elherdál szinonimái

ige
  • eltékozol, elpazarol, elveszteget, elfecsérel, elver, elszór, elprédál, elpocsékol, elkölt (régies), elkótyavetyél, szétforgácsol Sz: kidob az ablakon; kiszór az ablakon(valamivel)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

organizál

ige
  • szervez, létrehoz, megteremt, megalkot, megalakít
  • rendszerez, rendez, osztályoz, kategorizál, szisztematizál

felitat, fölitat

ige
  • felszárít, felszívat, letöröl, vízmentesít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elherdál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elbír

ige
  • elhord, fenntart, megbír
  • (valakivel, valamivel): megbirkózik (valamivel), elgyőz (tájnyelvi)
  • győz
  • elvisel, kiáll, tűr, elszenved, kibír, tolerál

csúf

melléknév
  • csúnya, rút, ronda, rusnya, pocsék, ocsmány
  • torz, eltorzult, idomtalan, formátlan, deformis (idegen, régies)
  • démoni, pokoli, sátáni, ördögi, irtózatos, iszonyatos, groteszk, poronda (tájnyelvi), puruttya (tájnyelvi), csivasz (régies), pranda (tájnyelvi), remonda (tájnyelvi), sandra (tájnyelvi)
  • undorító, kellemetlen, visszatetsző, visszataszító, utálatos, ízléstelen, undok
  • illetlen, erkölcstelen, szemérmetlen, trágár
  • (csúful): szégyenletesen, csúfosan, gyalázatosan
  • felháborítóan

csillapodik

ige
  • csillapul, csillapszik, csökken, mérséklődik, enyhül, tompul, lanyhul, alábbhagy, gyengül, gyaludik (tájnyelvi), szűnik, múlik, halkul
  • csendesedik, csitul, engesztelődik, juházik (tájnyelvi), csihad (tájnyelvi), csiggad (tájnyelvi)(szleng)

borzol

ige
  • összeborzol, felborzol, kócol, összekócol, kuszál, berzel (tájnyelvi), bodraz (tájnyelvi)
  • felborzaszt

élettapasztalat

főnév
  • bölcsesség, életbölcsesség, életismeret, életfilozófia

elsőszülött

főnév, melléknév
  • legidősebb, majoreszkó (régies), örökös, trónörökös (tréfás)

matróz

főnév
  • hajós, hajóslegény, tengerész, tengeri medve (bizalmas)

békekongresszus

főnév
  • békeértekezlet, béketárgyalás, békegyűlés, béketalálkozó

becsapódik

ige
  • becsukódik, bevágódik, betevődik, bezuppan (tájnyelvi)
  • (eső): beesik, becsap
  • csalódik, felsül, megjárja, pórul jár, befürdik (valamivel) (szleng), pofára esik (durva), bemázsál (tájnyelvi), csúffá lesz (tájnyelvi), felcsúfolódik (tájnyelvi)

bennszülött II.

főnév
  • őslakos, őslakó, indigéna (régies)

eltöröl

ige
  • eltüntet, megsemmisít, felszámol, visszavon, hatálytalanít, érvénytelenít, deleál, likvidál, nullifikál (idegen), felmorzsol, leradíroz (szleng), elenyészt (régies)

eszköz

főnév
  • szerszám, instrumentum (régies), készülék, szerkezet, szerkentyű (bizalmas), bizgentyű (szleng), alkalmatosság, felszerelés, berendezés, műszer, apparátus, cajgli (tájnyelvi), ketyere (szleng), gépezet, masina (bizalmas), masinéria (régies), bigyó (szleng)

gyakorta, gyakran

határozószó
  • sokszor, derűre-borúra, egyre-másra, számos esetben, folyton, lépten-nyomon, elégszer, nyakra-főre, minduntalan, rendszerint, rendesen, sűrűn, több esetben, többször, ismételten, újra meg újra, unos-untalan, nemritkán, rendszeresen

férfiasság

főnév
  • nemzőerő, nemzőképesség, potencia
  • erő, bátorság, határozottság, keménység

elhív

ige
  • elszólít (választékos), magához kér

elalél

ige
  • (választékos): elájul, eszméletét veszti, összeesik, elbágyad (tájnyelvi), összecsuklik

előjel

főnév
  • ómen, intő jel, figyelmeztetés, augurium (választékos), előszél

felvillanyoz, fölvil

ige
  • izgalomba hoz, felizgat, lázba hoz, felélénkít, fellelkesít, felpezsdít, feldob, felajz, delejez (régies), felgyújt, lángra gyújt, tűzbe hoz, galvanizál (régies), stimulál

elkótyavetyél

ige
  • elveszteget, eltékozol, elfecsérel, elpazarol, elpocsékol, elherdál, elprédál, elharácsol (régies)
  • (régies): elárverez, licitál

dallamos

melléknév
  • fülbemászó, melodikus, harmonikus, harmóniás (régies)
  • zengő, zengzetes, kellemes (hang)

előz

ige
  • megelőz, lehagy, elhagy, maga mögött hagy, elébe kerül (valaminek), elébe vág, maga mögé utasít, túlhalad

fénytan

főnév
  • optika