féltékeny szinonimái

melléknév
  • szerelemféltő, féltékonyos (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyomtalanul

határozószó
  • szőrén-szálán, kézen-közön, nyom nélkül, teljesen, csak úgy, érthetetlenül Sz: mintha a föld nyelte volna el

ropog

ige
  • pattog, csattog, durrog, csetereg (tájnyelvi)
  • csikorog, recseg, reccsen
  • ég
  • zizeg, suhog
  • kattog, csattog, dörög, kelepel, kerepel
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a féltékeny szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felhizlal, fölhizlal

ige
  • meghizlal, feltáplál

engedékeny

melléknév
  • erélytelen, gyengekezű, liberális, puha, laza (bizalmas), hajlékony, traktábilis (idegen), lágy, rugalmas, irányítható, hajlítható, flexibilis, meggyőzhető, simulékony, konciliáns (idegen), megszelídíthető, békeszerető, jámbor, jóindulatú, kegyes, szelíd, nyájas, készséges, előzékeny, lágyszívű, könyörületes Sz: hajlik, mint a fűzfavessző; az üres szekérnek is kitér; a gyermeknek is kitér
  • megértő, megbocsátó, indulgens (idegen), elnéző, türelmes, toleráns, békülékeny, kibékíthető, engesztelhető, irgalmas

eltöröl

ige
  • eltüntet, megsemmisít, felszámol, visszavon, hatálytalanít, érvénytelenít, deleál, likvidál, nullifikál (idegen), felmorzsol, leradíroz (szleng), elenyészt (régies)

eleped

ige
  • belepusztul, emészti magát, elsenyved, elsorvad, elfogy (régies), megaszik (régies), meghal
  • vágyakozik, sóvárog

felránt, fölránt

ige
  • felnyit, kinyit, felcsap, feltép, felcsaptat (régies), felszakaszt (tájnyelvi)
  • (ruhát): felhúz, magára ölt, felvesz

forr

ige
  • fő, lobog, zubog, zuhog, gyöngyözik, bugyborékol, bugyog, buzog (régies), habzik, pezseg, hólyagot vet, bizseg (tájnyelvi), lohog (tájnyelvi), bruhézik (tájnyelvi)
  • erjed
  • forrong, fortyonkodik (régies), zajdul (régies)
  • mérgelődik, haragszik, dühöng

nevezett

melléknév
  • említett, címzett, szóban forgó, szólított
  • felsorolt
  • alulírott

detonáció

főnév
  • robbanás
  • dördülés, dörrenés, csattanás, dörej, durranás, dörgés, dübörgés, lövés

dacos

melléknév
  • ellenszegülő, ellenálló, rebellis (régies), makacs, konok, durcás (bizalmas), hajthatatlan, nyakas, akaratos, fejes (tájnyelvi), keményfejű, fafejű, csökönyös, truccos (bizalmas), megátalkodott, makrancos, önfejű, dölyfös, gőgös, visszadunnyogó (tájnyelvi), hörcsögös (tájnyelvi), engedetlen, morózus, rakoncátlan, lázadó, ellenkező, keménynyakú

apát

főnév
  • rendfőnök, kolostorfőnök, perjel, házfőnök
  • abbé

döglött

melléknév
  • elhullott, kimúlt, esett (tájnyelvi)
  • halott, elpusztult
  • (tájnyelvi): beteges, sínylődő, nyavalygó
  • használhatatlan, bedöglött (bizalmas), befulladt, besült, elromlott

frász

főnév
  • (tájnyelvi): görcs, rángógörcs, nyavalya, nyavalyatörés
  • (bizalmas): ijedelem, félelem, izgalom, cidri
  • (szleng): pofon, nyakleves, tasli (bizalmas)

grafika

főnév
  • rajzművészet, vonalművészet
  • rajz, metszet, karc

ismertetőjegy

főnév
  • ismérv, ismertetőjel, kritérium, megkülönböztető jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, karakterisztikum (idegen), specialitás (idegen)

helytelenít

ige
  • kifogásol, nehezményez, elítél, rossz néven vesz, rosszall, furcsáll, gáncsol, kivetnivalót talál, megbélyegez, inkriminál (régies), rekriminál (szaknyelvi), reprobál (szaknyelvi), elmarasztal, hibáztat, csepül, leszól

feltételezés, föltét

főnév
  • feltevés, elgondolás, vélekedés

felfújt, fölfújt I.

melléknév
  • felpuffadt, duzzadt, duzmadt (tájnyelvi), feldagadt, püffedt, felfúvódott, dobasz (tájnyelvi), dunda (tájnyelvi)
  • eltúlzott, felnagyított, túlméretezett, feltupírozott, túlhajtott
  • nagyhangú, bombasztikus, dagályos
  • felfuvalkodott, beképzelt, pöffeszkedő, gőgös, dölyfös, kivagyi, pökhendi

fodormenta

főnév
  • banyamenta (tájnyelvi)

házszám

főnév
  • számozás, numera (régies)

fenséges

melléknév
  • magasztos, lenyűgöző, felmagasztosult, emelkedett, felemelő, fennkölt, dicső (választékos), mennyei, magasságos (régies), szárnyaló, magasröptű, monumentális, elsőrangú, elsőrendű, fejedelmi, impozáns, grandiózus (választékos), szublimis (választékos), nagyszerű, bámulatos, felséges

érdekkör

főnév
  • érdekszféra, hatalmi szféra, hatáskör

fókusz

főnév
  • gyújtópont (szaknyelvi), gócpont, góc, mag
  • centrum, központ, középpont

helyezkedik

ige
  • fészkelődik, izeg-mozog, helyhezkedik (tájnyelvi)
  • igazodik, illeszkedik, alkalmazkodik, simul, ügyeskedik
  • törtet, nyalizik (bizalmas), dörgölődzik, dörgölőzik, pedálozik (szleng)