esik szinonimái

ige
  • hullik, zuhan, potyog, pottyan, huppan, cseppen, aláhull, roskad, omlik
  • elbukik, elesik, bukik, borul, csuklik, billen, leseggel (tájnyelvi), elvágódik, elhasal
  • (eső): hull, csepereg, eseget (tájnyelvi), szemerkél, csorog, paskol, csapdos, csapkod, verdes, vág, dobol, zuhog, szakad, záporoz Sz: úgy esik, mintha dézsából öntenék; úgy esik, mintha sajtárból öntenék; úgy esik, mintha csatornából öntenék; úgy esik, mintha cseberrel öntenék; megnyílnak az ég csatornái
  • beomlik, aláomlik, redőződik
  • (valakinek): rátámad, ráront
  • ráborul, átölel, átkarol
  • (valaminek): nekilát, nekifog, nekigyürkőzik
  • (szem, tekintet vkire): irányul, szegeződik
  • (valakibe): beleszeret, beleesik (szleng), belebolondul
  • ereszkedik, csökken, süllyed, gyengül, alábbszáll, lemegy, apad, romlik
  • kerül, jut
  • fekszik, elterül, található
  • történik, megesik, előfordul
  • keletkezik, létrejön

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hihetetlen I.

melléknév
  • valószínűtlen, lehetetlen, képtelen, elképzelhetetlen, hiteltelen, kizárt, abszurd, irreális, meglepő, mesébe illő, mesés, inkredibilis (idegen), badar, süket (szleng), zagyva, kamu (szleng)
  • elképesztő, fantasztikus, lélegzetelállító, szédületes, szenzációs (bizalmas), szuper (bizalmas), rendkívüli, hallatlan, kimondhatatlan Sz: még a nap is megáll az égen csudájában; ilyet még a nagyapám se látott!; megáll az ember esze

kriminális

melléknév
  • büntetőjogi, bűnügyi
  • rossz, csapnivaló, pocsék, gyalázatos, szörnyű, kritikán aluli, siralmas, csapnivaló, tré (bizalmas), lepra (durva), moslék (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a esik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ének

főnév
  • éneklés, dalolás, énekszó, nótázás, trillázás, kornyika, kornyikálás
  • dal, nóta, dana (tájnyelvi), danaj (tájnyelvi), vers (régies)
  • himnusz, zsoltár, dicséret (régies), kántus (régies)

életfogytiglan

határozószó
  • élethossziglan, élethosszig, halálig

elalél

ige
  • (választékos): elájul, eszméletét veszti, összeesik, elbágyad (tájnyelvi), összecsuklik

dédanya

főnév
  • dédmama, dédi, dédike, dédöreganya (tájnyelvi), éde (tájnyelvi), másikanyó (tájnyelvi), igenöregszüle (tájnyelvi), igenszüle (tájnyelvi), jóbanya (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): nagyanya

érme

főnév
  • pénzérme, pénzdarab, fémpénz, aprópénz, ércpénz, tantusz (régies)

felbőszít, fölbőszít

ige
  • dühbe hoz, dühbe gurít, zabossá tesz, felhergel, feldühít, felháborít, felmérgesít, felhúz, felpaprikáz, haragra gerjeszt, megharagít, feltüzel, felidegesít, felpiszkál, megvadít

méreget

ige
  • méricskél (bizalmas), mértékel (szaknyelvi), mércsigél (tájnyelvi)
  • végigmér, taksál, szemrevételez, figyelget, fixíroz (bizalmas)
  • latolgat, fontolgat, tekintetbe vesz

büfé

főnév
  • falatozó, étkezde, kantin, kocsma (tájnyelvi), kricsmi (szleng), böfögő (szleng), topogó (szleng)

bővít

ige
  • nagyobbít, tágít, kiterjeszt, szélesít, megnöveszt, szaporít, felnagyít, fejleszt, megerősít, erősít, emel, fokoz
  • gyarapít, növel, gazdagít

cirmos II.

főnév
  • macska, cica

felfújt, fölfújt I.

melléknév
  • felpuffadt, duzzadt, duzmadt (tájnyelvi), feldagadt, püffedt, felfúvódott, dobasz (tájnyelvi), dunda (tájnyelvi)
  • eltúlzott, felnagyított, túlméretezett, feltupírozott, túlhajtott
  • nagyhangú, bombasztikus, dagályos
  • felfuvalkodott, beképzelt, pöffeszkedő, gőgös, dölyfös, kivagyi, pökhendi

fertőtlenítés

főnév
  • csírátlanítás, csíramentesítés, sterilizálás, dezinfekció (idegen), dezinficiálás (idegen), klórozás, kifőzés (ruháé)

hibátlan

melléknév
  • hibamentes, kifogástalan, szabályszerű, hiánytalan, pontos, tökéletes, ép, teljes, helyes, szabályos, sértetlen, romlatlan, tisztességes, tiszta, torzítatlan, makulátlan, büntetlen, szeplőtlen (régies), ártatlan, feddhetetlen, korrekt, intakt (szaknyelvi), csorbítatlan, igaz, mintaszerű Sz: még az irigység se találna benne hibát; olyan, mint a szűz lány képe

gyarló

melléknév
  • gyatra, csekély, hiányos, silány, gyenge, erőtlen, tökéletlen, tévedő, hibázó
  • esendő, bűnre hajló, bűnös, veszendő, halandó

eső

főnév
  • permet, permeteg, szitálás, szemerkélés, csepergés, esőzés, zápor, zivatar, felhőszakadás, zuhé (bizalmas), özön

emellett

határozószó
  • ezenkívül, ezenfelül, továbbá

fatális

melléknév
  • végzetes, végzetszerű, sorsszerű, fátumszerű, bekövetkező, elkerülhetetlen, kivédhetetlen, kikerülhetetlen, megelőzhetetlen, halálos, katasztrofális, tragikus, ominózus
  • kellemetlen, sajnálatos, kínos, szerencsétlen, átkos, gyászos, jóvátehetetlen, javíthatatlan

gubó

főnév
  • báb, selyemgubó
  • gubacs, suska (tájnyelvi)
  • dudor, daganat

évelő

melléknév
  • áttelelő, perennis (idegen)

elgörbül

ige
  • elhajlik, deformálódik, kikajszul (tájnyelvi), elvetemedik (régies)
  • (száj): félreáll, elkámpicsorodik, lebiggyed, félrefitul (tájnyelvi), elhúzódik

fejkendő

főnév
  • kendő, fejrevaló, fityula (szaknyelvi), fédel (tájnyelvi), fidel (tájnyelvi)

gyanánt

névutó
  • nevében (régies), fejében (régies), helyett