), tezaurálás (szaknyelvi)

háborúzik

ige
  • háborút visel, hadakozik, harcol, csatározik, verekszik
  • veszekszik, perlekedik, viszálykodik

fejmosás

főnév
  • hajmosás
  • (bizalmas): dorgálás, szidás, szidalom, feddés, regnálás (tájnyelvi), leckéztetés, intés, intelem, megrovás, korholás, pirongatás, szapulás, lehordás (bizalmas), letolás (bizalmas), prédikáció (bizalmas)

elnyomott

melléknév
  • leigázott, sanyargatott, kizsákmányolt, eltiport, eltaposott, alávetett
  • (érzés, gondolat): tudatalatti (szaknyelvi), tudattalan, öntudatlan, önkéntelen, elfojtott

fellátogat, föllátog

ige
  • felnéz, felmegy, felugrik, meglátogat

hajcsizik

ige
  • (bizalmas): alszik, hajcsikál, csucsukál (bizalmas), csicsikál (bizalmas), tentél (bizalmas)