forgó I. szinonimái

melléknév
  • keringő, pörgő, forduló, forgatható, örvénylő, kavargó, gomolygó
  • (régies): forgandó

forgó II. szinonimái

főnév
  • (tájnyelvi): örvény, víztölcsér, örvénylés
  • (régies): sisakdísz, dísz, tollbokréta, csótár (tájnyelvi)
  • propeller (régies)
  • papírforgó
  • (tájnyelvi): ízület, forgócsont
  • (tájnyelvi): körhinta
  • (tájnyelvi): napraforgó, napbanéző (tájnyelvi)
  • vetésforgó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

találat

főnév
  • becsapódás, célba érés, ütés, tus (szaknyelvi)

mentő II.

főnév
  • életmentő, segítő, jótevő
  • mentős (bizalmas)
  • mentőautó, betegszállító autó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a forgó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feudum

főnév
  • hűbérbirtok, birtok, gazdaság

faj

főnév
  • nem, species (szaknyelvi)
  • emberfajta, rassz (szaknyelvi), fajzat (régies)
  • nép, nemzet, náció (régies)
  • nemzetség, család
  • fajta, féle, féleség, minőség, kategória, változat, válfaj
  • műfaj

eszkábál

ige
  • tákol, összeállít, ekecsel (tájnyelvi), összeüt, összetold, barkácsol, összeró, sikerít, fabrikál, készít

előkelő I.

melléknév
  • úri, nagyúri, nemesi, arisztokratikus, nobilis (idegen), kékvérű Sz: magas ágyból való; ezüstkanállal a szájában született
  • kiemelkedő, elsőrangú, kiváló, illusztris
  • választékos, finom, kifinomult, disztingvált

fogó II.

főnév
  • harapófogó, laposfogó, csipesz, csíptető, szeghúzó (szaknyelvi), pincetta (régies)
  • fül, fogantyú, nyél, markolat, csappantyú
  • fogócska, fogósdi
  • (régies): csapda, kelepce

gnóm

főnév
  • törpe, torzszülött, manó

oldódik

ige
  • szétoszlik, széjjeloszlik, eloszlik, feloldódik
  • hígul
  • lazul, bomlik, kikötődik
  • olvad, ellágyul, felenged

egyensúly

főnév
  • súlyegyen (régies), balansz (régies), ekvilibrium (idegen)
  • kiegyensúlyozottság, nyugalom, szilárdság, higgadtság, józanság, megfontoltság

dühödt

melléknév
  • dühös, megdühödött, feldühített, dühöngő, bősz, bőszült, felbőszült, indulatos, felindult, ádáz, haragos, mérges, bosszús, felháborodott, nekivadult, eszeveszett, mérgelődő, dúló-fúló
  • tomboló (vihar)
  • szenvedélyes, bősz

autógyár

főnév
  • gépkocsigyár, gépjárműgyár

elbambul

ige
  • elmereng, magába mélyed, elméláz

grádics

főnév
  • (régies): garádics (régies), lépcső, lépcsőfok, fok

hajthatatlan

melléknév
  • kitartó, kérlelhetetlen, könyörtelen, intranzigens (idegen), megátalkodott (választékos), csökönyös, makacs, nyakas, fúrteszű (régies), fúrtfejű (régies)
  • elszánt, önfejű, megrögzött, keményfejű, keményszívű, eltökélt, rendíthetetlen, hajlíthatatlan, konok, állhatatos, tántoríthatatlan, megingathatatlan

kamatoztat

ige
  • hasznosít, gyümölcsöztet, fruktifikál (régies), fiadztat, fialtat (tájnyelvi)

huny

ige
  • lehuny, suny (régies)
  • elalszik, álomba merül, durmol, szunyál (szleng), szunyókál

formaság

főnév
  • külsőség, körülményeskedés, körülményesség, formalitás, forma, alakiság (szaknyelvi), szokás, illendőség, szertartás, ceremónia, szertartásosság

fertőtlenít

ige
  • csírátlanít, csíramentesít, sterilizál, sterilez, dezinficiál (idegen), dezinfekcionál (idegen), klóroz, főz (ruhát), csáváz (vetőmagot) (szaknyelvi)

galóca

főnév
  • amanita (szaknyelvi), keserűgomba (régies)

hozzáfér

ige
  • odafér, odajut, bejut, elér, hozzáférkőzik, megközelít
  • hozzájut, kézbe kap, megkaparint

fővárosi

melléknév
  • székvárosi

farkaskutya

főnév
  • juhászkutya, német juhászkutya

geodézia

főnév
  • (szaknyelvi): földméréstan, földmérés

hullámvonal

főnév
  • kígyóvonal, szinuszgörbe (szaknyelvi)