féltékeny szinonimái
melléknév
- szerelemféltő, féltékonyos (tájnyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
engedékeny
melléknév
- erélytelen, gyengekezű, liberális, puha, laza (bizalmas), hajlékony, traktábilis (idegen), lágy, rugalmas, irányítható, hajlítható, flexibilis, meggyőzhető, simulékony, konciliáns (idegen), megszelídíthető, békeszerető, jámbor, jóindulatú, kegyes, szelíd, nyájas, készséges, előzékeny, lágyszívű, könyörületes Sz: hajlik, mint a fűzfavessző; az üres szekérnek is kitér; a gyermeknek is kitér
- megértő, megbocsátó, indulgens (idegen), elnéző, türelmes, toleráns, békülékeny, kibékíthető, engesztelhető, irgalmas
eltöröl
ige
- eltüntet, megsemmisít, felszámol, visszavon, hatálytalanít, érvénytelenít, deleál, likvidál, nullifikál (idegen), felmorzsol, leradíroz (szleng), elenyészt (régies)
eleped
ige
- belepusztul, emészti magát, elsenyved, elsorvad, elfogy (régies), megaszik (régies), meghal
- vágyakozik, sóvárog
felránt, fölránt
ige
- felnyit, kinyit, felcsap, feltép, felcsaptat (régies), felszakaszt (tájnyelvi)
- (ruhát): felhúz, magára ölt, felvesz
forr
ige
- fő, lobog, zubog, zuhog, gyöngyözik, bugyborékol, bugyog, buzog (régies), habzik, pezseg, hólyagot vet, bizseg (tájnyelvi), lohog (tájnyelvi), bruhézik (tájnyelvi)
- erjed
- forrong, fortyonkodik (régies), zajdul (régies)
- mérgelődik, haragszik, dühöng
dacos
melléknév
- ellenszegülő, ellenálló, rebellis (régies), makacs, konok, durcás (bizalmas), hajthatatlan, nyakas, akaratos, fejes (tájnyelvi), keményfejű, fafejű, csökönyös, truccos (bizalmas), megátalkodott, makrancos, önfejű, dölyfös, gőgös, visszadunnyogó (tájnyelvi), hörcsögös (tájnyelvi), engedetlen, morózus, rakoncátlan, lázadó, ellenkező, keménynyakú
döglött
melléknév
- elhullott, kimúlt, esett (tájnyelvi)
- halott, elpusztult
- (tájnyelvi): beteges, sínylődő, nyavalygó
- használhatatlan, bedöglött (bizalmas), befulladt, besült, elromlott
frász
főnév
- (tájnyelvi): görcs, rángógörcs, nyavalya, nyavalyatörés
- (bizalmas): ijedelem, félelem, izgalom, cidri
- (szleng): pofon, nyakleves, tasli (bizalmas)
ismertetőjegy
főnév
- ismérv, ismertetőjel, kritérium, megkülönböztető jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, karakterisztikum (idegen), specialitás (idegen)
helytelenít
ige
- kifogásol, nehezményez, elítél, rossz néven vesz, rosszall, furcsáll, gáncsol, kivetnivalót talál, megbélyegez, inkriminál (régies), rekriminál (szaknyelvi), reprobál (szaknyelvi), elmarasztal, hibáztat, csepül, leszól
felfújt, fölfújt I.
melléknév
- felpuffadt, duzzadt, duzmadt (tájnyelvi), feldagadt, püffedt, felfúvódott, dobasz (tájnyelvi), dunda (tájnyelvi)
- eltúlzott, felnagyított, túlméretezett, feltupírozott, túlhajtott
- nagyhangú, bombasztikus, dagályos
- felfuvalkodott, beképzelt, pöffeszkedő, gőgös, dölyfös, kivagyi, pökhendi
fenséges
melléknév
- magasztos, lenyűgöző, felmagasztosult, emelkedett, felemelő, fennkölt, dicső (választékos), mennyei, magasságos (régies), szárnyaló, magasröptű, monumentális, elsőrangú, elsőrendű, fejedelmi, impozáns, grandiózus (választékos), szublimis (választékos), nagyszerű, bámulatos, felséges
helyezkedik
ige
- fészkelődik, izeg-mozog, helyhezkedik (tájnyelvi)
- igazodik, illeszkedik, alkalmazkodik, simul, ügyeskedik
- törtet, nyalizik (bizalmas), dörgölődzik, dörgölőzik, pedálozik (szleng)